Úgy tűnik, nem csak a járulék és a járadék megkülönböztetése okoz fejtörést a baloldali politikusnak, már az áfát is keveri az szja-val.
Most biztosan fogják a fejüket a közgazdászok és más hozzáértő emberek, hiszen a baloldali miniszerelnök-jelölt szerint a kabinet nem az általános forgalmi adót, hanem a személyi jövedelemadót téríti vissza.
„Ez egy akkora közgazdasági analfabetizmus, ami még kezdő újságíró-gyakornokoktól vagy gazdaságfóbiás bölcsészektől is elfogadhatatlan lenne, nemhogy egy diplomás közgazdásztól” – adott hangot véleményének a Magyar Nemzet.
Nem ez volt az első eset, hogy a baloldali politikus összekeverte a kettőt: december közepén szintén felcserélte az áfát az szja-val – lehetséges, hogy ez nem csak egy véletlen botlás volt és a közgazdász végzettségű Márki-Zay valójában nem ismeri a különbséget?
A Magyar Nemzet szerint „vannak olyan hibák, amiket egyszerűen nem követ el valaki, ha komoly ember a szakmájában. Egy földrajztudós nem lehet annyira zavart, hogy a Kaszpi-tengert összekeverje a Csendes-óceánnal. (...) Ugyanígy
egy igazi közgazdász sem tévesztheti össze a személyi jövedelemadót az általános forgalmi adóval, még korlátozottan beszámítható izgalmi állapotban sem – már ha nem kártyán vagy az ócskapiacon nyerte vagy szerezte a diplomáját”.
Nem csak a baloldali miniszterelnök-jelölt keveri a szezont a fazonnal. Egy decemberi sajtótájékoztatón Márki-Zay tanácsadója, Simon András is nagyot hibázott:
„most 90 nap az »álláskeresési járuléknak« az időtartama, az egyesült ellenzéknek az a célja, hogy ezt 180 napra emeljék”; csakhogy a járulékokat befizetjük, amit pedig kapunk, az az álláskeresési járadék
– olvasható a Makronóm egy korábbi cikkében.
A tanácsadót Kunhalmi Ágnes javította ki (a harmadik baki fél percen belül), hiszen az ellenzék nem 180, hanem 270 napra hosszabbítaná meg a járadék folyósítását. Tehát amellett, hogy nem sikerült eltalálnia az álláskeresési járadék időtartamát,
egy eddig nem létező közgazdasági kifejezést is teremtett a tanácsadó, az „álláskeresési járulékot”.
Márki-Zay támogatja a migránsok nagyszámú bevándorlását is
Nem csak az alapvető közgazdaságtani fogalmak miatt vannak kételyeink a baloldali politikus kompetenciáival kapcsolatban: az elmúlt évtizedekben szerzett keserű tapasztalatok ellenére a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint jótékony hatásai vannak a tömeges bevándorlásnak.
Ezt ő egy példával próbálta bemutatni: a Castro idejében Floridába menekült kubaiak kapcsán kifejtette, hogy „egy nagy horderejű amerikai kutatás, és a tudósok azt állapították meg, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére” – idézte Márki-Zayt a Makronóm.
Egy dán kutatás eredményei derékba törik Márki-Zay elképzeléseit
A Koppenhágai Egyetem akadémikusainak tanulmánya szerint az etnikai sokszínűség egyáltalán nem pozitív, inkább negatív hatással van a közösségekre, mivel aláássa a bizalmat – ismertette a Makronóm a dán kutatást.
Az elemzést Peter Thisted Dinesen és Merlin Schaeffer a Koppenhágai Egyetemről és Kim Mannemar Sønderskov az Aarhusi Egyetemről végezte, annak megválaszolására, hogy a „folytatódó bevándorlás és az ennek megfelelően növekvő etnikai sokféleség” pozitív hatással volt-e a dán közösség kohéziójára – a tanulmány nemleges eredményt talált, a társadalom szövetét szétszakítja az efféle „sokszínűség”.
Jelenleg minden jel arra mutat, hogy Márki-Zay azt sem tudja hogy mit beszél. Félő, hogy miniszterelnökként sem lenne ez másképp – a közgazdaságtani alapfogalmakat és hiteles kutatásokat figyelmen kívül hagyva vezetné be az új, „álláskeresési járulékot” a tömegesen beérkező „pozitív hatású” migránsok számára.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Egy olyan férfi tűnhetett föl a baloldal új kedvence mögött, akinek cégei már a Nemzeti Információs Központ jelentésében is szerepeltek.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A Fidesz-szóvivő emlékeztetett, Magyar Péter korábban cáfolta, hogy politikai ambíciói lennének.
Hová tűntek a keresztény értékek az európai közösségből? Miért alakul át az európai jobboldal? Miért kellene bátrabbnak lenniük a politikusoknak? Habsburg Ottó lányát kérdeztük!
Ha ma nem vállalunk katonai konfliktust az oroszokkal, akkor az oroszok megtámadhatják a lengyeleket, litvánokat, másokat is – jelentette ki Emmanuel Macron.
