Ez a dán kutatás lenullázza Márki-Zay bevándorláspárti érveit

2021. november 12. 6:40

Írta: Rádi Balázs
A kutatók 87 különböző korábbi tanulmány adatait is megvizsgálták, arra jutva, hogy az etnikai sokféleség társadalmi bizalmatlansághoz vezet.

Dán kutatók: A bevándorlás okozta sokszínűség bizalmatlanságot gerjeszt

A Koppenhágai Egyetem akadémikusainak tanulmánya szerint az etnikai sokszínűség negatív hatással van a közösségekre, mert aláássa a bizalmat.

A tanulmány arra kereste a választ, hogy a „folyamatos bevándorlás és a vele járó növekvő etnikai sokszínűség” pozitív hatással van-e a közösségi kohézióra, és ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg.

Az elemzést Peter Thisted Dinesen és Merlin Schaeffer a Koppenhágai Egyetemről és Kim Mannemar Sønderskov az Aarhusi Egyetemről végezte.

Annak megválaszolására, hogy a „folytatódó bevándorlás és az ennek megfelelően növekvő etnikai sokféleség” pozitív hatással volt-e a dán közösség kohéziójára, a tanulmány nemleges eredményt talált.

A kutatók 87 különböző korábbi tanulmány adatait is megvizsgálták, arra jutva, hogy az etnikai sokféleség társadalmi bizalmatlansághoz vezet.

Ez azt jelenti, hogy ha a tömeges migráció bizonyos érdekcsoportoknak gazdaságilag vagy politikailag hasznos is lehet, a társadalmi bizalmat és kohéziót csökkenti. Joseph Watson, a Summit News publicistája szerint

a sokszínűség mára olyan tartalmatlan, értéknek tűnő hittétel lett, amit csak a „fajgyűlölők” tagadnának,

ezért nem merjük megkérdőjelezni azt, vagy elgondolkodni valós értelmén.

Sokba került a sokszínűség Dániának

Az alacsony képzettségű bevándorlók befogadása nemhogy nem térül meg, de még kirívóan magas költséget is jelent az államháztartásnak, eltartásuk teherként nehezedik az őslakosok vállaira, tárta fel a dán pénzügyminisztérium éves jelentése.

A dán pénzügyminisztérium éves jelentésében feltárta, hogy a költség 2018-ban 31 milliárd dán koronát (4,8 milliárd dollár) tett ki, amit az ellenzéki Dán Néppárt vezetője, Kristian Thulesen Dahl „csillagászati összegnek” nevezett.

A pénz nagy részét – 24 milliárd dán koronát (3,7 milliárd dollár) – a MENAPT-országokból (Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Pakisztán és Törökország) érkező migránsokra költik, akik a „nem nyugati bevándorlók” 55 százalékát teszik ki.

Ezek a migránsok fejenként 85 000 dán koronába (közel 4,2 millió forintba) kerülnek az államnak,

míg a többi nem nyugati országból származó migráns fejenként 1,2 millió forintnyi dán koronába.

A 4,8 milliárd dollárnyi éves költség valójában még csökkent is a korábbi évekhez képest, köszönhetően annak, hogy Dánia keményvonalas migrációs politikára váltott, és megpróbálja felszámolni a migráns gettókat is. Csakhogy már késő, egy jó ideig komoly összegeket vesznek még ki a büdzséből a migránsok.

Márki-Zay: Inkább pozitív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás

Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai és tudományos kutatásai fényében meglepő, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint jótékony hatásai vannak a tömeges bevándorlásnak.

Ezt ő egy példával próbálta bemutatni: a Castro idejében Floridába menekült kubaiak kapcsán kifejtette, hogy „egy nagy horderejű amerikai kutatás, és a tudósok azt állapították meg, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére”.

Érdekes egybeesés, hogy pont a kubai bevándorlókkal érvelt a miniszterelnök-jelölt, miközben Magyarországon már egy kubai származású sztárközgazdász, George Borjas tartott előadást a tömeges kubai bevándorlás hatásáról az USA gazdaságára nézve. A sztárközgazdásszal exkluzív interjút készített a Makronóm.

Amerikai sztárközgazdász rombolta porig Márki-Zay tömeges migráció melletti érveit

A Makronómnak adott interjúban George Borjas, a Harvard Kennedy School professzora – aki kubai bevándorlóból lett sztárközgazdász – felfedte, hogy az alacsony képzettségű migránsok összességében költséget jelentenek a befogadó országoknak, a rájuk költött adóforintokat nem termelik ki, amely teher végül az őslakosok vállát nyomja. A közgazdász professzor az USA-ba történő tömeges kubai bevándorlás hatásait vizsgálta.

Borjas professzor elemzést írt arról, hogy az 1980 körül az USA-ba áramló kubai tömeg (125 ezer fő) hogyan szorította le jelentős mértékben a miami dolgozók fizetéseit. E kutatásban David Card 1990-es elemzését ismételte meg, amely még azt állította, hogy a bevándorlók nem gyakorolnak hatást a hozzájuk hasonló őslakosok fizetéseire, így egy évtizedes tévhitet cáfolt meg. Borjas cikkéből kiderül, hogy az alacsonyan képzett kubai tömeg Amerikába érkezve átlagosan 10-30 százalékkal csökkentette a helyi alacsonyan képzettek fizetéseit. A pozitív hatások tehát legfeljebb a nagyvállalatoknál kereshetők, amelyek a tömeges bevándorlásból a hazai munkavállalók kárára tettek szert extraprofitra. A bérek leszorítása pedig általában oda vezet, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek növekednek, az alacsony keresetűek körében a szegénység és kirekesztettség pedig gyakoribbá válik – mutatott rá korábban a Makronóm.

A Koppenhágai Egyetem migrációval foglalkozó tanulmánya is szembe megy a balos politikus állításaival, a tömeges bevándorlás miatt keletkező sokszínűség szétszakítja a társadalom szövetét, aláássa a bizalmat. 

Márki-Zay érzelemalapú érveket hozott fel a tömeges migráció mellett,

„Amerikában és Kanadában azt éreztem, hogy sokkal befogadóbb, szeretetteljesebb a társadalom”. A hódmezővásárhelyi polgármester az integráció okozta esetleges „konfliktusokról” szólva elmondta, szerinte „konfliktusok mindig voltak, és lesznek is, ám egyaltalán nem mindegy, hogy az adott társadalom eleve hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez: elfogadóan vagy elutasítóan”.

A szakirodalmi tényeket áttekintve jól látható, hogy

Márki-Zay Péter tévesen, önkényesen magyarázza a tudományos eredményeket

és a sok évvel ezelőtti nyugat-európai, manipulatív, érzelmi paneleket ismétli egy olyan jelenséggel kapcsolatban, amelyről ma bőséggel állnak rendelkezésre tudományos kutatások.

Meglepő a miniszterelnök-jelölt azon érvelése is, miszerint „ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”. Ezzel ugyanis elismerte, hogy akár évszázados időszak is lehet az, hogy a bevándorlók beilleszkedjenek. Ami addig a társadalomra vár, az az elszabaduló káosz és a keresztényellenes gyűlölethullám, amint az Origo gyűjtéséből is kiderül.

Borítókép: MTI/Ujvári Sándor


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem csak bizalmatlanságot, hanem ország csonkítás, polgárháborút, etnikai tisztogatást, deportálásokat, numerus clausust, stb., stb. gerjeszt.

Anyagilag sem jön ki az egyenlet.
Ausztráliában, ahol értenek a bevándorláshoz, megállapították, hogy a bevándorlás összességében költség semlegesre jön ki még akkor is, ha a kormányok szabályozzák a beengedettek kilétét.

Tehát, ha válogatás nélkül történik, csak veszteséges lehet.

Nem fogja megérteni .

Nem kell ehhez dán kutatás.

Az angol kiejtés másodlagos a mondanivaló mellett, a tartalom a lényeg. Mivel te ahhoz nem tudsz értelmesen hozzászólni maradsz a kiejtésnél.

Ami pedig az alázást illeti, az nézőpont kérdése. Szerintem az megalázó, hogy MZP kézcsókra járul nyugati tartótisztjei elé, hogy meghallgassa azokat az utasításokat, amelyeknek a fejében támogatják. Mert remélem, az számodra is világos, hogy a ki tudja, honnan előkerült magányos lovagok a politikában önerejükből nem érvényesülnek. MZP is csak úgy mutatja, hogy ő a magányos, középutas, a múltja elég érdekes, mint a többi, nyugaton kiképzett, majd ide kiközvetített politikusnak.

Na jól van. MZP is élt az állami támogatással, egy hétszemélyes autót vásároltak.
Egészségére, de innentől kuss!

Dán kutatás nélkül is tudjuk, hogy MZP migrációs politikája megsemmisítené hazánkat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés