A cég szerint az előző, 18 000 főt érintő bejelentésnél még nem láttak tisztán. Most már igen.
A techcégeket sújtó megszorítási átok tavaly novemberben érte el a világ ötödik legnagyobb foglalkoztatóját. Az Amazon első körben 10 ezer alkalmazott elbocsátását jelentette be, ami a másfél milliós munkavállalói létszám mellett relatíve valóban nem tűnt soknak, ám az csak a folyamat kezdete volt.
Miután a vállalat virtuálisasszisztens-projektje, az Alexa az elmúlt években több mint 5 milliárd dollár veszteséget termelt, érthető, hogy a vezetés ott kezdte a leépítéseket. És nem is állt meg. Januárban a 10 ezer főt 18 ezerre módosította a cég, egyben a leépítendő területekbe még jobban bevonta a HR-t és a kísérleti projekteket.
Rövid szünet után a múlt héten újabb 9000 fő elbocsátását jelentette be Andy Jassy vezérigazgató, hozzátéve az egyedül a részvényeseket vigasztaló mondatot: „Nehéz döntés volt, de hosszú távon ez a legjobb a cég számára”.
Amikor szóba került, hogy miért nem csapták hozzá ezt a kilencezret a januárban bejelentett leépítési létszámhoz, Jassy úgy fogalmazott: nem minden terület készült el időben a költségcsökkentési elemzésekkel, a leépítések pedig azok befutásának függvényében is történnek.
Az Amazon ugyanabba a helyzetbe került, mint a Meta. A koronavírus-járvány alatt gyakorlatilag limit nélkül vett fel alkalmazottakat, akik aztán a járvány vége, majd az azt követő gazdasági visszaesés miatt teljesen feleslegessé váltak.
Fotó: 123RF
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Andrij Lunyin parádézott.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
