Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az M5 Ez itt a kérdés című műsorának vendégei Szalai Zoltán MCC-főigazgató, Gát Ákos Bence, az MCC európai uniós ügyekért felelős vezetője, Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója és Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgató voltak.
A cancel culture, a vitatér beszűkítése vagy a kontaktbűn Nyugat-Európában már évekkel ezelőtt megjelentek, múlt héten azonban a magyar közvélemény is megtapasztalhatta ezeket a jelenségeket a brüsszeli Nemzeti Konzervativizmus Konferencia betiltása kapcsán. A fentebbi témákról és a liberálisok által a saját érdekeiknek megfelelően értelmezett szólásszabadságról beszélgettek a vendégek.
Ezt is ajánljuk a témában
Amikor az engedélyezés árulkodóbb, mint a betiltás volt – Brüsszel a NatCon konferencia kapcsán szépen bemutatta, mit gondol azoknak az alapvető emberi jogairól, akik el mernek térni a balliberális fősodortól.
Gát Ákos Bence elmondta, hogy Brüsszelben nagyon lehangoló a helyzet, ugyanis Brüsszelben a szólásszabadságot úgy értelmezik, hogy bizonyos véleményeket el lehet mondani, és ahhoz minden támogatást megadnak, bizonyos más véleményeket pedig tiltani akarnak. Kiemelte, hogy ezt nem csak a múltkori konzervatív rendezvényen lehetett megtapasztalni, csak ott volt a leglátványosabb. Kiemelte, hogy ezt minden nap tapasztalják Brüsszelben, és hozzátette, hogy az MCC brüsszeli irodájában pedig azon próbálnak fáradozni, hogy
a fősodortól eltérő véleményű tudósok és szakemberek is elmondhassák véleményüket.
Bauer Bence szerint a belga alkotmány formálisan szavatolja a szólásszabadságot, azonban a gyakorlatban ez egyáltalán nem érvényesül. Szerinte igyekeznek bizonyos véleményeket a diszkurzív téren kívül rekeszteni, tehát vannak bizonyos vélemények, amik elfogadottak, amik pedig attól eltérnek, azokat szankcionálják.
Kavecsánszki Ádám elmondta, hogy számára újdonság erejével hatott a konferencia betiltása. Hozzátette, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletének kollégái mondták neki, hogy azért ne hasson rá az újdonság erejével Brüsszel szólásszabadság értelmezése,
ugyanis nekik ezzel nap mint nap találkozniuk kell.
Kavecsánszki elmondta, hogy ami Magyarországon elképzelhetetlennek tűnik, az Brüsszelben minden napos dolog.
Ezt is ajánljuk a témában
A liberális politikus szerint „a holnap nem a nemzetállamoké, hanem a birodalmaké”.
Szalai Zoltán kifejtette, hogy a tudományok és a gondolkodás kialakulásának alapja a dialógus volt, egészen az ókortól kezdve. Kiemelte, hogy a gondolkodás és a tudományok fejlődésében nagyon fontos szerepet töltött és tölt be mind a mai napig a vita, ugyanis a tézis-antitézis tengelyen tudunk egyről a kettőre lépni. Azonban napjainkban szerinte hiába mondják azt, hogy vita van, az a helyzet, hogy egyféle vélemény van, a fősodortól eltérő meglátásokat pedig igyekeznek a diskurzuson kívül szorítani. Szalai Zoltán szerint ennek a több ezer éves tradíciónak a megszűnése
rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
A beszélgetést az alábbiakban tekintheti meg:
Legyen már végre itt is rend, amolyan kínaisra szabott, ne csak Pekingben!
A médiumok a kormányt kritizálják – de ezt az alapvető feladatukat Németországban évek óta nem látták el.
Matektanárt kérdeztünk az idei feladatsorról.
Elhallgattatnák az unióval kritikus hangokat.
A tervezés a tradíciókon alapuló házformából indult ki, de a környezettudatos épületszerkezetek és anyagok egy innovatív szemléletet képviselnek.
Az MCC főigazgatója szerint világosan körvonalazódik, hogy szélsőbaloldali csoportok a nagy politikával és a helyi politikával közösen hogyan szövetkeztek a konzervatív hangok elfojtása érdekében.
A Fidesz I. kerületi polgármesterjelöltje sajnálatosnak nevezte a történteket.
Kovács Gergely társelnök azt állítja 2021 óta rendbe tették az MKKP működését, és sosem dolgoztak fiktív számlákkal.
