A befektetésre ajánlott országok között tartja számon továbbra is Magyarországot a Standard & Poor’s. Annak ellenére, hogy kedvezőtlenebb minősítést adott.
A Standard and Poor’s meglepő döntésére lehettünk figyelmesek péntek este: egy tíz éves pozitív tendenciát megtörve BBB-ről BBB mínuszra minősítette Magyarországot. Az S&P a döntését egyfelől a magas inflációval és az MNB monetáris szigorításával indokolja, másfelől kitér a magas energiaárakra, a magas adósságállományra, a bizonytalan gazdasági kilátásokra is az emelkedő kamatkiadásokkal együtt, végül pedig az uniós források bizonytalan sorsát jelöli meg döntését indokolva – habár a közvetlen forrásvesztést elkerülte a magyar kormány az Európai Bizottsággal való megállapodással.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
Némi meglepetést jelent az S&P döntése. A hitelminősítőnél már tavaly nyáron negatív kilátást kapott a magyar államadósság besorolása, így innen a következő lépés a leminősítés vagy a stabil kilátás visszaállítása lehetett volna.
A hitelminősítő az inflációra és a külső gazdasági környezetre hivatkozva döntött a leminősítés mellett a befektetésre ajánlott legalsó fokozatra. Ugyanakkor több olyan tényező is van, amely miatt meglepetésként értékelhető a döntés. A gazdasági folyamatok, illetve az aktuális nemzetközi környezet ezt jelenleg kevéssé indokolták.
bár további feltételeket kell még teljesíteni a kormánynak a források megérkezéséhez.
Az energiapiaci helyzet is számottevően javult: Európa-szerte sikerült feltölteni a gáztározókat, illetve az enyhe téli időjárás a fogyasztás mérséklését is segíti, aminek köszönhetően konszolidálódott az energia ára, bár az továbbra is az energiaválság előtti szintje felett alakul.
Az utóbbi hónapokban nemcsak, hogy stabilizálódott az árfolyam, hanem erősödni is tudott - az elmúlt napokban a 390-es szint alá az euróval szemben -, amelyben jelentős szerepet játszott a jegybank monetáris politikája. Emellett október óta a hosszú állampapír hozamok is érdemi csökkenést mutattak.
Fennmaradt ugyanakkor több negatív kockázat is. A háború továbbra is dúl, illetve jelentős a bizonytalanság az energiapiaccal kapcsolatban is, hogy a jelenlegi konszolidáció tartós marad-e. Kockázati tényező az is, hogy Magyarország kis, nyitott gazdaságként erőteljesen kitett a világpiaci folyamatoknak, így a globális lassulás is begyűrűzik. Bár ezzel együtt is az S&P arra számít, hogy éves szinten sikerül elkerülni a recessziót.
Kiemelendő emellett még a folyó fizetési mérleg hiányának megugrása is, amely mögött elsősorban az energia árának elszabadulása miatt romló energiaegyenleg húzódik meg, illetve a magas infláció, amely a vásárlóerő mérséklésén keresztül rontja a növekedési kilátásokat. Az előrejelzések ugyanakkor mindkét területen érdemi javulást jeleznek a következő időszakban, azonban a nagyfokú bizonytalanságot itt is ki kell hangsúlyozni.
Összességében azt mondhatjuk, hogy az S&P döntése kedvezőtlen a magyar gazdaságra nézve, annak hatására megtörhet az árfolyam elmúlt időszaki erősödése, és ismét emelkedhetnek a hosszú hozamok. A döntő tényező ugyanakkor az lesz, hogy hogyan reagálnak a befektetők, mennyire veszik készpénznek a S&P értékelését.
Borítókép: MTI/EPA/Justin Lane
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A cél: három év alatt 700 millió eurós forgalom.
Putyin közben mosolyog, a RIA pedig arról ír, hogy további negyed billió dollár veszteség érheti a Nyugati cégeket.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
A mesterséges intelligencia (MI) képzéséhez rengeteg adatra van szükség. A kutatók szerint az iparág kifogyhat ezekből, és ez lassíthatja a nagy méretű nyelvi modellek fejlődését.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
