Tévhitek és cáfolatok a magyar inflációról

Húsbavágó kérdések: miért nőnek ilyen mértékben az árak, és mi lehet a megoldás

2023. január 21. 13:09
Mindenki a saját bőrén és pénztárcáján érzi: hosszú ideje csak nőnek és nőnek az árak. Fejkapkodás helyett a Makronóm Intézet nekilátott, és legfrissebb elemzésében végigvette, milyen folyamatok okozzák a rekordmértékű inflációt és főleg a hazai áremelkedést.

A 2022. évi költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés volt, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben.

A küzdelem 2023-ban is folytatódik: a változékony nemzetközi környezetben a pénzügyi stabilitásunk megőrzése, a recesszió elkerülése, valamint a családok és nyugdíjasok megsegítése folyamatos, célok közötti egyensúlyozást tesz szükségessé. Az inflációval szembeni védekezés egyik alappillére a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok esetében.

Az év első elemzése mi másról is szólhatna, mint a mindannyiunkat húsbavágóan érintő inflációról. Sok-sok év viszonylag stabil bolti árai után folyamatos áremelések borzolták a kedélyeinket 2022-ben. 

Egyre gyakrabban olvasni azt a tévhitet, hogy „csupán a kormány és a költségvetési politika felelős az évtizedek óta nem látott inflációért.” 

(A fenti mondat Surányi György, ATV Egyenes beszéd című műsorában hangzott el.)

A Makronóm Intézet elemzésében bemutatja, hogy éppen ellenkezőleg: 

a Magyarországon bevezetett intézkedések kiemelt célja, hogy az Európa-szerte emelkedő árak okozta nehéz gazdasági környezetben is támaszt nyújtsanak a magyar családoknak.

Ennek bizonyítéka, hogy 

2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már egyedül csak Magyarországon növekedtek a reálbérek. 

A reálbérek változása, vagyis az, hogy a fizetésünk őrzi-e az értékét, a kézhez kapott jövedelmek növekedésének és az árak emelkedésének különbözetéből adódik. Hogyan lehetséges ez?

Mi gerjeszti az árnövekedést?

Vegyük először az inflációt gerjesztő tényezőket. Elsősorban külső hatások növelik Magyarországon az inflációt.

– A koronavírus miatt széttöredező ellátási láncok és az ennek mentén kialakuló globális áruhiány, valamint a szállítási költségek emelkedése adta az első lökést az árak emelkedésének 2021-től kezdődően. 

– Majd pedig a háború és a szankciók hatására növekvő energiaárak adják a második hatást. 

Ezen hatások minden uniós tagállamban megjelennek. 

A háború földrajzi közelsége, a Magyarországot a többi uniós országnál jobban sújtó aszály, az árfolyamváltozás, illetve piaci szereplők agresszív árazása miatt mi a magasabb inflációjú országok közé tartozunk. 

De mivel 

máshol Európában semmit, vagy csak minimális mértékben tesznek azért, hogy a családoknak könnyebb legyen, ezért ott még nagyobb teher az infláció. 

Ezt tükrözi vissza az OECD fentebb idézett, a reálbérek változását összehasonlító nemzetközi statisztikája.

Mit tett a kormányzat a magyar családokért és nyugdíjasokért?

Nézzük, hogy mit tett a magyar Kormány azért, hogy előre készülve a világgazdaság koronavírus utáni újraindulásából, majd az energiaárak növekedéséből fakadó áremelkedésekre, megtámassza a magyar családokat és a nyugdíjasokat. 

Ilyen célzott intézkedések voltak a

2022. és 2023. évi jelentős minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, amelyben a Kormány kezdeményezőként és közvetítőként érdemi szerepet vállalt. 

De megemlíthetők az alábbiak is: 

– gyermeket nevelő családoknak visszaadott jövedelemadó, 
– a hathavi fegyverpénz, 
– a közalkalmazotti béremelések,
– a 13. havi nyugdíj és a 
– folyamatos, inflációt kompenzáló nyugdíjemelések, valamint 
– a rezsicsökkentés fenntartása az átlag alatt fogyasztó családok számára. 

Az úgynevezett baloldali közgazdászok ezeket az intézkedéseket, amelyek a családokat és a nyugdíjasokat segítik, inflációt gerjesztőnek tartják, mert növelik a keresletet a boltban kapható termékek iránt. A valóság ezzel szemben tehát az, hogy 

összesen a 2022. évi költségvetés 19 százaléka, vagyis közel ötöde olyan intézkedés, amelyet a Kormány azért hozott, hogy a családokat és a nyugdíjasokat megtámassza az inflációval szembeni küzdelemben. 

A Makronóm Intézet friss elemzése hat pontban foglalta össze az árak emelkedésére ható tényezőket, és hetedik pontként a családosokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedéseket, amelyek segítik ellensúlyozni az infláció okozta károkat. 

Hat tényező, ami az árak emelkedésére hat

Lássuk most röviden az árakra ható tényezőket hat pontban (a hetedikben pedig a támogató intézkedéseket), a következő napokban pedig minden tényezővel külön is foglalkozunk részletesen egy-egy cikkünkben.
 

1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások

2. Az energiaárak emelkedése

3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége

4.  Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály

5. Árfolyam

6. Agresszív árazás

7. A kormányzati intézkedések családokat és nyugdíjasokat megtámasztó hatása

Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm Intézet honlapján olvasható.

 
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 87 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Inflációs időkben az is emel, akinek nem kéne. Hátha veszik így is. Ez lélektan.

A vásárló ellensége pedig nem az eladó, hanem a másik vásárló, aki megadja az emelt árat is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés