A kínálat-oldali kögazdaságtan halott, mert kivégezte a járvány: a jövő az erőteljes állami beavatkozásokról fog szólni – állítja Edward Brown, az Obama-adminisztráció közgazdasági tanácsadó testületének korábbi kutatója, aki szerint amennyivel kevesebbet költünk most a válság megfékezésére, annyival többet kell majd jövőre a különböző segélyekre költeni.
Az elmúlt években világszerte töretlen sikere volt a kínálat-oldali, „konzervatív” közgazdaságtani iskolának, mely lényegében azt állítja, hogy adócsökkentéssel, a szabályozások könnyítésével és a kamatok csökkentésével minden gazdasági válság jól kezelhető. Edward Brown szerint a koronavírus-válság ennek a paradigmának az alapvető hibáira hívta fel a figyelmet, ugyanis „a személyi jövedelemadó csökkentése nem működik, ha nincs munkád, a szabályozások könnyítése nem működik, ha csődbe mennek a cégek, és a kamatokat sem lehet tovább csökkenteni, ha azok már alapból nullánál vannak”.
Ezen megoldások helyett a mostani válságot Brown szerint az a billiódolláros ingyenpénzosztás (avagy az amerikai megfogalmazásban, stimulus check-ek kiadása) orvosolta, melyet sokan eleinte egyszerűen őrültségnek neveztek. „Ez olyan elképesztően hatékony volt a COVID-19 okozta gazdasági zuhanás megállításában, hogy a központi bankok már most arra kérik a politikusokat, hogy csinálják meg újra” – véli a közgazdász. Az, hogy a pénzosztás jelentette a megoldást a válságra, a közgazdász szerint azzal magyarázható, hogy a keresleti oldalon érte sokkhatás a gazdaságot, s egy ilyen helyzetben nem ment meg, ha magára hagyjuk a piacot. „Hagyni, hogy akadály nélkül működjön a piac, ez csak nagyobb terhet helyezne emberek millióira, és csak még nagyobb mélységekbe rántaná a gazdaságunkat.
Állami beavatkozásra van szükségünk – rengeteg állami beavatkozásra –, és ha Milton Friedman ma is élne, ő is ezt mondaná”
– írta blogbejegyzésében Brown.
Mindebből Obama korábbi tanácsadója azt a következtetést vonja le, hogy
a „kereslet-oldali közgazdaságtan meghalt”,
így itt az ideje a valódi megoldások megalkotásának. Brown szerint további billiós élénkítésre lesz szükség, mire az életünk visszaállhat a normális kerékvágásba. Maga Brown sem tagadja, hogy rendkívül sokba fog kerülni, mire kilábalunk a válságból – ugyanakkor szerinte ennél is többe kerülne, ha a közjólét helyett a deficit és az államadósság lenne a középpontban. Amennyivel kevesebbet költünk most a válság megfékezésére, annyival többet kell majd jövőre fordítani a különböző segélyekre és szociális juttatásokra.
„Nehéz lesz ezen keresztüljutni. Ezt senki nem kérdőjelezi meg. De rengeteg dolgot tudunk tenni, hogy egy kicsit elviselhetőbbé tegyük a helyzetünket, és ezek megtétele az állam feladata, nem a szabad piacé” – zárja gondolatait Brown.
(Címlap: Volkan Furuncu—Anadolu Agency/Getty Images)
A modern közgazdaságtan művelői elfelejtik, hogy tudományuk az erkölcsfilozófiából született. Bár a mai közgazdászok szinte kizárólag a matematika törvényeire hivatkoznak, a gazdaságról csakis a politika, a történelem, a vallás és a pszichológia összefüggéseiben lehet és érdemes vitázni.
Micheal O'Leary 2022-ben nem a megfelelő könyvet postázta Nagy Mártonnak.
Recesszióra semmi szükség, az infláció kezelhető anélkül is.
Idén rekordot dönt az infláció, de cserébe hosszú időre elbúcsúzhatunk az áremelésektől.
Az év első nyolc hónapjában a Tesla csak a Model Y-ból 772 ezret adott el. Ezzel ráadásul saját magát győzte le.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
