Első fokon nem sikerült a Raiffeisennek megdöntenie az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségéről szóló vélelmet. A bíró szerint olyan „józan ész diktálta ekvivalenciákat” kellett a szerződésekben betartani, amelyek tíz éve is ugyanazok voltak.
Elutasította a Raiffeisen Lízing Zrt. devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A szóbeli indoklás szerint különösen az átláthatóság, érthetőség törvényben rögzített követelményének nem feleltek meg a pénzügyi intézmény általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai, ezért azok tisztességtelenek és érvénytelenek.
A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a fogyasztói kölcsönszerződések 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását – kamat-, költség-, illetve díjemelését – megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ám ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik megfelelnek a törvényben rögzített hét elvnek, melyek közé tartozik az átláthatóság, egyértelműség, objektivitás, tételesség, arányosság, szimmetria.
A Raiffeisen Lízing Zrt. keresetét első fokon elutasító szerdai döntés szóbeli indoklásában a bíró kiemelte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességességéhez olyan „józan ész diktálta evidenciákat kellett betartani”, melyek 10 éve is olyanok voltak mint ma, például, hogy legyenek érthetőek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések, illetve, hogy a bank saját hibás üzletpolitikájának következményeit ne hárítsa át a fogyasztókra.
A bíró szerint az átlagfogyasztó számára kiszámíthatatlanok voltak a szerződések következményei. Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék első fokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét, egy ügyben az eljáró bíró az Alkotmánybírsághoz fordult, három esetben pedig részlegesen nyerte meg a pert a pénzintézet.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
