Kevesen fordítanak hazánknál több pénzt válságkezelésre, mégis nyilatkozatháborúba kezdett a „közgazdászválogatott”

Az unió még nem adott pénzt, de már minden ötödik forintot védekezésre költünk 

Az elmúlt hetekben az európai uniós tagállamok mindegyike bemutatta az új koronavírus elleni küzdelem során alkalmazott intézkedéseit. Magyarország kormánya az elsők között, március 18-án jelentette be első gazdasági mentőcsomagját, melyet a teljes gazdaságélénkítő program bemutatása követett április 7-én. A kedden bemutatott akcióterv az elkövetkező időszakban a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, több mint 9000 milliárd forintot biztosít a gazdaság megvédésére.

Mindezt úgy valósítja meg Magyarország, hogy mint Varga Mihály szerdán elmondta, az uniótól még nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezésre. 

Az összesen csaknem 9200 milliárd forint értékű gazdaságvédelmi csomag nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét, hanem a vállalkozások megsegítését, így a munkahelyek megőrzését, vele a magyar emberek jövedelmének a biztosítását szolgálja. 

A magyar intézkedések tehát jelentős nagyságrendűek, ráadásul céljuk, hogy Magyarország saját erejéből, eladósodás, vagy éppen az adóterhek növelése nélkül kezelhesse a válsághelyzetet.

Így kezelné a válságot a magyar közgazdász-válogatott

A magyar gazdaságvédelmi stratégia részleteinek bemutatását megelőzően érdemes összefoglalnunk, hogy az e stratégiát kritikával illető, többségében ellenzéki közgazdászok milyen megoldásokat javasolnak.

A fentiek tükrében ugyanis nem tűnik megalapozottnak közgazdászok azon nyilatkozata, amely együttműködést, szolidaritást és bizalmi légkört szorgalmaz, majd egyúttal közleményben vádolja a kormányt, hogy az „láthatóan nem érti vagy nem vallja be” a válság súlyosságát, ezért „a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja”. A technokrata szerénytelenség hangnemében fogant nyilatkozat néhány mondatos intézkedéscsomagot javasol csupán.

A kritikusok között találjuk a sajátos gazdasági előrejelzéseiről elhíresült Vértes Andrást, akinek a neve már az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként is feltűnt. Az elmúlt évek gyors magyar gazdasági növekedése sem zökkentette ki Vértest, aki 2018-ban fogalmazta meg például a „mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz” ikonikus állítását. Intézete, a GKI rendre súlyosan alulbecsülte a magyar gazdasági növekedést (míg 2010 előtt rendre túlbecsülte), 2012-ben pedig megfogalmazta, hogy az IMF nélkül nem tud talpra állni az ország. „A szocialista kormányok idején is hibáztunk és most is” – nyilatkozta, visszatekintve a GKI korábbi előrejelzéseire, amelyek közül talán az alábbi bizonyult a legpontosabbnak.

Bod Péter Ákos is az aláírók között van, aki egyszerre gondolja azt, hogy a kormányzat elkésett, és nem költ eleget, de eközben azt is, hogy nyugaton „nagyobbak a bejelentések, mint amire szükség van, és sokszorosai annak, mint amit fel fognak használni.” Ő volt az, aki a gyors magyar gazdasági növekedésről elmondta, hogy a GDP csak egy mutatószám, amivel a magyar gazdaság helyzete nem írható le. 

A szerzők között Király Júlia is megtalálható, aki a saját 2008-as állításait utólag szakmai nonszensznek tartja és jegybanki alelnöki időszaka alatt saját szavaival élve „kétszázzal száguldottunk bele a betonfalba”.

Értetlenséggel vádolja a kormányt Mellár Tamás is, aki szerint mesterségesen tartotta a növekedést 4-5 százalékon a kormány. Talán ő tartja a rekordot az egy sajtótájékoztató alatt elmondható, tényszerűen megcáfolható gazdasági kijelentések számát illetően. 

A nyilatkozat állításainak súlyosságát aláírásával is erősítő Petschnig Mária Zita akkor került magával ellentmondásba, mikor a szocialista kormányzás alatt a 4-5 százalékos inflációt sem tartotta károsnak („az infláció ma Magyarországon már nem kardinális kérdés”), de jobboldali kormányok alatt valamiért más gazdasági tankönyvből dolgozik, mert az elmúlt években már a 3,8 százalékos inflációt is súlyos válságjelként értelmezte.

A Momentum szakpolitikusa, Prinz Dániel a válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatban azt emelte ki, hogy azok hatalmas terheket rónak a bankrendszerre. Ebben Király Júliához hasonló álláspontot fogalmazott meg, a közös nyilatkozatban szolidaritást szorgalmazó Király ugyanis a hitelmoratóriumot „mélységesen tragikus”, káros intézkedésnek tartja. 

A szolidaritást egyébként baloldali politikai szereplők meglehetősen különösen értelmezik: Surányi György például nem tehercsökkentéssel, hanem adóemeléssel képzelné el a válságkezelést. Az új, öt százalékos adónemet, mint megszorító intézkedést ő „szolidaritási” adónak nevezi, ezzel sújtaná azokat a (többségében magyar tulajdonú, kisebb) vállalkozásokat, amelyeknek sikerült talpon maradniuk. Az ötletre Veres János volt szocialista pénzügyminiszter is áldását adná.

Az állami eladósodás ötletét vetette fel Bajnai Gordon, mint kézenfekvő megoldást. Szerinte ezt az adósságot a magyar gazdaság „jó esetben” kinőné. Bajnai korábban azt fájlalta, hogy Magyarország korán visszafizette az IMF-hitelt 2010-et követően.

Egyelőre tehát a többnyire ellenzéki, sok esetben döntéshozói szerepkörben is „bizonyított” közgazdászok nem álltak elő újszerű, reális, kellően részletezett javaslatokkal, ráadásul nagyobb probléma, hogy e szereplők gyakran komoly hitelességi problémákkal küzdenek.

Az egyik legnagyobb mentőcsomag

Térjünk vissza a Századvég elemzéséhez! Mint írják, nemzetközi összehasonlításban Magyarország egy rendkívül nagyvonalú javaslatcsomagot jelentett be a fiskális és a monetáris intézkedések tekintetében. Az európai közösségben mindössze hat olyan állam van, amely a 2019-es saját GDP-értékének több mint 16 százalékának megfelelő összeget fordít a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.

Olaszország és Spanyolország, a vírus okozta gazdasági visszaesés által leginkább sújtott országok esetében nem meglepő a grandiózus programok bejelentése, a spanyol miniszterelnök 200 milliárd eurós (20 százalékos), az olasz miniszterelnök pedig 425 milliárd eurós (20,4 százalékos) csomaggal igyekeznek támogatásukról biztosítani a hazai vállalkozásokat és munkavállalókat.

Hasonlóképp forgatókönyvszerű az Egyesült Királyság és Németország, a kontinens vezető gazdaságainak reakciója is a lezárások okozta gazdasági válság kezelésére. A német szövetségi kormány a 2019-es német GDP 30 százaléknak megfelelő, 1100 milliárd eurós csomaggal, a brit kormány pedig a monetáris és fiskális eszközöket együttesen, 570 milliárd fonttal, azaz a GDP 24,6 százalékával egyenértékű forrással támogatja a Brexit miatt egyébként is meggyöngült szigetországi gazdaságot.

Ugyanakkor a két kisebb közép-európai tagállam, Magyarország 19-20 százalékos, valamint Csehország 18 százalékos bejelentése mindenképpen kiemelésre érdemes kontinentális összehasonlításban. A cseh kormány 100 milliárd cseh korona (3,7 milliárd euró, GDP 2 százaléka) értékű fiskális intézkedéscsomagot jelentett be, ezenkívül 10 milliárd cseh korona értékű hitelkeretet biztosított a vállalatok számára a fejlesztési bank, valamint ígéretet tett a csomag legerősebb intézkedéseként egy további 900 milliárd cseh korona (33,3 milliárd euró, GDP 16 százaléka) értékű hitelgaranciára – derül ki a Századvég Gazdaságkutató elemzéséből.

A magyar csomag többek között olyan elemeket tartalmaz, mint a Németországban már bevezetett csökkentett munkaidős bértámogatás. Ez is egy olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy azoknál a vállalkozásoknál se szűnjenek meg a munkahelyek, ahol most kevesebb a munka, ezért a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak rövidített munkaidőben, amennyiben a cég megrendelésállománya 15 és 50 százalék közötti mennyiségre csökkent, az állam a teljes munkaidős és rövidített munkaidős bér közötti különbséget 70 százalékban kipótolja. Az így kieső időt a munkavállaló pedig saját képzésére, ismereteinek a mélyítésére új tudás megszerzésére tudja fordítani.

A magyar mentőcsomag pillérei, területei és főbb intézkedései

A magyar kormány 3 alapot hoz létre:

– egy Járvány Elleni Védekezési Alapot,

– egy Gazdaságvédelmi Alapot,

– és egy az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapot. Ebben az alapban lesz feltüntetve az Európai Unió által, a jövőben érkező célzott források értéke.

A Védekezési Alap 663 milliárd forintos kezdő pénzügyi kerettel jön létre, amelyet nagyrészt a kormány biztosít, másrészt közös teherviselést vár a pártoktól, multinacionális vállalatoktól, bankoktól, és az önkormányzatoktól is. Ebből az Alapból fizeti a kormány az egészségügyi védekezés eddigi és jövőbeni költségeit, például az egészségügyi eszközbeszerzéseket, egészségügyi beruházásokat, az egészségügyi szakdolgozók őszre tervezett újabb béremelését és egyszeri félmillió forintos bérkiegészítését.

A Gazdaságvédelmi Alapot 1345 milliárd forinttal tölti fel a kormány. Ezt az összeget a magyar munkahelyek, a magyar gazdaság védelmére és újraindítására, vagyis a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtására fordítják.

Magyar Nemzeti Bank által biztosított 3000 milliárdos új forrás is a hazai vállalkozások fennmaradását, a válság legyőzését, így a magyar emberek munkáját hivatott biztosítani. Ezen felül a Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet be a költségvetésbe, a védekezés többletforrásaként.

A három pillérből álló akcióterv most elindított szakasza öt fő területet ölel fel:

1. Az első a munkahelymegőrzésről szól.

2. A második a munkahelyteremtésről. Képzési és oktatási támogatások indulnak.

3. A harmadik a kiemelt nemzetgazdasági ágazatok megerősítését tűzi ki célként, ilyen a turizmus, egészségipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, építőipar, logisztika, közlekedés, film- és kreatív ipar.

4. A negyedik a vállalkozások finanszírozása. Vállalati likviditást segítő hitel-, garancia- és tőkeprogramok indulnak, közel 2500 milliárd forint értékben.

5. Az ötödik a családok és nyugdíjasok védelme. Visszaépül a 13. havi nyugdíj.

De a gazdaságvédelmi akcióterv részeként többek között:

– felgyorsítják az áfa-visszaigényléseket,

– a fizetés nélküli szabadságra küldött munkavállalók biztosítási jogviszonya nem szűnik meg,

– a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok,

– az informatikai képzések tandíjainak 95 százalékát átvállalja az állam,

– az állást keresők kamatmentes felnőttképzési diákhitelre jogosultak,

– az egyetemi hallgatók egyszeri, szabad felhasználású, 500 ezer forint összegű, kamatmentes diákhitelt igényelhetnek,
többletforrásra számíthatnak a vírustól legjobban érintett, Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező ágazatok. Ennek megfelelően az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar, és az élelmiszeripar beruházási és fejlesztési támogatásokban, adócsökkentésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap. A turizmus támogatására 600 milliárd forint jut,

– az idegenforgalmi adót a kormány az év végéig felfüggeszti, június végéig a SZÉP Kártya után a szociális hozzájárulási adó 2 százalékra csökken, és megemelkedik a hozzá tartozó összeghatár is,

– támogatásban részesülnek mind az egyetemi, mind a vállalati kutatóintézetek, munkájukat az Egészségipari Innovációs Ügynökség fogja koordinálni,

– a munkaadók védelmében vállalati likviditást segítő hitelgarancia- és tőkeprogramokat hirdetett,

– meghosszabbodnak a gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó határidők, valamint a tartósan beteg gyermeket nevelő szülők jogosultságai a magasabb összegű családi pótlékra. A tanév vége helyett a vészhelyzet végéhez igazodik az idei jogosultság családi pótlékra. Kedvezően módosulnak a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások szabályai és határideje is.

Már most az egyik legnagyobb mentőcsomag

A vírus terjedésével összefüggő korlátozások elhúzódásával párhuzamosan folyamatosan várhatók újabb és újabb bejelentések, az egyes csomagok méretét bővítő rendelkezések.

A Századvég kutatása rámutat, hogy ha megnézzük az európai országok által kihirdetett gazdasági mentőcsomagok GDP-arányos méretét, megállapíthatjuk, hogy

mely világos üzenet a magyar vállalkozások és munkavállalók részére a Kormány elszántságáról a magyar munkahelyek és a magyar gazdaság védelme érdekében – írja a Századvég Gazdaságkutató.

(Századvég, Makronóm)