Mellár: Mesterségesen tartja 4-5 százalékon a növekedést a kormány

2020. január 22. 13:36

Írta: Oláh Dániel
Mesterségesen tartja 4-5 százalékon a gazdasági növekedést a kormány – vélekedett hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Mellár Tamás (Párbeszéd) országgyűlési képviselő.

Az ellenzéki politikus populistának nevezte a kormánynak a gazdasági növekedést élénkítő politikáját. A 2021-es és 2022-es költségvetési keretszámokra hivatkozva rámutatott: a kabinet a kormányzati beruházások csaknem háromszorosára növelésével kívánja élénkíteni a gazdaságot. Így jöhet létre 4-5 százalékos növekedést, amely azonban Mellár Tamás szerint

túlfűtött, mesterséges konjunktúrát jelent, és torz gazdaságot eredményez.

Úgy fogalmazott, a sérülékeny „buborékgazdaságot” a kormány az építőiparra alapozza, vagyis „vasba, acélba és betonba önti a pénzt”, nem pedig technológiai fejlesztésekbe, amelyek növelnék az exportteljesítményt. A Bajnai-kormány korábbi pénzügyminisztere, Oszkó Péter viszont épp a gyors gazdasági növekedést és a kormány gazdaságpolitikáját méltatta egy novemberi interjúban, ahogy a befektető fogalmazott, „nyilvánvaló, hogy nem folyik kontármunka, hiszen például öt százalékos gazdasági növekedést értünk el a legutolsó GDP-adatok alapján.”

Mellár azt nem mondta el, hogy a mindinkább stagnáló nyugati országok miért nem tudják Magyarországhoz hasonlóan „mesterségesen” magasan tartani a gazdasági növekedési ütemet. A túlfűtöttség megalapozatlan érvéről pedig a Makronómnak Louis-Philippe Rochon neves kanadai közgazdász a következőképpen vélekedett: „sokkal szívesebben lennék gazdaságpolitikus egy túlfűtött gazdaságban, mint egy stagnáló, gyenge gazdaságban. A túlfűtöttséggel ismét visszatér a szokásos történet. Ha a gazdaság »túlfűtött«, akkor vissza kell vágni a költéseket, hogy visszalökjük a gazdaságot egy recesszióba? Vannak olyan helyzetek, amikor elfogadható, ha nő a munkanélküliség, attól függően, hogy fellendülés vagy recesszió van? Nem, soha nincs rendben, ha növeljük a munkanélküliséget. Miért gondoljuk, hogy bármikor is rendben van az, ha az állam kivonul a gazdaságból és hirtelen százezer ember elveszti a munkáját és a jövedelmét?

A legnagyobb problémának ugyanakkor Mellár Tamás azt ítélte, hogy a növekedés eredményei nem egyenletesen oszlanak el. Tavaly a privátbankárok által kezelt vagyon 20 százalékkal emelkedett, ezen bankszámlák azonban mindössze 47 ezer ügyfél kezében vannak. Az ezt vizsgáló új nemzetközi rangsor épp ennek ellenkezőjére jutott„A felemelkedő gazdaságok között 74 országból a második helyen végzett Magyarország a Világgazdasági Fórum legújabb kutatásában, amely azt vizsgálta, hogy mennyire inkluzív (bevonó) a gazdasági növekedés. Az új rangsor azt elemzi, hogy a társadalom egésze, vagy csak egy szűk elit jár-e jól a növekedéssel” – írtuk a Makronómon, hozzátéve, hogy a Világgazdasági Fórum szerint az életszínvonal lassuló javulása és az egyenlőtlenségek növekedése világszerte hozzájárult a társadalmi kohézió megbomlásához. Ez olyan gazdaságpolitikák miatt történt, amelyek a gazdagok felé csoportosították át a növekedésből származó jólétnövekedést – Magyarországon viszont épp ennek az ellenkezője volt jellemző a nemzetközi kutatás szerint.

Mint a Világgazdasági Fórum elemzéséből kiderül„Magyarország az inkluzív növekedésben teljesít a legjobban. A nettó jövedelmek egyenlőtlenségében, a szegénységi rátában, a vagyoni egyenlőtlenségekben és a mediánjövedelemben is a legjobb ötödbe tartozik 74 ország között.”

„Minőségi növekedésre azonban nem jut forrás” – folytatta Mellár, aminek többek között az mond ellent, hogy a fejlett világban a magyar gazdaságban az egyik legmagasabb a high-tech tevékenységek aránya az iparban.

A politikus a hatvanas-hetvenes évek gazdaságpolitikájához hasonlította a jelenlegit annak ellenére, hogy az államszocializmusban a magyar gazdaság adóssága jelentősen nőtt, 2010 óta viszont nagyot csökkent. Szerinte ami most történik, az nem növeli a versenyképességet, mert a kis- és közepes vállalkozások nem tudnak fejlődni, aminek viszont az mond ellent, hogy Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag és részletes elemzés mutatta be decemberben, hogy „2010 és 2018 között minden méretkategóriában jóval gyorsabban nőtt a magyar cégek termelékenysége, mint az uniós vagy a visegrádi átlag.” Így valójában inkább hatékonysági robbanás megindulásáról érdemes beszélni, amit többek között a gyorsan emelkedő bérek kényszerítenek ki.

Mellár azt is elmondta, hogy a nagyvállalatok a gyakori monopolhelyzetük miatt szoknak el a versenytől, és az oktatásra, minőségi munkaerő képzésére sem jut elegendő forrás.

Mellár a fenti állításai mellett korábban azzal is felkeltette a figyelmet, hogy tagadta a gyors magyar bérnövekedést. Azt állította, lehet hogy úgy látszik, de Magyarországon ma alig nőnek a fizetések. Cáfolja ezt a világ egyik legnevesebb egyenlőtlenségkutatója, Branko Milanovic, aki kiszámolta, hogy 2010 után olyan fordulat történt Magyarországon, amelynek eredményeként a szegényebbek jövedelmei nagyobb mértékben nőttek, mint a gazdagoké. Épp erre utalt a Világgazdasági Fórum is az idézett kutatásában, de egyszerűen belátható, hogy 2010 óta a minimálbér 120 százalékkal, a szakmunkás bérminimum pedig 135 százalékkal emelkedett, így a legalacsonyabb bért keresők fizetése nőtt a legnagyobb ütemben.

(MTI, Makronóm)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 162 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tökéletes, hogy Mellár idézetei után egyből választ is adnak (forrásokkal!) azokra :)

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2020. január 22. 15:39

A'szittem, Mellárék többet érnének el.

Mellár egy kókler.

Feriék - Mellár elvtársai - meg valóságosan tartották -9%-on a növekedést.

Ez a növekedés még a Bokros csomag tovagyűrűző hatása. Az jobb vaker.

Így igaz, fantasztikus összefoglaló írás!
MINDENKI MENTSE LE!

Ha jól emlékszem, akkor 2008-bab Orbán első dolga volt levadászni Gyurcsányt és a többi terroristát. Ha jól emlékszem, akkor a választások előtt már csíkos rabruhában, rendőrségi fotóhoz megtévesztésig hasonló plakátokkal árasztották el a köztereket.
Ha jól emlékszem, elszámoltatást és felelősségrevonást ígértek.

Mi valósult meg ezekből?

Inkább mesterséges 4%, mint valós -9%

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés