Az EU mint szuperállam?

2016. december 16. 10:50

Az EU-szabályozás nagy része egyszerűen helyettesíti az önállóan, tagállami hatáskörben hozott törvényeket. Vagyis ha nem lennének EU-szabályok, akkor adott esetben ugyanolyan, vagy hasonló szabályozást kellene bevezetni nemzeti hatáskörben,

2016. december 16. 10:50
Tomka Béla
Reflektor

„A következőkben mégsem ezekkel, hanem a bevezetőben már említett témával foglalkozunk, amikor az EU intézményeinek demokratikus működésével kapcsolatos tévképzeteket vizsgáljuk.

Állítás: Az EU egy elidegenedett szuperállam, mely olyan mértékben elvonja a tagállamok jogköreit, hogy azok nem tudják meghozni a polgáraik számára fontos döntéseket.

A tények: Kutatások mutatták ki, hogy az egyes tagállamokban az EU-ból származó joganyag az összes érvényes jogszabály 10-20%-át érinti, míg a többi tisztán nemzeti hatáskörben keletkezett. Ráadásul az EU-szabályozás nagy része egyszerűen helyettesíti az önállóan, tagállami hatáskörben hozott törvényeket. Vagyis ha nem lennének EU-szabályok, akkor adott esetben ugyanolyan, vagy hasonló szabályozást kellene bevezetni nemzeti hatáskörben, például az ipari szabványok, vagy a környezetvédelem terén. Ennél is fontosabb körülmény, hogy az EU jogosítványai egyedül a gazdaságra vonatkozóan számottevőek, de itt sem dominánsak. Néhány más területen az EU szabályozó tevékenysége jelentős, de messze elmarad a tagállamok hatáskörétől. Ezek például a külpolitika, a honvédelem, a migráció, a fogyasztási adók, a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem. A legtöbb területen azonban az EU regulatív szerepe alárendelt a tagállamok parlamentjeihez képest. Ide tartozik az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások, a kultúra, a rendfenntartás, az igazságszolgáltatás, a hírszerzés és egy sor további fontos szféra, ahol nem, vagy alig létezik EU-szabályozás. Az EU emellett eleve nem rendelkezik a modern államok kiterjedt gazdasági, igazságszolgáltatási, rendőri, jóléti, oktatási stb. intézményrendszerével. Az EU nem tud önállóan adóztatni, de a tagállamoktól eltérően nincs rendőrsége és titkosszolgálata, amint nem rendelkezik iskolákkal, nyugdíjpénztárakkal, egészségbiztosítókkal, televíziókkal és rádiókkal sem, s a sort hosszan folytathatnánk.

Ennek megfelelően az EU rendelkezésére álló pénzügyi források is töredékét jelentik annak, amiről a tagállamok kormányai önállóan döntenek. Közismert módon az EU költségvetése tagállamai összesített bruttó hazai termékének (GDP) 1%-át teszi ki. Összehasonlításképpen a tagországok kormányainak költségvetése átlagosan a bruttó hazai termék 49%-ára rúg. Az EU ebből az egy százalékos keretből finanszírozza az átlag alatti fejlettségű régiók felzárkóztatását, a mezőgazdasági támogatásokat, az ERASMUS diákcserét, s minden más tevékenységét. Ráadásul az egyes tagországok kormányai az EU-tól kapott pénzügyi források helyi elosztásában döntő szerepet kapnak.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2016. december 18. 08:27
Valamikor biztosan az lesz. Most még nem az. http://ktkj.blog.hu/2013/07/24/uniok_kialakulasa http://ktkj.blog.hu/2012/09/19/tombosodes
zolizolizoltan
2016. december 17. 15:07
Általánosítani a hülye is tud, de az ördög a részletekben van elrejtve. Nézzük például a kondenzációs kazánokat, amelyeket az EU Kelet-Európára is rákényszerít. Igenám, de keleten a lakosság nem tudja megfizetni a milliós telepítési költséget. Nyugaton viszont szinte a mellényzsebből fizetik ki az emberek.Ezzel az aprócska ténnyel az EU vezetői egyáltalán nem törődnek. Minden jel arra vall, hogy az EU vezetése elnyomó politikát folytat Kelet-Európa felé. Ez ellen tiltakozni kell!
bdi
2016. december 16. 14:52
"Mégis a görbeség alapján akartaák meghatározni az adott termék minőségét." A görbeségnek lehet hátránya a szállításnál.
bdi
2016. december 16. 14:15
Az EU megsokszorozza a kis államok érdekérvényesítő erejét, hogy a helyi sajátosságokhoz igazítsák az iparági szabályozásokat. Ezek a szabványosítások már világ szinten folynak, ENSZ bizottságokban, amit aztán a nagyobb szereplők (USA, EU, Kína...) kicsit módosítva átvesznek, itt van lehetőségünk lobbizni. Az egyedi államok, meg lefordítják az ENSZ szabályozást, és egy az egyben veszik át.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!