Az a tény, hogy a korai devizaadósok még a forint gyengülése után is jobban álltak a forintadósoknál, arra enged következtetni, hogy a terméknek volt helye a magyar piacon.
„A »válság előtti« devizaadósok nagyon rosszul jártak a forintadósokhoz képest: attól függően, hogy mikor történik az összehasonlítás, a felvett összeg 10-40 százalékával álltak rosszabbul. Ennek főként az az oka, hogy a hitelfelvételük idején a forint még viszonylag erős volt a svájci frankhoz képest, de utána hamar gyengülésnek indult, megdobva mind a törlesztőrészleteket, mind a tőketartozást.
Ezzel ellentétben a »korai adósok« és a »válság alatti adósok« nem jártak rosszabbul forintban eladósodott társaiknál: a hitel eddigi életének nagy részében jobban álltak, mint a forintadósok, még a válság után is akár 20 százalékkal. Ez a nyereség nem pusztán elméleti: ha ezek a devizaadósok valamelyik nekik kedvező időpontban – akár az utolsó általunk számolt hónapban, 2013 decemberében – piaci árfolyamon forintra váltották a hitelüket, a forintadósokkal szembeni előnyüket véglegesítették. A korai adósoknál azért alakult ki az előny, mert ők egy darabig élvezték (viszonylag stabil forint mellett) a devizahitel alacsonyabb kamatlábát, míg a válság alatti adósoknál azért, mert az ő hitelfelvételük után már annyival nem gyengült tovább a forint.
Az a tény, hogy a korai devizaadósok még a forint kevesek által várt mértékű gyengülése után is jobban álltak a forintadósoknál, arra enged következtetni, hogy a terméknek volt helye a magyar piacon, mert a megfelelő információk birtokában sok adósnak előnyös lehetőséget nyújtott lakása finanszírozására. Ennek ellenkezője csak akkor lehetne igaz, ha a hitelfelvétel időpontjában a megtörténtnél lényegesen gyorsabb vagy nagyobb mértékű forintgyengülést kellett volna valószínűsíteni.
Fontos azonban hozzátenni, hogy ettől még lehetett káros a termék, mégpedig akkor, ha egy hitelfelvevő nem volt a megfelelő információk birtokában, ha nem értette a devizahitel költségeit és kockázatát.”
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Jó hírt közölt az autósokkal a Fidesz.
A hírforrások a történteket „jelentős eszkalációként” írják le.
Pedig nem volt könnyű dolga.
