Az Európai Bizottság új szabályokat javasolt a mesterséges intelligenciát (MI) használó termékek és digitális eszközök (például drónok) által károsított, esetleg elhalálozó emberek megsegítésére. Az új szabályoknak köszönhetően az eszközökkel kapcsolatos incidensek miatt pereskedőknek könnyebb dolguk lenne, hiszen nem kell majd annyi bizonyítékot gyűjteniük.
Didier Reynders igazságügyi biztos szerint a javaslat olyan jogi keretet hozna létre, amely megfelel a digitális korszaknak. Az önvezető autókra (ahol kiváltképp előfordulhat akár halálos baleset is), a hangalapú asszisztensekre és a keresőmotorokra szintén vonatkozhatnak majd az új szabályok.
Ha a Bizottság szabályait elfogadják, akkor
A mesterséges intelligencia (MI) a gépek emberhez hasonló képességeit jelenti, mint például az érvelés, a tanulás, a tervezés és a kreativitás. Emellett lehetővé teszi a technika számára, hogy érzékelje környezetét, foglalkozzon azzal, amit észlel, problémákat oldjon meg, és konkrét cél elérése érdekében tervezze meg lépéseit. A számítógép nemcsak adatokat fogad (már előkészített vagy összegyűjtött adatokat érzékelőin, például kameráján keresztül), hanem fel is dolgozza azokat, és reagál rájuk.
Ezek tudatában nem meglepő, hogy az MI rendkívül csábító azok számára, akik tudják, hogyan használják azt, és persze meg tudják fizetni – derül ki Tilesch György, Mesterség és Intelligencia című könyvéből – „Minden bizonnyal az MI a hatalom újraelosztásának legfontosabb eszköze lesz a 21. században. Emellett az MI egyben egy exponenciális átalakulás magját képezi:
nemsokára minden technológia MI-alapú lesz.”
Tilesch György szerint jelenleg a MI törékeny – bár az iparban már több helyen is alkalmazzák, mondhatni, még csak most ismerkedünk a lehetőségeivel.
Bár még nem találkozunk az utcán MI vezérelt robotokkal, és nem jön velünk szembe az MI minden nap, már annyira pont beszivárgott az életünkbe, hogy szabályokat, törvényeket fogalmazzunk meg erre vonatkozóan annak érdekében, hogy ne forgassa fel mindenestül az életünket, és ne hátrányunkra, hanem előnyünkre váljon a program - úgy látszik, ezt az Európai Bizottság is felismerte.
Az új szabály azt jelentené, hogy az áldozatoknak nem kell bonyolult MI-rendszereket kibogozniuk ahhoz, hogy bizonyítani tudják ügyüket.
Ez azért előnyös, mivel például a drónokat gyártó cégek károkozás esetén nem hivatkozhatnak arra, hogy nem maga a cég állt közvetlenül az irányítók mögött.
Ha egy autó mechanikai hiba miatt ütközik, az a gyártó felelőssége és nem a járművezetőé. Ezt a vonalat végiggondolva logikus, hogy az MI esetében sem az „MI fizet a károkért”, hanem a gyártó.
Ha ezt a tervezetet elfogadják, akkor még a mostaninál is fontosabb lesz az első tesztelés. Európa továbbra is szigorú szabályokkal szorongatja a nagy technológiai cégeket – de vajon reálisan?
Az Európai Bizottság szerint
Amennyiben megosztjuk az MI rendszerekkel kapcsolatos információkat az áldozatokkal, úgy ők képesek lesznek arra, hogy átlássák és megértsék a nagy egészet, így egy perben könnyebben érvelhetnek majd.
Bár az ehhez hasonló szabályok gyakran elkedvetleníthetik a vállalkozásokat, Sarah Cameron, a Pinsent Masons ügyvédi iroda technológiai jogi igazgatója szerint a szabályok a fogyasztókat és vállalatokat egyaránt segítik a MI-alapú termékekkel kapcsolatos problémák tisztázásában.
„A MI bevezetésének egyik fő akadálya a vállalkozások számára annak összetettsége, autonómiája és átláthatatlansága (az úgynevezett fekete doboz hatása) volt, ez pedig bizonytalanságot teremtett, és nehéz volt eldönteni, hogy kié a felelősség” –mondta.
„A szabály biztosítja majd azt, hogy amennyiben a MI-rendszerek hibásak és fizikai kárt vagy adatvesztést okoznak, akkor kártérítést lehessen követelni a MI-rendszer szolgáltatójától vagy a gyártótól.”
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A Bizottság elnöke szerint az USA döntése „arra fogja ösztönözni Európát, hogy tovább fokozza saját katonai támogatását”.
A Föld napja alkalmából a jól ismert környezetvédő és felfedező, Bertrand Piccard a CNBC-nek adott interjút. Szerinte sokkal jobban figyelnünk kellene az energiapazarlás csökkentésére, mert a megújuló energiákra való áttérés a hatékonyság javítása nélkül mit sem ér.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Norvégia legészakibb területén egy polgármesternek egészen meghökkentő ötlete támadt: 26 órás napokat szeretne, remélve, hogy ezzel felkelti az érdeklődést az egyébként lassan elnéptelenedő régió iránt, és a rengeteg szabadidővel csábító indokot kínál a letelepedésre. A gyakorlati kivitelezésen persze még nem tűnődött el – és nem is fog.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
Eljött a pillanat, Dopeman végre keményen kiütötte a nagyszájú megmondóembert.
