Egy friss tanulmány szerint bár a vállalatok nehézkesen tartják maguknál a jó mérnököket, úgy tűnik, ezt a problémát megoldhatja a mesterséges intelligencia.
Idén április és május között a Fictiv – egy gyártási szolgáltatásokat nyújtó cég – kutatói 241 különböző méretű, szórakoztatóelektronikai, orvosi eszközöket és autókat gyártó vállalat magas rangú vezetőit kérdezték meg, hogy hogyan boldogul a globális feldolgozóipar az idei kihívásokkal teli gazdasági körülmények közepette.
A felmérésben résztvevő döntéshozók 97 százaléka szerint hiány van a tehetséges gépészmérnökökből. A válaszadók közel fele – akik a gyártás-előállítás, az ellátási lánc és a mérnöki munkák felügyeletét látják el – azt mondta, nehezen tudja megakadályozni, hogy a magasan képzett alkalmazottak elhagyják a vállalatot, és nem könnyű találni helyettük új szakembereket.
– mondta Dave Evans, a Fictiv vezérigazgatója.
„A kereslet növekszik, de sajnos nincs elég mérnöki diplomás munkaerő” – írta Evans az Insidernek e-mailben.
A tanulmány szerint a problémát súlyosbítja a gazdasági bizonytalanság, az infláció és az ellátási lánc zavarai, amelyek arra kényszerítik a vállalatokat, hogy a pénzügyi kockázatok mérséklése érdekében elbocsátásokkal és a munkaerő-felvétel befagyasztásával csökkentsék költségeiket.
A hiány miatt a gyártási vezetők új módszereket keresnek a munkaerőhiány kezelésére. Evans szerint az olyan új technológiai fejlesztések – mint például a mesterséges intelligencia – segíthetnek abban, hogy kiküszöböljék a mérnökök hiányát.
A felmérésben részt vevők 85 százaléka tervezi, vagy már alkalmaz is MI-eszközöket. A válaszadók 97 százaléka pedig úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia kedvező hatással lesz a termékfejlesztési és gyártási feladatokra, például a minőség-ellenőrzésre és a terméktervezésre.
„A mesterségesintelligencia-eszközök nagyban javíthatják a termelékenységet, így egy 5 fős csapat 20 fős termelékenységgel működhet”
– mondta Evans.
A döntéshozók 62 százaléka állítja, hogy a munkafolyamatok javítása érdekében a meglévő dolgozóikat arra képzik ki, hogy képesek legyenek együtt dolgozni az MI-vel. A mérnököket például ki lehet képezni a virtuálisvalóság-rendszerek használatára is, hogy javítsák a terméktervezési innovációt – mondta.
„A mérnököknek és a gyártócsapatoknak égető szükségük van jobb eszközökre, amelyek segíthetnek nekik a hatékonyabb munkavégzésben” – zárta gondolatait Evans.
Borítókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
