A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető a klímatechnológia európai fővárosairól beszélgettek.
Az emberiség karbonkibocsátása közeledik ahhoz a mértékhez, amit hagyományos technológiákkal már nem semlegesíthetünk. Az új klímatechnológiák így kulcsfontosságúak lesznek a következő évtizedekben. Vannak már kimondottan fejlett városok, melyek élen járnak a fenntarthatósági innovációk terén.
A klímatechnológia, azaz a klímaváltozás elleni küzdelmet és az ahhoz való alkalmazkodást innovációval segítő technológiai vállalatok, startupok és fintechek fontos szerepet játszanak a következő évek gazdasági és társadalmi fejlődésében. Ezt mutatja, hogy a klímavédelmi fintechcégek tavaly rekordot döntöttek. 2,9 milliárd dollárnyi befektetést szereztek, ami 141 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az európai startupok különösen jól teljesítettek, 1,4-szer több befektetést kaptak, mint egyesült államokbeli versenytársaik. A klímatechnológiai cégekhez érkező tőke mennyisége folyamatosan növekszik, a befektetők egyre nagyobb bizalmat szavaznak a szektornak, legyen szó elektromosautó-gyártásról, napelemgyártókról, ESG értékelési ügynökségről vagy fenntartható e-kereskedelmi piactérről.
A klímatechnológia jelentősége természetesen túlmutat a gazdasági szerepén. Kulcsfontosságú az emberiség jövőjének alakulása szempontjából is. Ahogyan egy korábbi adásban is elhangzott, 2030-ra 62 milliárd tonnára emelkedik az emberiség által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége. Ennek a mennyiségnek viszont csupán 60 százalékát tudjuk majd ellensúlyozni a már rendelkezésre álló technológiák segítségével. A maradék 40 százalékot új technológiáknak kell majd kompenzálniuk.
A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb adásában a klímatechnológia európai központjait és a legmeghatározóbb európai klímatechnológiai vállalatokat mutatta be a szakértő. A műsorból kiderül az is, hogy mi a toplistás városok sikerének nyitja, és hogyan támogathatnák a kormányzatok a klímatechnológiai fejlődést.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Sajtóhírek szerint tíz különböző uniós országból érkeznek majd Brüsszelbe tüntetők.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Az RMDSZ vezetője nem zárta ki az ellenzékben való politizálás lehetőségét sem a választások után.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Thierry Breton szerint az EU Ukrajna iránti elkötelezettsége „szilárdabb, mint valaha”.
A területfejlesztési miniszter szerint mindenki jól jár azzal, ha Magyarország versenyképesebbé válik.
