Újságcikkekkel mintázott szobrot készített a 100 éve született Szipál Mártonról egykori mentoráltja

Nyitókép: Száz éve született Szipál Márton. Fotó: Wikipedia

Egyszer azt kérdezték Szipál Mártontól, mit választana, a pénzt, az egészséget vagy a szerencsét. Szipálos választ adott: „A szerencsét! Tudjátok mennyi egészséges milliomos utazott a Titanicon?”

Édesapja udvari fényképész volt, ám kezdetben ő csak a retusálólányok miatt sürgött-forgott az apja műtermében. Aztán őt is magával ragadta a fotóművészet. Münchenben tanult, a második világháborúban saját bevallása szerint vadászpilótaként szolgált, 1946-ban pedig megnyitotta az első műtermét Debrecenben. 

Jó kalandnak tűnt és az is lett. Nem sokkal később ugyanis Szipál Márton Hollywood elismert fotósa lett. Los Angelesben lett villája, a garázsban egy Bentley és egy Rolls-Royce parkolt, a Szipál-partikon pedig világhírű színészek adták egymásnak a kilincset. A barátja volt Jimi Hendrix, ő fotózta Priscilla Presley-t és kiváló viszonyt ápolt a Csupasz pisztolyból ismert Leslie Nielsennel is. 

1997-ben, 73 évesen aztán úgy döntött, 41 év után hazaköltözik Magyarországra. Hozta magával a színes öltönyöket, fura nyakkendőket és a karakteres szemüvegeit. Megyeri János szobrászművész mentorának tartotta Szipál Mártont, akit akkor ismert meg, amikor jelmeztervezőként is alkotott. „Még 1997-ben történt. Marci divatfotókat készített a jelmezeimről, s egyből kiderült, amit addig is sejtettem, hihetetlen szeme van a világra. Ráadásul ő volt az első ember, aki nem udvariaskodott, mismásolt a munkáim láttán, hanem őszintén elmondta a véleményét. Neki hittem el elsőként, hogy jó, amit csinálok” – mondja Megyeri János, akinek a jelmezei a Hídember című filmben is feltűntek később, no meg az Andrew Lloyd Webber által írt Jézus Krisztus szupersztár című világhírű musicalben. A szobrász azt is elárulta, rendszeresen feljárt Szipál budapesti, Falk Miksa utcai lakásába, a fotóművész pedig minden kiállítására, szoboravatására elment.

Talán éppen a külsőségek miatt a bulvár talált rá igazán amikor visszatért Magyarországra, pedig mellette egy nagyon komoly művész volt” – emlékezett a szobrászművész. 

Megyeri János mentoraként tekintett Szipál Mártonra és mikor a fotós meghalt, az első gondolata az volt, hogy szobrot készít róla. Végül egy portré mellett egy különleges papírmasé-szobrot alkotott, amelyre Szipálról szóló újságcikkeket kasírozott. A szobrászművész szerint Szipál még nem került az őt megillető helyre: 

Éppen ezért jó lenne, ha a Falk Miksa utcában, a lakhelyéhez közel egyszer lenne róla egy bronzszobor. Én örömmel megalkotnám. Abban biztos vagyok, hogy harminc-negyven év múlva a helyére kerül a Szipál-életmű, az utókor hálásabb lesz vele szemben, de felteszem a kérdést: miért várjunk addig?” – összegzett Megyeri János.