GDP arányosan mind a hiány, mind az államadósság javult 

A kormányzati szektor hiánya a tavalyi évben a vártnál magasabb szinten, a GDP 6,2 százalékán alakult. Ez meghaladja az eredetileg tervezett, 4,9 százalékos hiánycélt. A tavalyi érték ugyan érdemben kedvezőbb az előző évi 7,1 százaléknál, a következő időszakban a deficit ennél gyorsabb ütemű lefaragására lesz szükség.
A hiány ismét a negyedik negyedévben volt kiemelkedően magas, a GDP 13,9 százaléka – szemben az egy évvel korábbi 11,8 százalékkal. Ezt ezúttal is a kiadások év végi megugrása magyarázza: a negyedik negyedévben a kiadás 9,9 ezer milliárd forint volt, szemben az előző negyedéves 7,7 milliárd forinttal.
Az éves adatot tekintve jelentős növekedés történt mind kiadási, mind bevételi oldalon: előbbi 5161 milliárd forinttal, 19,3, utóbbi 4952 milliárd forinttal, 21,8 százalékkal bővült. A KSH jelentése alapján 2022-ben a kormányzati szektor bevétele 27 715 milliárd, kiadása pedig 31 874 milliárd forint volt.
A bevételek oldalán a legnagyobb bővülést, 2139 milliárd forinttal (22,1 százalék) a termelési adók adták, jelentősen, 22,5 százalékkal emelkedtek az áfabevételek, amelyet a fogyasztás bővülése és a magas infláció magyaráz.
Az szja-bevételek 1480 milliárd forintos, 47,8 százalékos növekedése csalóka, ami az 2021-es alacsony kiindulási bázis miatt mutat ekkora arányú bővülést, mivel akkor a jövedelemadó-bevételeket jelentősen csökkentette a gyermekes családoknak történt személyijövedelemadó-visszatérítés. A 2022-ben történt adóvisszatérítést ugyanis az eredményszemléletű módszertan szerint nem 2022-es kiadásnak, hanem 2021-es alacsonyabb bevételnek kellett elszámolni, hiszen a 2021-es adó került visszatérítésre, vagyis az a 2021-es hiányt rontotta, a visszatérítés nélkül az lett volna alacsonyabb.
A társadalombiztosítási hozzájárulások 685 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal lettek magasabbak. Az egyéb bevételek 646 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal növekedtek.

A kiadások 

Kiadási oldalon jelentős volt a munkabérek emelkedése (15,8 százalék), bár látható, hogy ez az inflációt alig haladta meg.
A beruházások elhalasztása is megjelenik az adatokban: itt a növekedés mindössze 1,7 százalékot tett ki, amely reálértéken markáns csökkenést jelent.
A kormányzati szektor egyéb kiadásai 2036 milliárd forinttal, 37,6 százalékkal lettek magasabbak, elsősorban a beszerzett földgázkészlet következtében.
Másfélszeresükre, 615 milliárd forinttal nőttek ugyanakkor a kamatkiadások: ez az elszálló infláció miatti magasabb kamatkörnyezettel indokolható.
Ebből az is következik, hogy szükséges a pénzforgalmi hiány lefaragása is, hiszen a jelenlegi kamatkörnyezetben a magyar államadósság csak drágán finanszírozható. Ezért is

Az MNB adatai alapján a kormányzati szektor adóssága 2022 végén 48 837 milliárd forintot tett ki, ami arányosan a GDP 73,3 százaléka.

Ez a nominális GDP több mint ötödével való bővüléséből ered, amit kisebb részben a gazdasági növekedés, nagyobb részben a magas infláció magyaráz. Ez azt jelenti, hogy itt némileg megjelenik az adósság elinflálása, ugyanakkor ez mégsem ennyire egyszerű, hiszen a magas infláció magas kamatkörnyezetet eredményez, amely pedig növeli a finanszírozási költségeit, tehát a magyar adósság végső soron mégsem inflálható el olyan könnyen.

Címlapfotó:123rf.com