A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy mekkora a jelentősége a plasztikkártyák cseréjének a fenntarthatóság szempontjából. A beszélgetőtársak a fenntartható bankkártya alternatíváját is felvázolják.
2023. március 07. 16:00
p
0
0
0
Mentés
Meglepően sok hulladékot termelnek a bankkártyák
Évek óta egymás után jelennek meg a világ legnagyobb bankjainak újrahasznosított PVC-ből készült bankkártyái. Ezek a kártyák képesek alternatívát kínálni az ügyfeleknek a környezetkárosító plasztik darabokkal szemben. Ugyan egy bankkártya az alacsony súlya miatt minimális műanyaghulladék keletkezésével jár, ha hozzátesszük, hogy a világon évente összesen nagyjából 6 milliárd műanyag bankkártyát bocsátanak ki a pénzintézetek, máris értelmet nyer a fenntartható megoldások terjedése.
Decemberben a Santander, januárban pedig a NatWest jelentette be, hogy bankkártyákat újrahasznosító automatákat vezet be a brit piacon. Az ügyfelek bedobhatják az automatákba a lejárt kártyákat, így azok nem fognak évtizedekig környezeti károkat okozni műanyaghulladék formájában.
Éledezik a magyar piac
A NatWest becslései szerint a szigetországban 2017 óta 380 tonna hulladék termelését idézték elő a műanyag bankkártyák. Ez a mennyiség nagyjából 21 elefánt súlyával egyezik meg. A cél, hogy az automaták segítségével csökkentsék ezt a mennyiséget. Hasonló újrahasznosítással készült kártyamegoldása van már a Mastercardnak, a Danske Banknak és a Bank of Americának is. Magyarországon az OTP és a Gránit Bank is kínál fenntartható bankkártyákat.
Első lépésnek jó, megoldásnak kevés
A környezetbarát kártyák tehát látszólag jelentős környezeti terhelést oldhatnak meg. Kivéve persze, ha a mobilfizetés lehetőségeire is gondolunk, ugyanis ekkor az ügyfelek fizikai kártya helyett virtuális kártyát igényelhetnének. Ezért sokan hibás lépésnek ítélik meg az újrahasznosított kártyák bevezetését és lelkes promócióját. Elvégre azokat ugyanúgy le kell gyártani, tárolni, illetve szállítani. Így fordulhat elő, hogy egy 100 százalékban újrahasznosított kártya is csak 40 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez a teljes folyamat során.
Ezért a szakértők szerint hatékonyabb lenne, ha átugranánk egy felhasználói fejlődési lépcsőfokot, és fenntartható plasztik helyett egyből a virtuális kártyákra és digitális pénztárcákra váltanánk. Az újrahasznosított műanyaggyártás és a ráépülő fenntarthatósági marketing helyett, szerintük inkább a mobilfizetés terjesztésért lenne érdemes kampányolni.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Hazánk nyersanyagban szegény, de megvan a szükséges szakértői tudása, tudományos háttere és technológiai kompetenciája ahhoz, hogy az új, fenntartható fejlődési modellben a sikeres országok közé kerüljön – mondja Kőrösi Csaba. Interjú a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatójával, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnökével.