Ha mögé nézünk és más oldalról értékeljük, akkor a magas magyar drágulási ütem nem olyan rossz. A magyar árak százalékos növekedése, az inflációs mutató csak azért lett magasabb, mert alacsony volt a bázisár.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Az infláció rossz. A magas infláció nagyon rossz. Hazánk drágulási üteme európai viszonylatban is jelentős, ez pedig egyértelműen mutatja, hogy valamit elrontottunk. Ezek a mondatok gyakran hangzanak el manapság. A gond csak az, hogy a mostani helyzetben az ilyen egyszerű helyzetértékelések tévútra vezethetnek minket.
Jól tudjuk, hogy az infláció az árak változásának ütemét méri. Egy 10 százalékos inflációs mutató azt jelenti, hogy 10 százalékkal többet kell fizetnünk az általunk megvásárolt termékekért. Ha a drágulási ütem magasabb, az nekünk minden esetben rosszabb, igaz? Nem, nem igaz.
Tegyük fel, hogy a fővárosban és egy kis vidéki településen is 50 forinttal megemelkedik egy kilogramm alma ára. A fővárosban 600 forintról emelik 650 forintra, míg a vidéki településen 400-ról emelkedik az ár 450-re. Mekkora inflációs hatást jelent ez a két település lakóinak?
A budapesti áremelés 8,3 százalékkal vitte feljebb az árakat, míg a vidéki növekmény 12,5 százalék. Azaz jóval magasabb inflációs hatást mérhetünk vidéken. Miközben az ár pontosan ugyanannyit változott a két helyen. Sőt, a vidéki lakosok ezelőtt és ezután is jelentősen, 200 forinttal olcsóbban jutnak hozzá a gyümölcshöz.
A kiemelkedő magyar infláció mögött pontosan a fenti hatás van. A háború, a szankciók és az aszály miatt egyes termékek – elsősorban az energia és az élelmiszer – ára jelentős mértékben drágult. És az egységnyi árnövekedés nagyobb inflációt jelent azon államokban, ahol az árak alacsonyabbak.
Nézzük meg a gáz esetét. Az 1. ábra megmutatja, hogy mennyit változott a lakossági földgáz euróban számított ára 2021 decembere és 2022 decembere között. A grafikon is megmutatja azt a tényt, hogy az egész kontinensen egyedül azok kapták olcsóbban a légnemű energiaforrást, akik Magyarországon éltek, és nem fogyasztottak többet a lakossági átlagnál (Budapest <=100%). Ők egészen pontosan 12 százalékkal fizettek kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Az árak minden más fogyasztó számára emelkedtek. A dán fővárosban 17 százalékkal, a szlovákban 19 százalékkal, a lengyelben pedig 23 százalékkal.
Ám az is leolvasható a grafikonról, hogy az átlagnál 20 százalékkal többet vásárló magyaroknak (Budapest, 120 százalék) 78 százalékkal lett magasabb a gázszámlája egyetlen év alatt.
Ez a gázár-infláció jelentősen meghaladja még a svéd, olasz vagy holland fővárosban lakók által tapasztalt drágulási ütemet is. Ennél magasabbat a vizsgált fővárosok közül csak az osztrák és a cseh esetben láthatunk.
Még ha a két fent bemutatott budapesti érték átlagát is nézzük (Budapest átlag), akkor is azt látjuk, hogy a hazai gázár-inflációs mutató abszolút nem tekinthető alacsonynak. A magyar fogyasztókat tehát az átlagnál jobban terheli a mostani helyzet, ugye? Nem.
A gázárak tényleges megváltozása kifejezetten alacsony volt Magyarországon. A 2. ábra azt mutatja, hány euróval fizettek többet az egyes fővárosok lakói 2022 decemberében egy kilowattóra fűtési értékű gázért 2021 decemberéhez képest.
Mint látható, az átlagfogyasztásig (Budapest <=100%) a magyar lakosság számára csökkent a fűtés költsége.
De még az áltagnál 20 százalékkal többet fogyasztó magyarok (Budapest 120 százalék) egységköltsége is csak minimálisan változott, a növekedés értéke mindössze 2,21 euró. A két érték átlaga pedig 1 euró alatti fajlagos költségnövekedést ad ki csupán.
Ennél alacsonyabb emelkedést csak a szlovák főváros lakói érzékeltek, ám a 0,83 eurós növekmény alig különbözik a budapesti átlagos értéktől. Ezzel szemben
De hogyan képzelhető az el, hogy Varsóban, Koppenhágában vagy akár Stockholmban alacsonyabb a gázárak növekedésének mutatója, mint a budapesti átlagos érték, euróban mégis ezen városok lakói esetében növekedett – esetenként sokkal – jobban a gáz fajlagos ára? Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása az eltérő bázisban, azaz a nagyon különböző gázárakban keresendő.
A magyar, szerényebb áremelkedés ugyanis csak azért tűnik soknak, mert nagyon alacsony volt a bázisár.
A 3. ábra azt mutatja, hogy mennyibe került egy kilowattóra fűtőértékű gáz az egyes fővárosokban 2022 decemberében. Ahogy láthatjuk, a hazai árak a fogyasztás szintjétől függetlenül egyértelműen a legalacsonyabbak.
Még az átlagfogyasztásnál annak egyötödével többet fogyasztó budapestiek is olcsóbban kapják a gázt, mint a pozsonyi, varsói vagy prágai lakosok. A nyugati országokhoz képest pedig nagyságrendekkel olcsóbb a magyarok fűtési költsége.
Ez az ábra pedig végre teljessé teszi a képet, és feloldja az előbbi látszólagos paradoxont.
Az árak százalékos növekedése, azaz az inflációs mutató csak azért lett magas, mert a vetítési alap, azaz az ár roppant alacsony volt.
A magas magyar gázinflációs ráta tehát nem azt jelenti, hogy itthon rosszabb lenne a fogyasztók helyzete, mint más országokban. Sőt, a hazai fogyasztók mind árak, mint pedig az árnövekedés tekintetében kedvező helyzetben vannak. A magas inflációs ráta adott esetben tehát igazából jó hír nekünk magyaroknak.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
Aggasztó az ukrán katonák morálja, ami Zelenszkij szerint az online szerencsejátékoknak és a vele járó anyagi veszteségnek is köszönhető. Az elnök levélben kérte a Google-t és az Apple-t, hogy Ukrajna területén távolítsa el a kaszinóalkalmazásokat a szolgáltatásaik közül.
