Infláció: a vártnál kedvezőbb adatok érkeztek

A decemberi inflációs adatok a vártnál jóval kedvezőbben alakultak: bár az éves infláció 22,5 százalékról 24,5 százalékra gyorsult, illetve a pénzromlás havi üteme 1,8 százalékról 1,9 százalékra emelkedett, ennek jelentős részét, 1,7 százalékpontot azonban az üzemanyag-ársapka megszüntetése okozta – értékeli a friss adatokat a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője. Regős Gábor szerint e hatás jelentős része a mostani adatokban már megjelent. 

– értékel a szakértő. Szintén kedvező hír, hogy a havi maginfláció 2,1 százalékról 1,6 százalékra lassult. 

Az élelmiszerek áremelkedésének üteme 3,6 százalékról 2,1 százalékra lassult, a tartós fogyasztási cikkeké 0,8 százalékról 0,3 százalékra, míg a szolgáltatásoké 0,9 százalékról 0,8 százalékra.

A háztartási energia, fűtés ára pedig nem hogy nőtt, hanem egyenesen 6 százalékkal alacsonyabb lett, ami a vezetékes gáz árcsökkenésének eredménye.

Éves alapon legnagyobb mértékben, 44,8 százalékkal továbbra is az élelmiszerek drágultak, amely a 24,5 százalékos inflációból 12,1 százalékpontot magyaráz, tehát közel a felét, ami az előző havi 43,8 százalékhoz képest növekedést jelent. 

Több alapvető élelmiszer ára továbbra is erőteljes – éves alapú – drágulást mutat.

Ilyen például a tojás (82,7 százalék), a sajt (83,2 százalék), a tejtermékek (79,2 százalék), a kenyér (81,1 százalék), a vaj (79,4 százalék) vagy épp a sertészsiradék (89,2 százalék). Néhány terméknél havi alapon már árcsökkenés is látszik: a margarinnál 1,6 százalékos, a friss hazai és déligyümölcsöknél 3,6 százalékos. Ez utóbbi trendről a Makronóm a minap számolt be.

Az éves infláció alakulása

A vártnál kedvezőbb decemberi infláció nyomán az éves infláció is minimálisan alacsonyabb lett a vártnál, 14,5 százalék, míg a nyugdíjas infláció 15,2 százalékot tett ki.

Az infláció alakulásában ebben a hónapban az üzemanyagok ársapkájának kivezetése https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221207_benzinarstop_eltorlese_hernadi_mol_makronom 
mellett a forint erősödése, a csökkenő kereslet, illetve a kedvezőbb külső infláció játszhatta a fő szerepet.

Mi a helyzet Amerikában és Európa többi részén?

Az Egyesült Államokban az infláció a novemberi 7,1 százalékról 6,5 százalékra, míg az eurózónában 10,1 százalékról 9,2 százalékra lassult. 

2023-ban az eurózónában az év egészét tekintve 17,5 százalékos inflációt várunk, amely azonban nem fog egységes képet mutatni. 

A közeljövőben várható hazai trendek

Az év elején a pénzromlás mértéke itthon 25 százalék körül lehet – ennek pontos mértékét a januári átárazások határozzák majd meg. Az infláció az év első hónapjaiban tetőzhet, majd azt követően fokozatos, de erőteljes csökkenésnek indulhat a tavalyi inflációs hatások (energiaárak, nyári adóemelések, kereslet emelkedése, aszály és forintgyengülés) bázisba kerülésével. 

Ugyanakkor az infláció szempontjából továbbra is vannak jelentős kockázati tényezők, mint a háború hatásai, az energiaárak alakulása, illetve a forint árfolyamváltozása https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221108_forint_haboru_hullamvasutjan_lesz_mostansag_tartosan_negyszaz_alatt– húzza alá a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.

A KSH részletes adatai

– Decemberben 24,5 százalékkal, 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

– Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

– A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,9 százalékkal nőttek, 2022-ben pedig átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

Trendek 12 hónap alatt, 2021 decemberéhez viszonyítva: 

– Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a sajt (83,2 százalék), a tojás (82,7 százalék), a kenyér (81,1 százalék), a vaj és vajkrém (79,4 százalék), a tejtermékek (79,2 százalék), az édesipari lisztesáru (71,0 százalék), a száraztészta (70,8 százalék), a margarin (58,0 százalék), a péksütemények (57,2 százalék), a tej (52,1 százalék) és a baromfihús (51,5 százalék) drágult.

– A fenti termékcsoportokon belül a liszt (6,7 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

– A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult.

– Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 százalékkal nőtt.

– A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,8, a konyha- és egyéb bútorokért 20,3, a szobabútorokért 18,7 százalékkal kellett többet fizetni.

– A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4, ezen belül a szeszes italok 21,3 százalékkal drágultak.

– Az állateledelek ára 48,8, a mosó- és tisztítószereké 34,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,8, a testápolási cikkeké 28,5 százalékkal lett magasabb.

– A járműüzemanyagokért 27,0 százalékkal többet kellett fizetni.

– A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 30,0, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6, a sport- és múzeumi belépők 22,0, a belföldi üdülés 20,9, a testápolási szolgáltatás 17,9 százalékkal került többe.
 

A nyitókép forrása: 123rf.hu