Többet vásároltunk, de meglepő, hogy miből!

2022. december 05. 09:28

Idén októberben, a mai, friss KSH adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal növekedett. A körülményekhez képest kedvezőnek tűnő adathoz azonban eltérő irányú folyamatok járultak hozzá. Mutatjuk, hogy melyik termékkör okozta a növekedést.

2022. december 05. 09:28
null

Elemzők:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője 

Ma reggel láttak napvilágot a friss adatok a Központi Statisztikai Hivatalnál. A KSH friss adatsora szerint idén októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene kismértékben, 0,6 százalékkal növekedett. 

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője azonban kiemeli, hogy az első látásra, a körülményekhez képest kedvező adathoz sajnos eltérő irányú folyamatok járultak hozzá. 

A növekedést a majdnem ötödével bővülő üzemanyag-forgalom okozta. 

Ugyanakkor a másik két bolttípusban a forgalom volumene csökkent: az élelmiszerüzletekben 5,6, míg a nem élelmiszer jellegű üzletekben 0,9 százalékkal. Ez utóbbi azért kellemetlen meglepetés, mert a korábbi hónapokban itt még növekedést mért a KSH. 

 

Az élelmiszerüzletek forgalmának mérséklődése nem meglepő, figyelembe véve a termékcsoport 40 százalék körüli áremelkedését, amely 

az olcsóbb termékek kereséséhez, sőt a mai adatok szerint már a vásárlások visszafogásához is vezet.

A magyar kiskereskedelmi forgalom tehát egyre inkább érzi a gyorsuló inflációt. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez a volumenben kismértékű bővülést jelent csak, de a bolti forgalom értéke az árak drasztikus növekedése miatt így is nagymértékben emelkedik. 

Suppan Gergely is megerősíti, hogy a bővülés a várakozásoknál szerényebb mértékű volt, a növekedés így meredeken lassult az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel az magas infláció miatt 19 százalékkal 1520 milliárd forintra ugrott.

Regős Gábor hozzáteszi, hogy a máig kitartó, mérsékelt bővülés magyarázata, hogy hazánkban év elején érdemi béremelések voltak, így a magas infláció ellenére a reálbér egyelőre csak kis mértékben csökken.

Ehhez a Magyar Bankholding elemzője hozzáteszi, hogy a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hat havi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett

az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak – az átlagos fogyasztást meghaladó háztartások számára – jelentős emelkedése okozhatták.

Az élelmiszer kereskedelem adatait kommentálva Suppan Gergely kifejti, hogy az adat részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, és az élelmiszer-pazarlás elkerülése következménye.  

 

Milyenek az EU-s kiskereskedelmi trendek? Mit hoz a jövő?

Az Európai Unió egészét tekintve a szeptemberi adat áll rendelkezésre, amikor is a kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon 0,3 százalékkal visszaesett. 

A mai adatok alapján egyelőre nehéz megítélni, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben milyen irányban befolyásolja a GDP alakulását, ebben nagy szerepe lesz a karácsonyi forgalomnak. 

A kiskereskedelmi forgalom következő időszaki alakulásában az év végi bónuszokon kívül meghatározó szerepe lesz annak, hogy 

a jövő év elején a munkavállalók mekkora béremelésben részesülnek, a bérek változása eléri-e az infláció szintjét.


A friss adatok a korábbi trendek tükrében

Érdekes, hogy 23,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,2 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37 százalékkal, 2010-hez képest 50,7 százalékkal emelkedett.
     
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől az őszi hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány, a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra is dinamikus bérnövekedés. 

A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban a tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelése, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására

6,2 százalék körüli növekedésre számít a Magyar Bankholding elemzője.

Mit vár a Magyar Bankholding rövid távon?

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül.

Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása.

Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülnek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet. 

Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására a jövő év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve jövőre mérsékelt visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Jövő márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.    

A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra is hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első tizenegy hónapban 8,5 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak a megrendelések.

A KSH részletes adatai

– A KSH szerint tehát 2022 októberében a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. 

– Októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,9 százalékkal csökkent, ám

– az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

– Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 7,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma pedig 0,9 százalékkal csökkent.

– Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 8,6, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 5,4 százalékkal nőtt,

– a bútor-, műszakicikk-üzletekben 0,6, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletekben 0,8, a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben 1,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,0 százalékkal mérséklődött.

– Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,7 százalékkal csökkent.

– A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,2 százalékkal csökkentek.

– Az országos kiskereskedelem forgalma 2022 októberében folyó áron 1520 milliárd forintot ért el.

– Az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

– 2022. január–októberi időszakot nézve az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 7 százalékkal emelkedett.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!