Nem félemlíti meg az óriási technológiai vállalatokat egy válság – sőt, inkább lehetőségként tekintenek rá. A technológiai szektort domináló óriások (az úgynevezett Big Tech vállalatok) a jelenlegi válságot a távoli elérésen alapuló felhőszolgáltatások fejlesztésére használják ki, hogy stratégiai előnyökhöz jussanak, és letarolják a piacot. Rövid távon azonban rosszak az eredményeik.
A növekvő infláció és egy, a világot fenyegető recesszió bizonytalansága nem csak a háztartások pénzügyeire van nagy hatással, de már az óriásvállalatok is aggódnak egy leendő gazdasági visszaesés miatt – legalábbis ezt állítják.
Annak ellenére, hogy nem kevés globális dominanciát élvező cégnek sikerül a jelenlegi válság alatt nagymértékű profitra szert tenni, július végén a Microsoft, az Amazon és a Google anyavállalata, az Alphabet gazdasági eredményei mégis kiábrándítóak voltak. A technológiai óriások a makrogazdasági nehézségekre hivatkoztak mentségül a gyenge teljesítményükre.
Howard Yu, a Svájcban található Nemzetközi Vezetésfejlesztési Intézet (IMD) gazdasági innováció professzora szerint ez nem feltétlenül jelenthet nagy problémát számukra – sőt kiemeli, hogy egyes vállalatok a túlélés érdekében a válság alatt is növelik az innovációba történő befektetéseiket, ami ellenállóbbá teszi őket egy esetleges jövőbeli válsággal szemben.
Kutatások már kimutatták, hogy az innovációba befektető cégek magasabb árbevétel-növekedést értek el, mint a kevésbé innovatív vállalatok a korábbi recessziók során, emeli ki Yu.
A Microsoft például – dacára a gyenge negyedévének – kétszámjegyű bevételnövekedést vár ebben a pénzügyi évben, amit nagyrészt a felhő szolgáltatásokba való befektetéseinek köszönhet (A számítási felhő a távoli szervereken futó, csak netkapcsolattal elérhető programok, szolgáltatások, tárhelyek összesített megnevezése, mint például a Google Gmail levelezése, a Microsoft 360 megoldások vagy akár a Netflix streaming szolgáltatása és társaik – a szerk.).
Yu szerint a redmondi óriás felismerte, hogy a felhőalapú számítástechnika – amely több meghatározó trendet is magával von, mint például a mesterséges intelligenciát (AI). Ez szerintük kulcsfontosságú szerepet játszhat a jövő alakításában, ezáltal, ha elsőként épít ki új képességeket ezeken a területeken, fontos hosszú távú előnyhöz juthat számos iparágban. Persze ez egyelőre inkább „ködszurkálás”, mint valódi üzleti lehetőség.
Ami azonban a Microsoft számára hosszú távú versenyelőny, az a gazdasági világnak inkább veszélyt jelenthet, figyelmeztet Cecilia Rikap, a Londoni Egyetem (University of London) gazdaságpolitikai kutatója.
Rikap kiemeli, hogy a felhőszolgáltatásokra való átállás egyre meghatározóbbá kezd válni nemcsak az átlagemberek számára (lásd Gmail, Netflix, stb.), hanem a vállalati szférában is, és számításai szerint 2025-re a világ adattárhelyének 45 százaléka felhőkben lesz.
A közgazdász rámutat, hogy 2012-ben a „tech-cégek” mindössze 6,5 milliárd dollárt költöttek felhő infrastruktúrafejlesztésre, 2021-re pedig a befektetések elérték a fenti összeg 27-szeresét(!) a 178 milliárd dollárt, ami közel 73 ezer milliárd forint.
Ezzel viszont egy nagy probléma van: míg a szolgáltatást mindenféle vállalat és közszférabeli szervezet használja, tulajdonjogát túlnyomórészt az Amazon, a Microsoft és a Google uralja – pontosabban
– hangsúlyozza Rikap.
A közgazdász szerint ez a piaci erőfölény többet számít, mint a más piacokon észlelhető koncentráció, mivel megerősíti e technológiai óriások ellenőrzését a jövőt meghatározó digitális technológiák felett, és nyilvánvalóbbá teszi globális hatalmukat.
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokat fejlesztő nagy- és kisvállalatok egyaránt a technológiai óriások felhőszolgáltatásaitól függenek, hiszen szükségük van nagy adatbázisokra, hogy kifejlesszék saját mesterséges intelligencia modelljeiket. Ennek fényében
a felhő elvben lehetőséget kínál a technológiai óriások számára, hogy belelássanak a világ több ezer vállalatának titkaiba.
Egy olyan stratégiai iparágról van szó Rikap szerint, amelyen keresztül a technológiai óriások fontos versenyelőnyhöz juthatnak, hiszen számukra lehetséges az ígéretes technológiák és ötletek korai azonosítása a felhőkből gyűjtött információk (főként marketing jellegű, gazdasági trend-előrejelzésekre is használható adatok) segítségével. Ennek eredményeképpen pedig könnyendén csökkentik befektetési kockázataikat és egyszerre megszilárdítják hosszú távú gazdasági pozíciójukat.
Az Amazon piactere például – az AWS – nem csak az Amazon számítástechnikai fejlesztéseit értékesíti, hanem egy olyan platform is, amely lehetővé teszi más vállalatok számára, hogy eladják saját számítástechnikai szolgáltatásaikat.
Közülük az Elastic, az Elasticsearch és a Kibana termékeit kínálta az AWS-en keresztül – népszerűségük növekedésével pedig az AWS elkezdte kínálni e szolgáltatások saját verzióját, kiszorítva az Elastic-ot a piacról, említi Rikap.
Hasonlóképpen járt a Siemens is, amely Európában vezető szerepet tölt be a kiadott mesterséges intelligenciához kapcsolódó szabadalmak számát tekintve. Mindössze egy évvel azután, hogy a német vállalat elindította a MindSphere nevű felhőplatformot, az AWS átvette a platform fejlesztésének egy részét, hiszen olyan számítástechnikai szolgáltatásokat nyújt, amelyeket a Siemens nem tud házon belül kifejleszteni – mutat rá a brit kutató.
A Makronóm régebben is rámutatott, hogy az óriási, már-már monopol helyzetben lévő „globális technológiai vállalatok” két évvel ezelőtt a világszerte bevezetett lezárásokat használták ki nyereségük és pozíciójuk megerősítése érdekében, miközben letarolták a kisebb szereplőket a piacról.
Ahogyan azt írtuk, annak ellenére, hogy amikor ezek a vállalatok még gyerekcipőben jártak – akárcsak az internet – az innováció szinonimái voltak,
Úgy tűnik a jelenlegi válság alatt is nagyot nyerhetnek a technológiai óriások, és már nemcsak mi, a felhasználók szolgáltatjuk nekik minden adatunkat ingyen, bérmentve és visszavonhatatlanul, hanem a vállalatok is.
(Fotó: 123RF)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Már az első félidő végére kialakult a 2–1-es végeredmény.
Az elmúlt hetekben a leghevesebb harcok Donyeck és Harkiv régiókban dúltak.
