Vörösiszapból, kohósalakokból, elekronikus hulladékból nyerne ki fémet több projekt, melyeket a körforgásos gazdaságra fókuszáló Bay Kutatóközpont támogat. A hazai kutatói szervezet a Német - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) tartott a minap közös szakmai rendezvényt.
A globális technológiai és ipari fejlődés következményeként folyamatosan csökken Földünk elsődleges formában elérhető nyersanyagkészlete. Az elmúlt évtizedben
A hazai alkalmazott kutatás-fejlesztéseket és innovációs megoldásokat szállító Bay Zoltán Kutatóközpont épp ezért egyik legfőbb küldetésének tekinti a körforgásos gazdasági modell bevezetését támogató projektekben való aktív szerepvállalást, különös tekintettel a fémtartalmú melléktermékek (bányameddő, vörösiszap, kohósalakok, e-waste) újrahasznosítására.
Annak érdekében, hogy értékteremtő párbeszéd és szakmai együttműködések alakuljanak ki a kritikus elemek és másodlagos nyersanyagok újrahasznosítása témájában, a Bay Kutatóközpont a Német - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával (DUIHK) közös szakmai rendezvényt szervezett, jeles előadók és meghatározó piaci szereplők részvételével.
A szakmai program célja az volt, hogy rávilágítson olyan trendekre, amik igazolják: a fejlődő technológiák folyamatos nyersanyag igénye és a kimerülőben lévő primer alapanyagok miatt az utóbbi időben egyre fokozottabb a figyelem az újrahasznosítás és másodnyersanyagok irányába.
A kritikus elemek és másodlagos nyersanyagok szekunder forrásai lehetnek a lakossági és ipari hulladékok, de hasznosításuknál érdemes a fenntarthatóság szemléletét alkalmazni, közép-, hosszú távon pedig a körforgásos gazdasági modellre átállni. Ezt támogatják a környezetvédelmi és hulladékkezelési beavatkozásokban egyre nagyobb teret nyerő új, innovatív megoldások, melyek között a biotechnológia és alkalmazott mikrobiológia is kiemelt szerepet kap.
A DUIHK és a Bay Zoltán Kutatóközpont közös szakmai rendezvénye során a szakpolitika, az ipar és az alkalmazott kutatás képviselői mutatták be eredményeiket és áttekintést nyújtottak a másodlagos nyersanyagok piaci trendjeiről, valamint egy kerekasztal beszélgetés során a terület szakértői vitatták meg a kritikus elemekkel kapcsolatos jövőbeni lehetőségeket.
A szakmai konferencia lehetőséget adott a Kutatóintézetnek a hazai és nemzetközi szinten is jegyzett, a kritikus elemek és másodlagos nyersanyagok témájában végzett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeinek bemutatására, egyúttal a szakma, a lehetséges felhasználók és a jogszabályalkotók egyidejű véleménycseréjére is. Emellett az ipari, vállalati szektor szereplői is kifejthették szakértői véleményüket a téma kapcsán, illetve közösen felvázolták a fejlesztési lehetőségeket, szabályozási korlátokat, melyek tekintetében szükséges előre lépni a gazdasági fejlődés fokozása érdekében, ami közös érdek.
(Fotó: Pixabay)
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
