Egy pici lárva mentheti meg a műanyagba fulladó bolygót

A műanyagszennyezés – mint ismert – óriási probléma elé állítja a világot. A műanyag alapesetben nehezen lebontható polimerekből készül, és ráadásul olyan adalékanyagokat tartalmaz, amelyek növelik a tartósságát .Ennek hátulütője, hogy évtizedekig vagy akár évszázadokig sem bomlik le. 

Csak az óceánokba évente 8 millió tonna nagy méretű műanyag és 1,5 millió tonna mikroműanyag kerül. Utóbbiak mindenhol megtalálhatók, az esőerdőktől a csapvízig, így már nem csak súlyosan környezetszennyezőek, de az egészségre is kifejezetten ártalmasak.
 
A zéró műanyaghulladék-kibocsátásra léteznek tervek, ám a megvalósítás elég köhögősen megy. Egy régi-új kutatás most olyan alternatív megoldást kínál, amely biológiailag képes lebontani a plasztikszemcséket. A problémamegoldó nem más, mint a viaszmoly apró lárvája. Ez a moly alapvetőként kártevőként ismert, mivel a méhkaptárakban fészkeli be magát, és annak viaszával táplálkozik – és pontosan ez vezetett a hihetetlen felfedezéshez. 

Federica Bertocchini, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács molekuláris biológusa méhészkedéssel is foglalkozik, éppen így jött rá véletlenül, mire képesek a lárvák. 2017-ben egy napon a viaszmoly által károsodott lépeket egy műanyag zacskóba tette, hogy ne érintkezzenek a kaptár többi részével. Pár nappal később meglepődve vette észre, hogy a zacskó csupa lyuk, a lárvák pedig meglógtak belőle. Ez a felfedezés indított el egy olyan kutatási folyamatot, amely még napjainkban is tart – egyre pozitívabb eredményekkel. 

Hogyan? A műanyag lebomlásához az kell, hogy oxigén hatoljon a molekulájába. A lárvák nyálában lévő enzim ezt órák alatt végzi el, ez pedig áttörést jelenthet a műanyagszennyezés elleni küzdelemben, mégpedig úgy, hogy a hulladékot tisztán, kontrollált körülmények között semmisíthetik meg, mindenféle károsanyag-kibocsátás nélkül.

A projekt jelenleg már a gyakorlati kivitelezés kérdéseinél jár. A megoldás természetesen nem az, hogy óriási seregben ráengedik a lárvákat a felhalmozott hulladékra, hanem az, hogy az enzimeket szintetikus úton tudják előállítani, amelyet aztán az ipari méretektől egészen spray-változatig tudnak hasznosítani. Amennyiben sikerül végleges formát adni az ötletnek, a világ olyan találmányt kap a kezébe, ami alsó hangon is minimum Nobelt érdemel.