Hihetetlen, de még tovább csökkent a munkanélküliség Magyarországon

2022. október 31. 17:33

A munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt 2022 szeptemberében, a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,8 százalékkal, 238 ezer főre csökkent a KSH friss adatai szerint. Eközben a foglalkoztatottak létszáma 49 ezerrel nőtt, így már 4 millió 712 ezer embernek volt munkája.

2022. október 31. 17:33
null

Elemző:
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője

A munkanélküliek száma 2022 szeptemberében 185 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A július–szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 178 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékot tett ki. Ezen belül a 15–74 éves munkanélküliek száma 11 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 97 ezer fő volt, míg 3,7 százalékos munkanélküliségi rátájuk gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival (+0,1 százalékpont). A nőknél a munkanélküliek száma 81 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 34 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 3,7 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött,

ennek ellenére az összes munkanélküli 19,2 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály 3,2 százalékos munkanélküliségi rátája lényegében nem változott (–0,1 százalékpont), míg az 55–74 éveseké, 0,3 százalékponttal, 3,0 százalékra emelkedett – derült ki a KSH adataiból.

Regionális eltérések

Az elemzésből kiderül, hogy a munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (6,0 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). Az előző év azonos időszakához képest három régióban kis mértékben emelkedett a ráta értéke, Dél-Dunántúlon (0,1 százalékponttal), Budapesten (0,3 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúlon (0,5 százalékponttal), míg a többi régióban csökkent – a legjelentősebben Észak-Alföldön (1,2 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 33,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Eközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/)

a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,8 százalékkal, 238 ezer főre csökkent 2022. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest.

Míg a munkanélküliség csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a foglalkoztatottak létszáma

Szeptemberben a 15–74 évesek köréből 4 millió 708 ezer fő dolgozott. A 2022. július-szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 712 ezer főt tett ki, amely 49 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában – írja a KSH. 

Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 54 ezerrel és a külföldön dolgozóké 10 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel csökkent. A 15–64 évesek közül 4 millió 601 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,6 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 17 ezer fős növekedéssel 2 millió 439 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk 0,9 százalékponttal, 79,1 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 24 ezerrel, 2 millió 162 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 70,1 százalékra emelkedett. 

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 282 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 28,7 százalékra emelkedett. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 88,3 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 1,9 százalékponttal, 65,6 százalékra emelkedett – olvasható a KSH elemzésében.

A 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (70,1 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte.

A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Dél-Dunántúlon (2,5 százalékpont) volt, míg Nyugat-Dunántúlon enyhe (0,1 százalékpont) csökkenés mutatkozott. 

Szeptemberben a munkaerőpiacot továbbra is rendkívül magas foglalkoztatás és alacsony munkanélküliségi szint jellemzi, azonban már látszik a foglalkoztatás tetőzése és a munkanélküliség minimális emelkedése. Az előző havinál mintegy 5 ezer fővel dolgoztak kevesebben, míg a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra emelkedett, amelyben viszont nemcsak a munkanélküliek számának minimális emelkedése, hanem az akitivitás növekedése is szerepet játszik. A havi alapú emelkedés ugyanakkor minimális, a statisztikai hibát alig haladja meg, tehát bár értelmezhetjük ezeket úgy, hogy már látszanak a válság első jelei a munkaerőpiacon, érdemi változásról még nem lehet beszélni – értékelt Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Sőt, éves alapon a foglalkoztatás tovább bővült, 21 ezer fővel. A háromhavi mozgóátlagot tekintve az éves alapú növekedésben az elsődleges munkaerőpiac, illetve a külföldi telephelyen dolgozók számának emelkedése játszott szerepet, míg a közfoglalkoztatottak száma csökkent.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a COVID-19 során hazaköltözők egy része ismét külföldön keresheti a boldogulását, azaz újra különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkaerő ne áramoljon külföldre,

sőt ez a folyamat megforduljon – húzta alá Regős Gábor hozzátéve, érdekesség, hogy az előző év azonos időszakához képest két fejlett régióban, a Nyugat-Dunántúlon és Budapesten nőtt leginkább (bár nem jelentős mértékben, 0,5, illetve 0,3 százalékponttal) a munkanélküliségi ráta. Ez azt jelenti, hogy a válságkezelés során nem szabad kizárólag az elmaradottabb régiókra koncentrálni, még akkor sem, ha a kiinduló helyzet ott rosszabb.

A szakmai vezető szerint a következő hónapok meghatározóak lesznek a munkaerőpiac alakulása szempontjából. A magas energiaárak a vállalatok egy részének túlélését veszélyeztetik, ami a foglalkoztatás visszaesésével járhat. Mivel azonban

a munkaerőhiány továbbra is jelentős, a munkájukat elvesztők egy része állást találhat máshol.

Ezt elősegíthetik átképzési programok, illetve a felvételi követelmények enyhítése. Mindezeket figyelembe véve, a foglalkoztatás esetében csak kisebb mértékű, bár azért észrevehető mérséklődésre számítunk.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
radala
2022. november 01. 13:11
Sajnos nincs időm végignézni a számokat, de szerintem itt ugyanazoknak a számoknak a totál ellentétes interpretációja van, és én a portfoliót elég komoly helynek gondolom... Érdekes.
vemiko
2022. november 01. 13:11
aki nem hiszi, beszélgessen hr-esekkel.....az egyetemekről vadásznak.....mert nincs jelentkező a pozikra! ....irodai pozikra legalábbis......
Isten jobb keze
2022. október 31. 23:47
Hülye gyerek.. ők azok akik kikerűltek a szociális hálóból! Se munka nélküli segély, se közmunka..ti agyatlan fideszesek meg sikerként akarjátok eladni ezt a dolgot nézd meg hány ember után nincs fizetve a TB kb 150 ezer ember.. na ők azok akik ma jelenleg jövedelem nélkül vannak ma, magyarországon, te nagyon hülye, egy néger segge Luka világosabb mint a te agyad..
Istók3
2022. október 31. 19:46
"Eközben a foglalkoztatottak létszáma 49 ezerrel nőtt, így már 4 millió 712 ezer embernek volt munkája."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!