Olaf Scholz egy éve még szerelmes volt az orosz gázvezetékbe
2022. október 14. 10:48
Mindössze négy hónappal a háború előtt a Merkel-kormány – lesöpörve minden ellenvetést az asztalról – hivatalos, ujjongó véleményt írt az Északi Áramlat 2 megbízhatóságáról. Hogy ki volt akkor a kancellárhelyettes? Olaf Scholz.
2022. október 14. 10:48
p
3
0
9
Mentés
A német kormány csütörtökön nyilvánossá tette azt a dokumentumot, amely az Északi Áramlat 2 vezeték egy évvel ezelőtti biztonsági értékelését tartalmazta. A 2021. október 26-i dátumozású hivatalos véleményt mindössze négy hónappal a háború kitörése előtt fogalmazta meg a Peter Altmaier vezette gazdasági minisztérium, vagyis a hivatalos kormányálláspontot tükrözi.
A dokumentum egészen elképesztő állításokat tartalmaz, egyben világosan megmutatja, mennyire nem vette komolyan a kormány az Oroszországtól való gázfüggés veszélyeit. Az akkori kabinet szerint az Északi Áramlat 2 – amely közvetlen gázszállítási lehetőséget biztosítana Oroszország és Németország között –
semmilyen formában nem lehet kihatással Németország és Európa gázellátásának biztonságára, vagyis az energiaellátást nem veszélyezteti az orosz gáz függőségének növekedése.
A vélemény határozottan elutasította azokat a lengyel és ukrán figyelmeztetéseket, amelyek a tenger alatt futó vezeték legnagyobb veszélyére, a Kreml energiazsarolási kockázatára hívták fel a figyelmet. A biztonsági értékelés összességében
rendkívül elégedett volt az Északi Áramlat 2 megépítésével, és semmilyen kockázati tényezőt nem említett meg,
éppen ellenkezőleg. Az akkori kormány álláspontja szerint a vezeték kapcsán „mind a német, mind a környező piacok esetében elhanyagolható az ellátásbiztonság kockázata”.
A német kormány jelenleg ott tart, hogy az orosz gázszállítás leállása és a csillagászati energiaárak miatt 200 milliárdos, hitelből finanszírozandó rezsicsökkentő csomagot állított össze, hogy a német gazdaságot valahogyan legalább lélegeztetőgépen tudja tartani, az Északi Áramlat vezetékeket támadás érte, Scholz pedig kétségbeesetten próbál energiát szerezni szerte a nagyvilágból – a tartalékok és az utánpótlás szempontjából egyelőre kevés sikerrel.
De nem csak ez a kínos pontja a történetnek. A kormány nem jókedvében tette közzé a dokumentumot, hanem azért, mert a Der Spiegel újságírói figyelmeztették: ha nem teszi meg önként, ki fogják perelni a kérdéses aktát. A kabinetnél nem véletlenül húzták a szájukat:
az Angela Merkel vezette kormány alkancellárja ugyanis a mostani főnök, Olaf Scholz volt, így a hivatalos vélemény az ő álláspontja is egyben.
Ez különösen kellemetlen annak fényében, hogy a kancellár kedden egy ipari konferencián úgy fogalmazott:
mindig is biztos volt benne, hogy Putyin fegyverként fogja az energiát használni.
Mostani szavai éles ellentétben állnak mind a tavaly októberi jelentéssel, mind a hivatalba lépését követő álláspontjával. Decemberben még azzal hárította az Északi Áramlat 2 politikai következményeit firtató kérdéseket, hogy a vezeték „magánprojekt”, a háború kitöréséig pedig hallani sem akart arról, hogy egy orosz támadás esetén leállítsák a szállítást.
A nyilvánosságra került dokumentum Scholz keddi szavai miatt különösen pikáns. Ahogy egy német ellenzéki politikus megfogalmazta:
kissé bizarrnak hat a kancellár visszamenőleges megvilágosodása,
miközben tavaly ilyenkor még azt szajkózta, hogy a Németország orosz gázfüggőségétől való félelem tulajdonképpen alaptalan.
Kalifátus létrehozását is követelték szombaton azon a hamburgi tüntetésen, amelyen ezren vettek részt. Olaf Scholz német kancellár szerint „következményekkel” kell számolni.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
Németország 1945 és 1990 között kettéosztott volt, egy része nátó, döntően amerikai, egy másik része szovjet megszállás alatt volt. Nem volt önálló politikája.
De a két német állam egyesülését követően Kohl kancellár idejében erre azért mégis egy nagyon erős kísérlet történt, amit pedig Schröder ideje követett, ami az amerikai szférától való távolodás és az orosz szféra felé való közeledés vertikumát szabta.
Ettől függetlenül Németország, mint önálló politikai tényező 1945-től nem létezik, viszont gazdasági nagyhatalom lett az említett két úriember hathatós befolyása következtében, amiből aztán Merkel asszony jó sokáig tudott még költekezni.
Hogy ma mi van Németország helyén, én egy nagydarab zölddel leöntött és buzililával felcicomázott barna kupacot látok, és ha ez valóban így van, talán az a barna mégis él.
Majd meglátjuk.
Na vajon, kicsoda?
De nem is az a kérdés, hogy ki utasította, hanem az, hogy mit kínált cserébe.
Nagyon-nagyon gyorsan ki fog derülni, a németek gáztartalékai az addigi fogyasztástól függően 7-10 héten belül kritikus szintre süllyednek, és bekövetkezik a lakossági ellátás drasztikus korlátozása, amit a kulcsfontosságú iparágak működőképessége érdekében pár héttel később a teljes leállítás követhet.
Mindez legkésőbb 2023 januárjában.