Energia mint fegyver – Putyin bármikor meghúzhatja a ravaszt

2022. július 22. 11:36
Írta: Matus Tibor
Oroszország csaknem egy éve korlátozza az Európába irányuló gázszállítást. Láthatóan Putyin kezében tökéletes fegyverré vált a gázárakkal való játszadozás, amihez hozzájárul az EU elhibázott szankciós stratégiája is, további bizonytalanságot okozva a gázellátásban. A magyar lakosság most számszerűsíti, hogy ez a háború mit is jelent a rezsiköltségeinél.
Gazdasági háború folyik, aminek eredménye az árak emelkedése. Mindennek köszönhetően Oroszország többet keres a gázból, annak ellenére, hogy kevesebbet exportál Európába.

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője szerint ez korábban is így volt, mivel Oroszország volt az EU legnagyobb beszállítója. Azzal, hogy az európai fogyasztás csaknem felét Oroszország adta, teljes mértékben ármeghatározókká váltak. A leszállított mennyiséggel jelentős befolyást képes gyakorolni az árakra.

Amennyiben visszatekintünk:

az árupiacokon 2021 ősze óta nő a feszültség.

Szeptember és október fordulóján két hét alatt 30-ról 50 euróra ugrott az ár megawattóránként. A korábbi évek hosszú távú átlaga megközelítőleg 20 euró volt. A gáz mellett az áram ára is meredeken emelkedett, mivel azt is javarészt gázból állítják elő.

A tőzsdék a hónapok óta kevesebb gázt küldő Moszkva lépéseire reagáltak. A Gazprom ugyan betartotta a hosszú távú szerződéseit, de nem töltötte meg az Európában vásárolt vagy bérelt tárolótartályokat. Például a németországi Rehdenben lévő tározó, amely 4,2 milliárd köbméteres kapacitással az egyik legnagyobb Európában, csupán öt százaléknyira volt tele a fűtési szezon előtt.

November végén újabb turbulenciák következtek. Ekkor a német szabályozó hatóság megszakította az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezési folyamatát. Az igazi kiugrás két nappal karácsony előtt következett be, válaszul a jamali gázvezeték leállására. Ráadásul tél eleje volt és komoly hideg, így a holland TTF referenciatőzsdén 2022 júliusában szállított gáz ára először közelítette meg a 130 eurót megawattóránként.

A tőzsdei görbe logikusan reagált az orosz csapatok február 24-i ukrajnai inváziójára is (újra 130 eurós ár).

Az eddig mért legmagasabb értéket azonban március 7-én érte el (207 euró).

A rekordot az orosz energiával szembeni szankciók bejelentései okozták – főleg az Egyesült Államok részéről. Március 8-án Joe Biden elnök aláírta az orosz olaj, földgáz és szén Egyesült Államokba történő behozatalának tilalmát.

Az a bejelentés, amikor Putyin azt követelte, hogy Európa rubelben fizessen az orosz gázért, már csupán 20 százalékos gázáremelkedést okozott (124 euró). Majd következett a turbinaügy az Északi Áramlaton, amivel Putyin két dolgot is sikerre vitt a bizonytalanság növelése mellett.

Egyrészt megemelte az árakat, másrészt először sikerült visszavonatnia a Nyugattal valamely szankcióját,

amely precedensnek majd a későbbiekben lesz jelentősége.

A turbina válságát még megfejelte az Északi Áramlat leállása a karbantartás miatt. Európa először döbbent rá igazán, hogy egy gazdasági háborúban az oroszok esetleg vissza is lőhetnek. A gázcsapok teljes leállása pedig katasztrofális hatással volna az európai gazdaságra.

Mindenesetre jó hír, még ha csökkentett kapacitással is, de csütörtökön elindult a gázáramlás a vezetéken. Az Európai Bizottság nem számított a gázszállítások újraindítására, így az árak emelkedtek - miután viszont közölte a Reuters, hogy újraindul az Északi Áramlat 1, a holland tőzsdei gázár rögtön 3 százalékot esett.

Mindez nem azt jelenti, hogy Európa abbahagyhatja a rettegést

Hortay Olivér szerint, az hogy újraindultak a szállítások, az csupán annyit jelent, hogy valamelyest mérséklődött a gázellátás körüli bizonytalanság, de az árak továbbra is nagyon magasak. Az oroszok továbbra is korlátozott mennyiséget szállítanak az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül. Tehát továbbra is rendkívül nehéz helyzetben van az EU, és a mostani állapot szerint a következő fűtési időszakban majd lesznek olyan államok, amelyeknél majd fűtéskorlátozást kell bevezetni. Jó esély van rá, hogy az EU-ban kevesebb gáz fog rendelkezésre állni, mint amennyire szükség van.

Persze nem kell félnünk, az Európai Bizottság a helyén van, és újabb fenomenális javaslattal állt elő.

Egy új vészhelyzeti felhatalmazással kívánja magát felruházni, amellyel arra kényszerítheti az uniós tagállamokat, hogy abban az esetben, ha az Európai Unió a következő hónapokban jelentős gáztartalék-hiányban szenved, csökkenthesse az uniós országok gázfogyasztását.

Az, hogy tagállami szinten mit is jelentene, ha 15 százalékkal vissza kellene fogni a fogyasztást,Hortay Olivér szerint még nem teljesen egyértelmű a megjelent információk alapján. Az Európai Bizottság egyelőre azt jelentette be, hogy minden tagország számára javasolná augusztus 1-e és március 31-e között a fogyasztás 15 százalékos visszafogását. Illetve, ha veszélyhelyzet állna fenn, amit a javaslat szerint a Bizottság hirdethetne meg, akkor a szolidaritási mechanizmusok teljesítését ehhez a 15 százalékos fogyasztáscsökkentéshez, illetve az erre irányú törekvésekhez köthetné. Emellett, ha ez a veszélyhelyzet életbe lépne, akkor kötelezhetné a tagállamokat a fogyasztás csökkentésére. Ennek a technikai megvalósítása, illetve, hogy pontosan mit jelentene, miképp ellenőrizné azon túl, hogy a tagállamoknak kéthavonta be kellene számolnia az előrehaladásról, az még nem világos - mondta az energetikai szakértő, hozzátéve hogy a vészhelyzeti forgatókönyveket most frissítik a tagállamok a Bizottság javaslatának megfelelően.

A gáz egyre inkább fegyverré válik Oroszország kezében.

Szinte napról napra tudja vele alakítani az árakat. És mindehhez  hozzájárul Európa az elhibázott szankcióival és az erőltetett, átgondolatlan átállásával a zöld energiára. A szomorú az, hogy a muníciót a fejünk felett sütögetik el. Ennek áldozata részben a rezsicsökkentés is, melynek konkrét számai ma jelentek meg.

Függés és a rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés módosítása során a lakosságnak szánt piaci áraknál egy különbség szembetűnő. Míg az áramárnál a lakosság számára meghirdetett ár majdnem 75 százalékkal alacsonyabb a vélt piaci árnál, a gáz esetében ez a különbség csak 25-30 százalékos. Hortay Olivér ezt azzal magyarázza, hogy az áram esetében a belföldi termelésből eredő mozgástér nagyobb, így nagyobb kedvezményt tud adni az állam. A gáz esetében viszont az import kitettségünk jelentős, így a külső áremelkedés is jelentősen befolyásolja a magyar kormány mozgásterét.

Most mindenki próbálja kiszámolni a többletköltségeket a saját esetére. Sajnos egyelőre nincs olyan összesítés, ami kimutatná, Magyarország lakossága összesen mennyivel fog  többet fizetni az áramért és a gázért az elkövetkező időszakban. Mindenesetre az energiahordozók lakossági árainál az EU tagországok listáját egyelőre nem kell átrajzolni.  


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 81 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

elvakult es felfuvalkodott gogjukben Europa helytartoi azt hittek, hogy a gazdasagi szankcionalas egyelu fegyver. Hat nem. Nagyon nem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés