Energia mint fegyver – Putyin bármikor meghúzhatja a ravaszt

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője szerint ez korábban is így volt, mivel Oroszország volt az EU legnagyobb beszállítója. Azzal, hogy az európai fogyasztás csaknem felét Oroszország adta, teljes mértékben ármeghatározókká váltak. A leszállított mennyiséggel jelentős befolyást képes gyakorolni az árakra.

Amennyiben visszatekintünk:

Szeptember és október fordulóján két hét alatt 30-ról 50 euróra ugrott az ár megawattóránként. A korábbi évek hosszú távú átlaga megközelítőleg 20 euró volt. A gáz mellett az áram ára is meredeken emelkedett, mivel azt is javarészt gázból állítják elő.

A tőzsdék a hónapok óta kevesebb gázt küldő Moszkva lépéseire reagáltak. A Gazprom ugyan betartotta a hosszú távú szerződéseit, de nem töltötte meg az Európában vásárolt vagy bérelt tárolótartályokat. Például a németországi Rehdenben lévő tározó, amely 4,2 milliárd köbméteres kapacitással az egyik legnagyobb Európában, csupán öt százaléknyira volt tele a fűtési szezon előtt.

November végén újabb turbulenciák következtek. Ekkor a német szabályozó hatóság megszakította az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezési folyamatát. Az igazi kiugrás két nappal karácsony előtt következett be, válaszul a jamali gázvezeték leállására. Ráadásul tél eleje volt és komoly hideg, így a holland TTF referenciatőzsdén 2022 júliusában szállított gáz ára először közelítette meg a 130 eurót megawattóránként.

A tőzsdei görbe logikusan reagált az orosz csapatok február 24-i ukrajnai inváziójára is (újra 130 eurós ár).

A rekordot az orosz energiával szembeni szankciók bejelentései okozták – főleg az Egyesült Államok részéről. Március 8-án Joe Biden elnök aláírta az orosz olaj, földgáz és szén Egyesült Államokba történő behozatalának tilalmát.

Az a bejelentés, amikor Putyin azt követelte, hogy Európa rubelben fizessen az orosz gázért, már csupán 20 százalékos gázáremelkedést okozott (124 euró). Majd következett a turbinaügy az Északi Áramlaton, amivel Putyin két dolgot is sikerre vitt a bizonytalanság növelése mellett.

amely precedensnek majd a későbbiekben lesz jelentősége.

A turbina válságát még megfejelte az Északi Áramlat leállása a karbantartás miatt. Európa először döbbent rá igazán, hogy egy gazdasági háborúban az oroszok esetleg vissza is lőhetnek. A gázcsapok teljes leállása pedig katasztrofális hatással volna az európai gazdaságra.

Mindenesetre jó hír, még ha csökkentett kapacitással is, de csütörtökön elindult a gázáramlás a vezetéken. Az Európai Bizottság nem számított a gázszállítások újraindítására, így az árak emelkedtek - miután viszont közölte a Reuters, hogy újraindul az Északi Áramlat 1, a holland tőzsdei gázár rögtön 3 százalékot esett.

Mindez nem azt jelenti, hogy Európa abbahagyhatja a rettegést

Hortay Olivér szerint, az hogy újraindultak a szállítások, az csupán annyit jelent, hogy valamelyest mérséklődött a gázellátás körüli bizonytalanság, de az árak továbbra is nagyon magasak. Az oroszok továbbra is korlátozott mennyiséget szállítanak az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül. Tehát továbbra is rendkívül nehéz helyzetben van az EU, és a mostani állapot szerint a következő fűtési időszakban majd lesznek olyan államok, amelyeknél majd fűtéskorlátozást kell bevezetni. Jó esély van rá, hogy az EU-ban kevesebb gáz fog rendelkezésre állni, mint amennyire szükség van.

Egy új vészhelyzeti felhatalmazással kívánja magát felruházni, amellyel arra kényszerítheti az uniós tagállamokat, hogy abban az esetben, ha az Európai Unió a következő hónapokban jelentős gáztartalék-hiányban szenved, csökkenthesse az uniós országok gázfogyasztását.

Az, hogy tagállami szinten mit is jelentene, ha 15 százalékkal vissza kellene fogni a fogyasztást,Hortay Olivér szerint még nem teljesen egyértelmű a megjelent információk alapján. Az Európai Bizottság egyelőre azt jelentette be, hogy minden tagország számára javasolná augusztus 1-e és március 31-e között a fogyasztás 15 százalékos visszafogását. Illetve, ha veszélyhelyzet állna fenn, amit a javaslat szerint a Bizottság hirdethetne meg, akkor a szolidaritási mechanizmusok teljesítését ehhez a 15 százalékos fogyasztáscsökkentéshez, illetve az erre irányú törekvésekhez köthetné. Emellett, ha ez a veszélyhelyzet életbe lépne, akkor kötelezhetné a tagállamokat a fogyasztás csökkentésére. Ennek a technikai megvalósítása, illetve, hogy pontosan mit jelentene, miképp ellenőrizné azon túl, hogy a tagállamoknak kéthavonta be kellene számolnia az előrehaladásról, az még nem világos - mondta az energetikai szakértő, hozzátéve hogy a vészhelyzeti forgatókönyveket most frissítik a tagállamok a Bizottság javaslatának megfelelően.

Szinte napról napra tudja vele alakítani az árakat. És mindehhez  hozzájárul Európa az elhibázott szankcióival és az erőltetett, átgondolatlan átállásával a zöld energiára. A szomorú az, hogy a muníciót a fejünk felett sütögetik el. Ennek áldozata részben a rezsicsökkentés is, melynek konkrét számai ma jelentek meg.

Függés és a rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés módosítása során a lakosságnak szánt piaci áraknál egy különbség szembetűnő. Míg az áramárnál a lakosság számára meghirdetett ár majdnem 75 százalékkal alacsonyabb a vélt piaci árnál, a gáz esetében ez a különbség csak 25-30 százalékos. Hortay Olivér ezt azzal magyarázza, hogy az áram esetében a belföldi termelésből eredő mozgástér nagyobb, így nagyobb kedvezményt tud adni az állam. A gáz esetében viszont az import kitettségünk jelentős, így a külső áremelkedés is jelentősen befolyásolja a magyar kormány mozgásterét.

Most mindenki próbálja kiszámolni a többletköltségeket a saját esetére. Sajnos egyelőre nincs olyan összesítés, ami kimutatná, Magyarország lakossága összesen mennyivel fog  többet fizetni az áramért és a gázért az elkövetkező időszakban. Mindenesetre az energiahordozók lakossági árainál az EU tagországok listáját egyelőre nem kell átrajzolni.