Az EU-tagországoknak sikerült csökkenteniük az államadósságot – Olaszországban viszont ketyeg a bomba

Még 2012-ben hassonlóan értékelték az adósságválság idején a „görög fertőzés” átterjedését más milliárdos hitelekkel rendelkező országokra. Most az Unió egyik legnagyobb gazdasága van bajban. Az Európai Statisztikai Hivatal új adatokat mutatott be az euróövezeti országok adósságállományáról.

Eszerint továbbra is az olaszoké a legnagyobb adósságszint a görög után, a gazdaság teljesítményének csaknem 153 százalékos szintjén. A többi európai országhoz hasonlóan itt is volt csökkenés, kevesebb mint hét százalékponttal az előző év azonos időszakához képest. A járvány kezelésének költségei visszaszorultak, a gazdaság talpra állt.

Ante portas

Ennek ellenére Róma nincs kint a vízből. Jelenleg ismét emelkednek a hitelfeláraik, és ez nem csak Mario Draghi miniszterelnök lemondása miatt van így. További probléma a kamatemelés, amelyet az Európai Központi Bank az infláció nyomására indított el. A kamatemelés mellett a hátsó ajtóra is gondolt az EKB, problémás kötvények vásárlása formájában, de ez nem oldja meg Olaszország problémáit.

Olaszország adóssága több mint kétszerese a maastrichti kritériumokban foglaltaknak. Az államadósság GDP-hez viszonyított határa 60 százalékban van meghatározva, és ez elfogadható méretnek tekinthető. Jelenleg különösen Görögországot, Olaszországot és Spanyolországot nyugtalanítják a legmagasabb adósságok, ahol a kamatemelés lényegesen negatívabb hatással lehet az adósságszolgálatra.

Az említett államok eladósodását sokan megoldhatatlan problémának tartják. Ugyanis

Olaszország kilenc százalékos deficitet könyvelt el az első negyedévben. A kötvénypiacon két százalékkal drágábban jut hitelhez, mint Németország. Így nehéz valós megoldásnak nevezni az ismét politikai válságba keveredett ország kötvényeinek szelektív vásárlását.

Csökkenő adósságok Európában

A legtöbb európai országra vonatkozik, hogy a koronavírus idején megnövekedett adósság-értékek lassan csökkenni kezdenek. Az első negyedévben az eurózóna teljes adóssága éves összevetésben 4,4 százalékponttal csökkent, és elérte a GDP 95,6 százalékát. Az Európai Unió többi részén is csaknem azonos csökkenést regisztráltak, 4,5 százalékkal 87,8 százalékra csökkent.  

A fejlődés mögött a járvány áll. A koronavírus okozta erős gazdasági sokkot a kormányok támogatások formájában kezelték, ami komoly pénzügyi terhet jelentett, ami az egekbe emelte az államadósságokat. A döntést nem bírálják, hiszen ha sok gazdasági egységet hagytak volna csődbe menni a világjárvány idején, annak súlyos negatív következményei lehettek volna az egész gazdaságra.

A járvány költségei is csökkennek, ami a hiányt az adósságstabilizáló szint alá csökkenti. Viszont jelentősek a további fejlődés kockázatai, különösen az energiaválság kapcsán, amely több európai gazdaságot is a recesszióba taszíthat.

Háború és egyéb hatások

Az ukrajnai háború drágította az energiát, az eurózóna inflációja pedig rekordszintre, nyolc százalékra emelkedett. Az infláció a világjárvány utáni gazdasági fellendüléssel együtt folyó áron növelte a megtermelt GDP mennyiségét. Ez is hozzájárult a GDP-arányos adósság csökkenéséhez.

A problémát  többen az államok kiadási politikájában látják. Felmerültek költségek a humanitárius segítségnyújtás vagy a védelmi rendszerek biztosítása miatt is. Közép- Európában ez vonatkozik például az érkező menekültek ellátására vagy a keleti határ szigorúbb őrzésére, a felszerelések helyreállítására. Emellett azonban a költségvetésnek arra is forrásokat kellene találnia, hogy segítse az embereket megbirkózni a magas árnövekedéssel, ami jelentősen érint olyan alapvető árucsoportokat, mint az energia vagy az élelmiszer. Mindemellett a költségvetésre a nyugdíjak is nyomást gyakorolnak, és az államigazgatás költségei is az átlag felett nőnek.

Az alábbi táblázatban összesítettük a tagállamok adósságának változásait. Kiemelnénk, hogy három tagországban Szlovákiában (2,6%-kal), Romániában (1%-kal) és Máltán (0,4%-kal) az államadósság tovább növekedett.