Erőteljes kamatlábemelésbe fogott az Európai Központi Bank

2022. július 22. 11:09
Tizenegy év után végre ismét kamatot emel az Európai Központi Bank (EKB). A jegybankelnökök tanácsa három irányadó kamat ötven bázispontos emeléséről döntött. Ez nagyobb kamatemelés, mint amit az EKB tisztviselői eredetileg júniusban bejelentettek, és amire a szakértők számítottak.

Hét hónap telt el azóta, hogy a Bank of England hosszú idő után először emelt kamatot, négy hónapja az amerikai Fed, és egy hónapja, hogy a svájci jegybank is meglepett ugyanezzel a döntéssel. Eljött az ideje, hogy csökkentsék az olcsó pénzt Európában is, 11 év után először. A piacok 0,25 százalékpontos emelkedésre számítottak, bár voltak hangok, amelyek nagyobb emelkedést követeltek.

Ezzel a jegybank a monetáris politika normalizálásába kezdett. „A Kormányzótanács helyénvalónak tartotta, hogy a korábbi ülésén jelzettnél nagyobb első lépést tegyen a kamat normalizálása terén” - áll az EKB közleményében.

Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába, valamint az egynapos refinanszírozási és az egynapos sterilizációs műveletek kamatlába így 0,50 százalékra, 0,75 százalékra, illetve nulla százalékra emelkedik. Ez a döntés 2022. július 27-től lesz hatályos.

Tehát véget ér a negatív kamatlábak időszaka.

Nem csak a kamatlábak

Emellett az EKB új programot mutatott be, amelynek célja, hogy megvédje az egyes euróövezeti országokat a túl nagy sokktól, amelyet a kamatemelés okozhat. Ez egy úgynevezett monetáris politikai transzmisszió védelmét szolgáló eszköz (Transmission Protection Instrument – ​​TPI). Célja, hogy tompítsa az egyes államkötvények hozamára gyakorolt túlzottan negatív hatásokat. Ha egyes országok kötvényeinek hozamai túlságosan megemelkednek, ezek az országok majd nehezen tudják finanszírozni szükségleteiket a piacon. A TPI a fragmentáció, töredezettség elleni eszköz, amelynek célja, hogy enyhítse a  leginkább eladósodott országokra gyakorolt negatív hatásokat. A program nagysága a fenyegető kockázatok súlyosságától függ. Az EKB nem feltétlenül fogja aktiválni a programot, ha nem tartja szükségesnek.

Sokan a TPI-t „Mentsük meg Olaszországot” műveletnek nevezik.

Az eszközt azért hozták létre, mert az EKB-nak az áremelkedések elleni küzdelem mellett arra is ügyelnie kell, hogy ne veszélyeztesse az egyes országok, különösen a bajba jutott országok működését. Olaszországban például óriási az instabilitás.  Az EKB-nak alaposan meg kell fontolnia, hogy döntésének milyen hatása lesz, különösen Olaszország esetében,amely az euróövezet harmadik legnagyobb gazdasága. A politikai instabilitás miatt Olaszország számára a finanszírozás költségei emelkednek. A német és az olasz tízéves államkötvények hozamkülönbsége meghaladta a kétszáz bázispontot, így kíváncsian várták, hogy az EKB milyen eszközt vezet be a helyzet kezelésére. A TPI-nek kellene hozzájárulnia ahhoz, hogy a bajba jutott országok kötvényeinek hozamai ne emelkedjenek jelentősen.

A döntés bejelentése előtt a piacon volt némi aggodalom, hogy az EKB által bemutatott megoldás nem lesz elégséges.

Az elmúlt hónapokban megfigyelhettük az államkötvények hozamainak jelentős növekedését, valamint az euró árfolyamának gyengülését a dollárral való paritás alá. Ennek egyik oka volt az új eszközök vásárlásának leállítása, az EKB és az amerikai Fed lényegesen eltérő megközelítése, valamint a gazdasági kilátások romlása, ami komolyabb hatást váltott ki az Atlanti-óceán európai oldalán.

Mindebben az Ukrajnában kirobbantott háború is szerepet játszik. Az orosz energiaellátáshoz való kötődés erős, és az Orosz Föderáció és az EU közötti növekvő feszültség felszínre hozza az ezen áruk rendelkezésre állásával kapcsolatos kérdéseket a következő fűtési szezonban.

Vége a rekordalacsony kamatlábak korszakának 

Az EKB fő kamatlába 2016 márciusa óta nulla, a betéti kamatláb pedig 2014 júniusa óta negatív. A negatív betéti kamatláb lényegében azt jelenti, hogy a bankok fizetnek azért, hogy ingyen pénzt tároljanak a központi banknál. Az intézkedés célja az volt, hogy válságellenes legyen, és arra ösztönözze a kereskedelmi bankokat, hogy pénzt pumpáljanak a gazdaságba, azaz például olcsó hitelt nyújtsanak a háztartásoknak és a vállalatoknak.

Az EKB kamatemelési döntésével csatlakozik ahhoz a mintegy nyolcvan központi bankhoz, amelyek az év eleje óta már emeltek kamatot.

A csütörtöki döntés előtt 25 bázispontos kamatemelésre lehetett számítani, de fél százalékpontos emelésre is spekuláltak.

A júniusi ülés után az EKB tisztviselői bejelentették, hogy fokozatosan emelik a kamatlábakat. Júliusban 25 százalékpontos kamatemelést jósoltak, amelyet szeptemberben egy jelentősebb lépés követ. Az EKB azonban júliusban gyorsabban emelte a kamatlábakat, és Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint nem egyértelmű, hogy az EKB milyen döntést hoz szeptemberben.

Az infláció nyomása alatt

Az EKB kamatemeléssel akarja segíteni az árszínvonal emelkedésének kordában tartását. Az EKB célja, hogy az árnövekedést két százalékon tartsa, amit hosszú távon nem sikerült elérnie. Még 2020-ban is jóval e cél alatt volt az árnövekedés, most pedig jóval felette van. Míg 2020 decemberében az eurózóna éves inflációs rátája -0,3 százalék volt, addig 2022 júniusára 8,6 százalékra emelkedett, egyes tagországokban pedig bőven meghaladta a 10 százalékot.

APP és PEPP eszközvásárlási programok

Ugyanakkor az EKB jelenleg nem fejezi be két eszközvásárlási programját.”A Kormányzótanács az APP-program keretében vásárolt, visszavásárolt értékpapírok teljes tőkeösszegét az EKB irányadó kamatlábainak emelésének megkezdésétől számított hosszabb ideig, de mindenképpen addig kívánja újra befektetni, amíg a magas likviditási pozíció és a megfelelő monetáris politikai irányvonal fenntartásához szükséges” - közölte az EKB. A bank 2018 decemberében befejezte a nettó vásárlásokat, de továbbra is folytatja az újra befektetést.

Az EKB legalább 2024 decemberéig folytatni kívánja a pandémiás PEPP-programot. „A PEPP-portfólió jövőbeni csökkentését mindenesetre irányított módon hajtjuk végre, hogy ne ássuk alá a megfelelő monetáris politikai irányvonalat” - közölte az EKB. Az EKB a kötvények visszaváltásával a programból visszaszerzett pénzt újra be fogja fektetni.

A TPI elindítása mellett az EKB hasonlóan rugalmasan, azaz a kiválasztott országok kötvényei javára újra befektetheti a pandémiás PEPP-program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból befolyó forrásokat. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés