Japán részben saját nemzetbiztonsága érdekében, de az amerikai és európai egyetemekkel folytatott csereprogramok védelme érdekében is arra kéri az egyetemeket, hogy jobban ellenőrizzék a külföldi hallgatókat és tudósokat, hogy megakadályozzák a technológia kiszivárgását olyan helyekre, mint például Kína.
Míg sok nyugati ország szigorú ellenőrzéssel és a jogsértésekért kiszabott büntetésekkel igyekszik megakadályozni a kémkedést az egyetemeken, a szakértők szerint Japán gyenge láncszemnek számít, mivel gyakran ellenőrizetlenül fogadják be a külföldi diákokat.
A tisztviselők szerint ébresztő jel lehetne Japán számára a kínai tudósok kémkedés gyanúja miatti amerikai letartóztatásainak sorozata az elmúlt években.
„Világszerte egyre szigorúbbak az ellenőrzések az olyan külföldi nemzetekkel szemben, mint Kína. Azt szeretnénk, hogy a japán egyetemek megbízzanak a biztonsági ellenőrzésekben, hogy folytatódhasson a közös kutatás az Egyesült Államokkal vagy Európával” – mondta egy japán kereskedelmi minisztériumi tisztviselő, aki segít a főiskoláknak kidolgozni a magas kockázatú technológiatranszferek és a hallgatók megfigyelésének módjait.
Az ellátási lánc megszakadásai, a szellemi tulajdon lopásai és a kibertámadások idején a gazdasági biztonság a politikai döntéshozók számára világszerte kiemelt prioritássá vált.
A Reuters beszámolója szerint, a tisztviselők nem mutattak rá egy konkrét japán incidensre, amely a kampányt kiváltotta volna, hanem inkább azt mondták, hogy ezen a területen Japánnak javulásra van szüksége, nem utolsósorban azért, hogy fenn tudják tartani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal és más nyugati partnerekkel.
A Kínával szembeni nyugati feszültségek növekedésével párhuzamosan Fumio Kishida miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök a héten Tokióban várhatóan megerősítik a technológia, az ellátási láncok és más területek nagyobb fokú összehangolását.
Az ebben a hónapban hatályba lépő új irányelvek értelmében az egyetemeket arra kérik, hogy végezzenek háttérellenőrzést, és jelöljék meg az olyan személyeket, akik érintettek lehetnek, például akik külföldi kormányokhoz vagy védelmi vonatkozású intézményekhez kötődnek.
Korábban az átvilágítás olyan esetekre korlátozódott, amikor az emberek potenciálisan érzékeny információkat és árukat próbáltak külföldre küldeni. Az új átvilágítást a bevándorlási vízumeljárások további fokozataként tervezik.
Eddig például a kormánya által támogatott kínai tudósnak kevés akadállyal kellett megküzdenie, hogy doktori képzést vegyen fel Japánban akár a legmodernebb radartechnológiából, majd hazamenve katonai célokra használja fel a megszerzett tudást. Ugyanezt az ösztöndíjast könnyen elutasíthatták, mint magas kockázatú jelöltet az Egyesült Államokban, ahol az egyetemek számára nagy a tét: az egyénnel együtt felelősségre vonhatók az egyetemek is az ellenőrzés megsértéséért.
Az Egyesült Államok japán nagykövetsége üdvözölte a felülvizsgált irányelveket.
A másik oldalon, az öregedő népesség miatt csökken a hallgatói korú polgárok száma, sok japán egyetem kétségbeesetten próbálja betölteni a helyeket, és ebben a külföldiek jelentenek mentőövet.
A kormányzati adatok szerint 2020-ban a 279 597 japán külföldi egyetemi hallgató 44 százalékát kínai diákok tették ki, míg 2019-ben az Egyesült Államok volt a japán kutatók első számú célpontja, majd Kína következett.
De továbbra is kérdéses, hogy mennyire lesz hatékony az új rendszer. Egyes akadémikusok szerint egyszerűen ők nem alkalmasak kémelhárításra.
Az eljárás önkéntes, és alig többre támaszkodik, mint felmérésekre, annak megállapítására, hogy a külföldi hallgatók kapnak-e állami ösztöndíjat, vagy védelmi vonatkozású technológiával kívánnak-e foglalkozni.
Takahiko Sasaki, aki a Tohoku Egyetem ellenőrzését felügyeli, elmondta, hogy a főiskola írásbeli ígéretet kér a munkatársaktól, hogy nem tanítanak engedély nélkül érzékeny technológiát olyan diákoknak vagy más oktatóknak, akik külföldi kormányzati szervekkel állnak kapcsolatban.
Ezt kiegészítve arra kérik a külföldi oktatókat és hallgatókat, hogy írásban kötelezzék el magukat a japán ellenőrzési szabályok betartására.
„Mi nem vagyunk hírszerzési ügynökök. Az önéletrajzok és a tanulmányi nyilvántartások ellenőrzése: az egyetemi munkánknak ennyire kellene korlátozódnia”
– mondta.
A bevándorlási hatóságokról ismert, hogy a múltban többször nem sikerült kiszűrniük az érzékeny technológiák átadását. A japán hírszerző ügynökség tudomására jutott, hogy kilenc kínai kutató hazatért, hogy a védelmi ágazatban dolgozzon, miután évekig japán intézményekben tanulmányozták a hiperszonikus rakéták technológiáit.
„Az egyetemeknek pénzre van szükségük, ezért folyamatosan nemzetközi diákokat hoznak, de egyesek nem érzik a válságot. Meg kellene találniuk a módját, hogy kínai állampolgárok nélkül működjenek.” – mondta Masahiko Hosokawa, a kereskedelmi minisztérium egy korábbi tisztviselője, aki az exportellenőrzésért volt felelős.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
