Amerikai sztárközgazdász fakadt ki: a bérnövekedés messze elmarad az inflációtól
2022. május 31. 08:51
Ha a bérnövekedés hajtja az inflációt, miért csökken a munkavállalók jövedelemhányada? – teszi fel a kérdést az amerikai sztárközgazdász.
2022. május 31. 08:51
p
9
0
7
Mentés
A közelmúltban megugró inflációval kapcsolatban az a közkeletű nézet, hogy a túlságosan feszes munkaerőpiac gyors bérnövekedéshez vezetett, ami viszont arra kényszeríti a vállalatokat, hogy emeljék az árakat. A magasabb árak viszont a munkavállalókat magasabb bérek követelésére késztetik, ami egy bér-árspirált eredményez, és
Míg az 1970-es években ez a történet hihetően illeszkedett az adatokhoz, a jelenlegi helyzethez nagyon nehéz a bér-árspirált illeszteni, aminek egyszerű oka van: a jövedelmek bérhányada a világjárvány óta meredeken csökkent. A bérhányad alatt a munkavállalók teljes kompenzációját érti a sztárközgazdász, beleértve a béren kívüli juttatásokat is, nemcsak a kifizetett béreket.
ére késztetik, ami egy bér-árspirált eredményez, és hamarosan kétszámjegyű inflációhoz vezethet – írja Dean Baker amerikai közgazdász.
Míg az 1970-es években ez a történet hihetően illeszkedett az adatokhoz, a jelenlegi helyzethez nagyon nehéz a bér-árspirált illeszteni, aminek egyszerű oka van:
a jövedelmek bérhányada a világjárvány óta meredeken csökkent.
A bérhányad alatt a munkavállalók teljes kompenzációját érti a sztárközgazdász, beleértve a béren kívüli juttatásokat is, nemcsak a kifizetett béreket.
Amint látható, a vállalati jövedelmek bérhányada fokozatosan helyreállt a 2014-es mélypontról. Azonban 2021-ben éles fordulatot látunk: a bérhányad 76,1 százalékról 73,7 százalékra csökken, ami 2,4 százalékpontos visszaesést jelent. Ennek ellenére egy új tanulmány szerint
a vezető amerikai vezérigazgatók átlagfizetése tavaly 31 százalékkal, rekordszintre, 20 millió dollárra emelkedett.
átlagfizetése tavaly 31 százalékkal, rekordszintre, 20 millió dollárra emelkedett.
Az igaz, hogy a COVID-19 világjárvány idején rossz idők jártak a vezérekre, enyhén csökkent a jövedelmük, de a kiesést most végre bepótolhatták, a vállalatok részvényjuttatásokkal és készpénzes bónuszokkal halmozták el a vezetőket.
„Talán néhány közgazdász tud olyan történetet mesélni, amelyben a gyors bérnövekedés még akkor is az infláció motorja, amikor a jövedelmek bérhányada csökken, de én nem vagyok olyan „jó” közgazdász” – írja Baker.
„Számomra ez még mindig olyan esetnek tűnik, amikor a kínálati oldali zavarok, a világjárvány után újrainduló gazdasággal és az ukrajnai háborúval együttesen hajtják az inflációt” – tette hozzá a sztárközgazdász.
Ez a nézet összhangban van azzal a ténnyel, hogy az éves infláció 7,5 százalékos volt az Európai Unióban. Az EU országaiban nem volt akkora a támogatások összege, mint az Egyesült Államokban, és a legtöbb mérés szerint az EU munkaerőpiaca nem is olyan feszes, mint az USA-ban.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 7 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Istók3
2022. május 31. 14:45
Szerintem attól nem kommunista valaki, hogy a felső 1 ezreléket szidja.
Pedig kb. ez a lényeg: "a jövedelmek bérhányada a világjárvány óta meredeken csökkent".
Iszonyatos mennyiségű pénzt kiszórt a FED, meg az állam, és ez a pénz nem a munkavállalóknál csapódott le. Az inflációt a fedezet nélküli pénznyomtatás okozza, és a gazdaságban megjelenő plusszpénz a felső tízezret gazdagította csak.