A nyugati országokban az elmúlt években átlagosan 2-3 százalékkal nőttek a bérek, míg Magyarországon 10 százalék és afelett volt a bérnövekedés – véli Berta Péter, a WHC csoport ügyvezetője. A HR szakember szerint a kivándorlás már nem akkora probléma, mint öt-tíz évvel ezelőtt volt, mert rengeteg magas hozzáadott értékű állást hoznak a külföldi befektetők. A Makronóm interjúja.
Az orosz-ukrán háború milyen hatással van a magyar munkaerőpiacra?
Sok ukrán munkás kezdett el dolgozni már az elmúlt években is Magyarországon. A gazdasági növekedés és az új beruházások miatt egyre nagyobb számú munkaerőre volt szükség, amit nem tudtunk országon belül megoldani, így a határokon túlra kellett kitekintenünk.
A Magyarországon dolgozó több tízezer ukrán munkavállaló helyzete speciális, mert a háború miatt sok esetben a családjuk is csatlakozott hozzájuk. A munkavállalókat és a családjukat szállással és ellátással támogatjuk.
A WHC csoportnál 35 belsős ukrán munkavállaló dolgozik, de több mint 2000 kölcsönzött ukrán munkavállalót foglalkoztatunk a partnercégeinknél. A háború kirobbanását követő első hetekben az ukrán munkavállalók és családjaik megsegítésén volt a hangsúly.
A nyugat-ukrajnai leányvállalatunknál dolgozó kollégák biztonságban vannak, és a háború kirobbanásakor elrendelt két hetes leállást követően folyamatosan a munkavállalók helyzetén próbálnak javítani.
Nagy számban érkeztek olyan menekültek, akiknek egy rokonuk sem dolgozik Magyarországon. A rövid távú cél a menekültek elszállásolása és ellátása, mivel 95 százalékban nők és gyermekek érkeznek, de hosszabb távon a menekültek munkaerőpiaci integrálása is fontos és ehhez segítség lehet a kormány támogatása.
A gazdaság egészére nézve milyen hatásokkal számolhatunk a háború miatt?
Több partnerünktől kaptunk információt arról, hogy az orosz-ukrán háború néhány iparágban alapanyag-ellátási problémákat okozott. Kisebb akadályok vannak, főleg az autóiparban, de
A WHC mivel segíti a menekülteket?
A nálunk dolgozó 2000 ukrán munkavállaló családjának próbálunk szállást biztosítani a velünk együtt dolgozó cégekkel.
A Randstad régiós ügyvezetője szerint demográfiai rémálom jellemzi a magyar munkaerőpiacot, mert rengetegen mennek nyugdíjba, és kevés a fiatal munkavállaló. Ennyire rossz a helyzet a munkaerőpiacon?
Nem látom ennyire pesszimistán a helyzetet. A gazdasági növekedés és a beruházások kihívások elé állítják a vállalatokat. Fontos, hogy a fiatalokat minél előbb bevezessük a munka világába. Ennek érdekében a WHC külön iskolaszövetkezetet és különböző gyakornoki programokat működtet. Célunk, hogy a fiatalok már a tanulmányaik során megismerkedjenek a munka világával, és lehetőleg olyan szakmában dolgozzanak, amely illeszkedik a tanulmányaikhoz.
A nyugdíjas munkavállalók is munkaerőpiaci tartalékot jelentenek. A kormány ezt felismerve különböző adókedvezményekkel támogatja a nyugdíjasok munkavállalását. Ezt kiegészítve a WHC a nyugdíjas szövetkezetén keresztül megpróbálja a lehető legjobb munkákkal felkeresni az aktív, dolgozni akaró nyugdíjasokat.
A fiatalokon és a nyugdíjasokon túl hol van még tartalék?
A koronavírus okozta digitális átalakulás lehetőséget teremtett az otthonról történő munkavégzésre, ami jelentősen megkönnyíti a kisgyermekes anyukák visszatérését a munka világába.
A magyar munkaerőpiacban rejlő tartalékok kiaknázásán túl, fontos azonban megemlíteni, hogy főleg
A cégek még mindig szeretik a home office-t?
A koronavírus jelentősen felgyorsította a digitalizációt. Nagyon sok olyan megbeszélés és munkafolyamat került át a digitális térbe, amiről korábban sosem gondoltuk volna. Számos cég engedélyezte a home office valamilyen formáját már a járvány előtt is, de a korlátozások hatására a cégek jelentősen megnövelték az otthoni munkavégzés lehetőségét. Ennek nyomán sok cég csökkentette az irodájának méretét, és inkább csak a távoli munkavégzésre rendezkedett be.
Én ezzel szkeptikus vagyok. Magyarországon 350 munkatársunk van, a régióban pedig összesen 500, és mi munkatársainknál tapasztaljuk a home office pozitív és negatív hatásait is. Egyensúlyozni kell az otthon töltött napokat az irodai munkavégzéssel: az embereknek szüksége van a munkahelyi, személyes kapcsolattartásra.
A home office-on felül is jelentős hatással volt a koronavírus a munkaerőpiacra. Rengeteg ember kényszerült elhagyni a szakmáját, elsősorban a vendéglátó szektorban. Megtörtént már a visszarendeződés?
A koronavírus bizalmi törést okozott a vendéglátóiparban dolgozókban. A legtöbben a végsőkig kitartottak az eredeti szakmájuk mellett, és csak akkor váltottak, ha a létfenntartás került veszélybe. Vannak, akik visszatértek eredeti szakmájukhoz, de jelentős részük maradt a kényszerből választott iparágban. A koronavírus a korlátozások enyhítése mellett továbbra is jelen van az életünkben, de bízom benne, hogy további jelentős hatásai nem lesznek.
Mennyiben van a társadalomban a „hiba” a munkaerőhiánnyal kapcsolatban? Képesek és hajlandóak vagyunk átképzeni magunkat? Vagy elkényelmesedtünk?
Nagyon nehéz váltani a már megszokottól, azonban ezen sokat segíthetnek a képzési rendszerek. Gyors átképzéssel könnyebben rá lehet venni a váltásra az azon gondolkozó munkavállalókat. A gyors és hatékony oktatást egyre inkább támogatják Magyarországon, de még van tér a szakképzési rendszer gyorsítására, mivel ez részben enyhítheti a munkaerőhiányt.
Lassítja a gazdasági növekedést a munkaerőhiány?
Ha csak a magyar munkaerőpiacra hagyatkoznánk, akkor már megállt volna a gazdasági fejlődés.
Milyen hatással van a munkaerőpiacra a jelentősen megemelt minimálbér? Nehéz helyzetbe hozta a magyar vállalkozásokat az emelés?
A cégek szerintem fel tudtak készülni a minimálbér emelkedésére, hiszen az elmúlt években is jelentős bérnövekedés zajlott le, de sokat segített a munkát terhelő járulékok csökkentése is. Az ügyfeleinknél alapvetően nem jellemző a minimálbéren történő foglalkoztatás, mivel eleve magasabb fizetéseket biztosítanak. Tapasztalataink szerint azonban a minimálbér emelésének hatására a magasabb bérszintek is – bár nem a minimálbér emelés arányában – növekedtek. Ennek oka, hogy munkaerőhiány van, és a cégek versenyeznek az egyes munkavállalókért, aminek hatására a bérverseny is egyre erősebb.
Bérek tekintetében hogyan állunk a nyugati országokhoz képest?
Továbbra is el vagyunk maradva, de az olló jelentősen zárult. A nyugati országokban az elmúlt években átlagos 2-3 százalékkal nőttek a bérek, míg Magyarországon 10 százalék és a felett volt a bérnövekedés. A környező országokhoz már nagyon közel állunk, de kizárólag a gazdasággal egyensúlyban lehet csak növelni a béreket.
Sokan tértek haza külföldi munkavégzésből? Továbbra is problémát jelent a kivándorlás?
A kivándorlás már nem akkora probléma, mint öt-tíz évvel ezelőtt volt. A komolyabb szaktudást igénylő pozíciókban jellemzőbb a hazatérés, mivel a külföldi cégek már Magyarországra hozzák a fejlesztéseiket és a magasabb hozzáadott értékű munkákat: ez pedig magasabb fizetéssel is jár. Persze csak a magasabb jövedelem a fontos, mert mérlegelni kell a családtól való távolságot is, a megélhetés költségeit, a családtámogatási és otthonteremtési támogatásokat is. Ebben pedig erősnek bizonyul Magyarország, ami ellensúlyozhatja a bérekben tapasztalt különbséget.
Megoldotta a nyugati munkaerő-problémát a bevándorlás? Látjuk, hogy az unión kívülről érkezők foglalkoztatási rátája egészen gyenge, messze elmarad az unión belüli munkavállalókétól. Akkor ez a tömeges bevándorlás nem csodaszer?
Nem gondolom. Elsősorban el kell különíteni a mostani helyzetet a 2015-öt követő évektől. Az ukrán háború elől menekülők motivációja nem a munkavégzés és a jobb élet reménye, hanem az, hogy biztonságban legyenek. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező emberek fő célja pedig az, hogy Nyugat-Európába menjenek, és nem akarnak integrálódni a magyar társadalomba. Fontos megjegyezni, hogy a tudatos, ellenőrzött – vallási, társadalmi szempontokat is figyelembe vett – külföldi toborzásra szükség van, mert ezt biztosíthatja a gazdaság további növekedését.
Több országban is jelen vannak, sőt a közelmúltban igazán erős térnyerésre tettek szert a régióban. Ennek mi a története?
A WHC egy 32 éve működő magyar vállalkozás, amely az elmúlt években felépítette a külföldi hálózatát. Elsőként Ausztriában jelentünk meg, amit Szerbia, Ukrajna és Szlovákia követett. 2022 márciusában egy akvizíció keretén belül többségi tulajdonosai lettünk a Heads Adriatic cégcsoportnak, akik Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban vannak jelen.
Az akvizíció részesedés, illetve befolyásszerzést jelent az egyik vállalat részéről egy másik vállalat irányába. A célja általában ezeknek az akvizícióknak, hogy a társaság többségi résztulajdont szerezzen, és így a vállalat irányításába, a döntéshozás folyamatába is teljes beleszólása lesz.
A terjeszkedés hatására Közép-Kelet Európa egyik meghatározó HR szolgáltatója leszünk, és könnyebben tudjuk kiszolgálni a megrendelőink igényeit és gyorsabban, valamint hatékonyabban tudunk reagálni a dinamikus változásokra.
Hogy áll a magyar munkaerőpiac a környező országokhoz képest?
Nagyon sok a hasonlóság a közép-európai országok között. Szerbia felívelő pályán van, a horvát piacon pedig túlsúlyban vannak a turisztikai munkák, ami Magyarországra kevésbé jellemző. A környező országok is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, így
Milyen irányba tart a HR szakma?
A HR eddig is nagyon meghatározó volt a cégek életében, mert az emberi erőforrás az alapja a legtöbb vállalat működésének. A cégek számára az emberi erőforrás biztosítása stratégiai ügy lett. A mostani kiélezett és munkaerőhiányos helyzetben felértékelődött a HR-szolgáltatók munkája. A mi feladataink is folyamatosan bővülnek. Tíz évvel ezelőtt kizárólag a toborzás volt a feladatunk, de ma már szinte az értékesítéshez hasonlít a munkánk, hiszen el kell adnunk az adott munkalehetőséget a munkavállalóknak. Ezen kívül integrálni kell a hétköznapokba a külföldi munkavállalókat: szállást biztosítunk, segítjük az integrációjukat és megismertetjük velük a magyar munkakörülményeket. Ahogy az ügyfeleinket, úgy a munkavállalóinkat is ki kell szolgálnunk, hogy tudjanak a munkájukra koncentrálni.
Mire van szüksége 2022-ben egy munkavállalónak?
A jövedelem alapvető, de több más tényezőt is figyelembe kell venni. A koronavírus alatt felértékelődött a biztonság és a stabilitás. Sok esetben a vezetők miatt váltanak a munkavállalók, így nagy hangsúlyt kell helyezni a vezetők továbbképzésére és a szervezetfejlesztésre. Ha a munkavállaló elkötelezettsége alacsony, akkor nagyon könnyen tud váltani, mert kapkodnak az emberekért a munkaerőpiacon.
És a munkáltatóknak?
A szakértelem és a lojalitás a legfontosabb.
Mely szakmák lesznek a legjövedelmezőbbek a jövőben?
Az IT szektor jelentős bővülésen esett át, és egyre nagyobb problémát jelent a szakemberhiány, ami növeli a munkavállalók értékét. Az IT-hoz hasonlóan nagy szükség van a különböző mérnökökre a folyamatosan növekvő számú beruházások miatt.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar munkaerőpiacon? Beszélhetünk jelentős különbségekről nemek tekintetében?
A statisztikák lehet mást mutatnak, de nem tapasztalunk megkülönböztetést. Ma már egy magára adó munkáltató nem tesz ebben különbséget férfi és nő között. Kizárólag a kompetenciák és a szakértelem számít egy jó munkaadónál.
(Borítókép: MTI/Kovács Tamás, MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
A zenész beszélt Magyar Péterről és Dopemanről is.
Videóüzenetükben hangsúlyozták, „pofátlannak tartják, hogy Karácsony Gergely a Városligetbe jön ünnepelni és bájologni Gyurcsányékkal”.
