Dani Rodrik sztárközgazdász megfigyelte, hogy a fejlett világban szétszakadt a munkapiac. Szemléletesen fogalmazva, a takarítók és a kutatók száma nőtt, de a közöttük lévő álláshelyek eltűntek, azaz egyre kevesebb olyan állás van, amely a középosztályt erősíti és közepes végzettséggel, készségekkel betölthető. Így viszont a munkapiac már nem lesz inkluzív, azaz bevonó, hiszen a tömegeket nem felemeli, hanem két táborra osztja.
Magyarországon csökkent a leginkább az alacsonyan fizető állások aránya,
egy évtized alatt, derül ki az OECD korábbi adataiból.
Itt tényleg hatalmas csökkenés látható nemzetközi összevetésben, miközben az országok többségében a közepes végzettségű állásokban is az alacsony bérű állások aránya nőtt.
Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben az OECD országok között a közepes fizetést nyújtó munkahelyek aránya, a közepes végzettségűek körében.
A közepes készségeket megkövetelő állásokat nálunk sikerült megőrizni, másoknak sokkal kevésbé. Egyedi jellemző, hogy sikerült csökkenteni az alacsony készségű állások arányát is Magyarországon. Ez az OECD országok közül csak a cseheknek sikerült.
Magyarország és Csehország tehát szembement a nemzetközi trenddel és úgy őrizte meg közepes készségű állásait és növelte a magas készséget igénylő állások arányát, hogy közben csökkentette az alacsony készségű állások arányát. Ez egy nagyon kedvező szerkezeti változást eredményezett, ahol többen végeznek a korábbinál magasabb hozzáadott értékű munkát, de úgy, hogy közben nem szakad szét a társadalom.
Így elmondható, hogy
amiről az ellenzéki portálok, elemzések és politikusok általában téves információkat közölnek.
Dani Rodrik tanulmánya megjegyzi: az oktatásra, képzésre, progresszív adózásra és társadalombiztosításra fókuszáló eszközök nem hatékonyak, azok nem segítenek a munkapiaci polarizáció megelőzésében. Ezek egyébként épp azok az eszközök, amelyeket a baloldal rendszeresen felemelni igyekszik, amikor oktatásról és a gazdagok megadóztatásáról beszél.
Rodrik szerint ugyanis
a társadalmi középosztályunk számára.
Rodrik úgy látja, stratégiai szinten
ami érthető is, hiszen bármit képezhetünk és oktathatunk, ha egyszerűen a cégek nem hoznak létre ehhez illeszkedő munkahelyeket.
Ha le kívánunk számolni a baloldali közgazdasági naivitással, akkor érdemes pragmatikus iparpolitika keretében beavatkozni, mégpedig az alábbi eszközökkel.
Rodrik szerint biztosan szükség van:
– a munkáltatókhoz kapcsolódó aktív munkaerő-piaci politikákra;
– a jó munkahelyek létrehozását közvetlenül célzó ipari és regionális politikákra;
– olyan innovációs politikákra, amelyek ösztönzik a munkaerőbarát technológiák elterjedését;
– olyan nemzetközi gazdaságpolitikákra, amelyek elősegítik a magas nemzeti munkaügyi/szociális normák fenntartását.
Úgy tűnik, a nemzetközi közgazdászok közössége mindinkább rájön, hogy a szabadpiaci politikák helyett határozott, pragmatikus, célzott iparpolitikára van szükség, amely keretében igenis tudatosan és aktívan kell támogatni a hazai ipart. Ezt immár abban a szellemiségben és céllal érdemes tenni, hogy
egy szűk, értelmiségi elitcsoportra és az alacsony bérű, alacsony fizetésű, lehetőségektől eleső csoportra, amit egyesek prekariátusnak is neveznek.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
