Durván elszállnak a gabonaárak, ha Oroszország és Ukrajna kiesik a világpiacról – a Gyermelyi igazgatója a Makronómnak

2022. március 23. 15:02

Egységes piacon dolgozunk, ezért ha a két, nemzetközi export szempontból meghatározó szereplő akár csak időlegesen is kiesik a világpiacról, a magyar piacon is tovább emelkedhetnek az árak - a Makronómnak Káhn Norbert, a Gyermelyi Zrt. kereskedemi igazgatója nyilatkozott.

2022. március 23. 15:02
null
Kovács Dániel interjúja a Makronómon.

A Gyermelyit mennyire érinti a háborús helyzet? Már biztos, hogy emelkedni fog a gabona ára, ami a tésztákat is érinti. A hazai malomipar működését is átrendezheti ez?

Mindenkit érint ez a helyzet, nemcsak a gabona elérhetősége és ára miatt, hanem az energiaárak – gáz, áram – drasztikus növekedése és kiszámíthatatlansága, továbbá az olajárak emelkedése miatt – ami a logisztikai költségeket és a csomagolóanyagok árát emeli folyamatosan.

A háború nélkül is látható volt már az ősz elején, hogy a durumbúzából a tél végére hiány lesz egész Európában a gyengébb termés, az alacsony átmenő készletek, és a világpiaci anomáliák miatt, ami be is következett. Cégünk a piacának megfelelő mennyiségű durumbúzát magas áron, de beszerezte, így minket, a partnereinket és a fogyasztóinkat a hiány az aratásig nem fenyegeti.

A lágybúza kapcsán is várható volt, hogy idén tavasszal lesz feszültség a piacon, ugyanis bár a termés elfogadható volt, de a termelők és a kereskedők az emelkedő árak miatt kivártak az eladással, így folyamatosan erős keresleti piac alakult ki, ami nem várt rekordmagasságba lőtte a búza árát. Ezt a gyengülő forint-euro árfolyam is erősítette, mert jelentős tétel hagyta el az országot olyan áron, ami a magyar felhasználók többségének az alacsony végtermék árak miatt kifizethetetlen volt. Cégünk beszerzéseivel folyamatosan magas szinten tartotta az alapanyagkészletet, és a drága árak ellenére is vásárolt, így a durumbúzához hasonlóan itt is elmondható, hogy a piacunknak megfelelő alapanyag az aratásig biztosított.

Ez nyilván extra ráfordítással és finanszírozással járt, amit igyekeztünk érvényesíteni a végtermékek piacán, figyelembe véve a fizetőképes keresletet is.  Az alapanyag árnövekedést a piacon a liszt és a tészta kapcsán is csak fokozatosan, késleltetve és csak részben lehetett érvényesíteni, amire ráerősítettek a kiszámíthatatlan és extrém, a többszörösére növekedő energiaárak, valamint a folyamatosan emelkedő csomagolóanyag árak is.

Emiatt többször voltunk kénytelenek az elmúlt bő fél évben áremelést végrehajtani, de még mindig csak részben hárítottuk át a valós költségnövekedést. Ezért költségoldalról nagyon kifeszített úgy a liszt, mint a tészta termékpálya.

Ukrajnában most sok helyen kimarad a tavaszi vetés, Oroszország visszatarthatja az exportra szánt búzát. Világszerte hiány fenyeget. Érinti ez Önöket, vagy csak hazai gabonával dolgoznak?

A háború megszakítja a világgazdasági áruforgalmat, a gabona nem jut el ebből a két, egyébként jelentős exportőr országból a világpiacra, ez pedig önmagában is emeli a megmaradt készletek árát, amiért erős verseny van a világpiacon, számos országban hiány is felléphet. (Az arab világban máris jelentős zavargásokra lehet számítani - a szerk.)

A hazai és az európai malomipari szereplők közül többen nem rendelkeznek elégséges készlettel az aratásig, a napi árakhoz viszont nem passzolnak az aktuális, még megemelt eladási árak sem, így csak akkor tudnak vásárolni alapanyagot, ha további jelentős áremelést érnek el a lisztpiacon, különben nem finanszírozható az ügymenet.

Jelenleg látszik a magyar piacon is, hogy vannak olyan üzemek, amelyek nem, vagy csak csökkentett mértékben üzemelnek, emiatt a kereskedelmi igény jelentősen növekszik.

Alapvetően hazai alapanyaggal, ráadásul részben saját előállításúval is dolgozunk, azonban ha ez a két, nemzetközi export szempontból meghatározó szereplő akár csak időlegesen is kiesik a világpiacról, az a meglévő igény mellett nagyon magas piaci árakat eredményezhet. Ez alól a magyar piac sem tudja kivonni magát, mivel egy egységes piacon dolgozunk, ezért ha ez így lesz, úgy a magyar piacon is tovább emelkedhetnek az árak. A magyar felhasználóknak ugyanis más nemzetközi felhasználókkal és kereskedőkkel kell versenyeznie az alapanyagért, a világpiac meghatározza a magyar árakat is, függetlenül attól, hogy fizikailag hol termett a búza.

Közel 3 milliárd forintból épül meg az a 40 ezer tonnás gabonatároló rendszer, mely a növekvő őrlési kapacitást szolgálja. Miért fontos a tárolókapacitás fejlesztése, és mit tud majd az új üzemegység?

A Gyermelyi Zrt. egy új malmot épít, a beruházás a végénél tart. A tavasz végén elkészülő üzemmel évi 90 ezer tonnával,  240 ezer t/év mértékűre nő a kibocsátás is. A növekvő termeléshez több alapanyagra lesz szükség, ezért a tárolókapacitással is követni kell a fejlesztést.

Ez azért fontos, hogy betakarításkor minél több jó minőségű alapanyagot tudjunk betárolni. Ezzel garantálható, hogy egész évben egyenletes minőséget tudjunk biztosítani a tésztagyárunk és a piaci partnereink számára egyaránt. A 40 ezer tonnás tárolórendszer betárolási és termékforgatási kapacitása 200 t/óra. Az automata termékforgatás közben a tisztítást és a szellőztetést is elvégzi a rendszer.

A tisztítás során képződő hulladék külön tartályokba kerül, ahonnan automatikusan autóra üríthető. A tárolórendszer az új, immáron harmadik malommal lesz összeköttetésben és vegyesen 100 t/óra ütemben lesz képes abba betárolni. Így az egyenletes, kiváló minőségű, tisztított búzabetáplálás megoldott, mely a jó minőségű őrlemény alapja.

Ezzel a beruházással válik teljessé a gyermelyi malmászat nagyléptékű fejlesztése, így a három korszerű malmot, megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag tárolására, mozgatására, tisztítására alkalmas rendszer egészíti ki.

Az elmúlt tíz évben 35 milliárd forintot fordított beruházásokra a Gyermelyi Zrt. Összehasonlítva a korábbi évekkel, ez sok, vagy kevés? Mennyire elégedettek a támogatásokkal?

A beruházások cégünk életében folyamatosan zajlanak. Alapvetően tőkeintenzív ágazatokban dolgozunk, ahol a nemzetközi versenyképesség szempontjából fontos az innováció, a nemzetközi mérethatékonyság elérése. Az elmúlt években a fő tevékenységeinknél mindenütt léptünk a technológiai megújítás mellett méretben is.

A jelenlegi és a következő években tervezett beruházásokkal a cég egyéb területeit kell felzárkóztassuk a tészta termékpálya bővüléséhez. Mivel egy vertikális rendszerben működünk, ahol az alapanyagot zömében magunk állítjuk elő, ehhez nyilvánvalóan több liszt, több tárolókapacitás, több tojás kell, így most ezeken a területeken történikfejlesztés. De a közeljövőben a logisztikai területen is fejleszteni kell, miként a tojásfeldolgozáson is. Egy nagyméretű növénytermesztési rendszert is működtetünk, ahol a gépek folyamatos cseréje, a precíziós gazdálkodás bővülése ad mindig beruházási feladatot.

Ebben a folyamatban vannak természetesen kiugró évek, de átlagosan ez a beruházási mérték jellemző a cégcsoportra. Az elmúlt években a jelentősebb beruházásainkhoz a magyar állam együttműködésével tudtunk pályázati forrásokat is bevonni, ami sokat segített abban, hogy a tervezett beruházásokat hamarabb be lehetett fejezni, és a nemzetközi versenyben is sikeresebben tudunk részt venni. A cégméret miatt az EU forrásokhoz nem tudunk hozzájutni, így nagy segítség az állami támogatás az elmúlt és a jelenlegi beruházásokban.

Munkahelyeket is teremtenek ezek a beruházások? Mennyire érzik a munkaerőhiányt, könnyű, vagy inkább nehéz mostanában embert találni?

Bár a beruházásaink döntő részben teljesen automatizált folyamatokkal járnak, ahol nagyon hatékony az élőmunka felhasználás, a méret növekedése miatt ez azonban új munkahelyeket is teremtett. A dolgozói létszámunk bővült az elmúlt időszakban, 500 fő feletti a vállalatcsoport munkavállalói létszáma.

A munkaerőhiány nálunkis érződik, szinte mindig vannak nyitott pozícióink. Bár a dolgozóink többsége huzamosabb ideje a cégnél van és alapvetően stabil gárdával dolgozunk, a korábbiakhoz képest egyértelműen nagyobb a fluktuáció, emiatt a munkaerő toborzás is állandó feladattá vált.

Több termelő üzemünk három műszakos munkarendben, többször hétvégén is termel, ami ma már nem szimpatikus választási szempont, még az emelt díjazás ellenére sem. Főleg műszaki területre nehéz megfelelő munkatársakat találni, de vannak olyan területek is, ahol már nem is zajlik állami képzés.

Emiatt saját képzéseket is tartunk, a molnárokat például magunk képeztük át, mert ez a fontos szakma szinte eltűnt a képzési rendszerből. Szoros kapcsolatot tartunk a környező iskolákkal, ahol próbáljuk orientálni a tanulókat, szüleiket a pályaválasztás területén. Egyetemekkel is vannak megállapodásaink, ahonnan rendszeresen fogadunk duális képzésben hallgatókat, akik közül többen ma már a vállalatnál dolgoznak.

Igyekszünk olyan bérezési és motivációs rendszert, munkakörülményeket kialakítani, amelyekkel munkavállalók hűségét erősíteni lehet. Amit magunk meg tudunk tenni, azt megtesszük, de fontos, hogy az általános képzés is azokra a területekre fókuszáljon a jövőben, amire valóban szüksége van a gazdaságnak.

Hogyan alakult a hazai tésztagyártás helyzete  rendszerváltás óta? Mikor voltak nehezebb évek, és mi hozott felívelést? Hogyan ítéli meg a jelenlegi helyzetüket, és hogy látja az ágazat helyzetét Magyarországon?

A tésztaipar azon kevés élelmiszer ágazatok közé tartozik, ahol megmaradt a döntően magyar tulajdonosi háttér. A piaci szereplők száma folyamatosan csökken, de még ma is többszázas nagyságrendű. Az egy főre vetített fogyasztás érdemben ebben az időszakban nem változott, évi 6,5 kg/fő szinten van, ami az európai mezőnyben a felső harmadba tartozik. A fiatalok körében kedvelt ez az egészséges, egyszerűen elkészíthető élelmiszer, ami vélhetően jó lehetőségekkel bír a továbbiakra is.

A Gyermelyi piacvezető volt már a rendszerváltáskor is, ezt a pozíciót megtartottuk, az országban elfogyasztott tészták közel fele a mi üzemünkből kerül ki. A piacon a legnehezebb időszak az EU csatlakozás időszaka volt, amikor a versenyképességet fel kellett húzni a vámok nélküli, szabad nemzetközi verseny szintjére, és megjelentek a hazai piacon is az importtermékek. Arányuk jelenleg 10 százalék alatti.

Ezt követően és a pénzügyi válság időszakában erősödött meg a kereskedelmi márkás termékek köre, amihez többen nem tudtak megfelelő stratégiával hozzáállni.

Cégünk folyamatosan visszaforgatta az eredményét, időben, nemzetközi léptékkel mérhető fejlesztéseket vitt végbe, technológiai szinten annak is a csúcsát képviselve, miközben építettük a márkát, végeztük a termékfejlesztéseket, aminek köszönhetően a markáns piacvezetői pozíciónkat megtartottuk.

A fejlesztéseknek köszönhetően egyre nőtt az export arányunk, ami ma 40 százalék körül van. A portfóliónkban jelentősen felfutott a durumtészta aránya, az exportpiacokon ebből a termékből adjuk el a legtöbbet. A magyar piacon ugyanakkor a tojásos tészták a legkedveltebbek, de a durum térnyerése is egyre jellemzőbb.

A durumtészta felfuttatása tiszta stratégia mentén történt, először a növénytermesztésben próbáltuk ki a gabonát, majd a durumőrlést is házon belülre hoztuk, így biztosabb mennyiségi és minőségi bázissal rendelkezünk, mint a piaci szereplők többsége.

Mennyire kelendő itthon a hazai tészta? A kormány régi törekvése a hazai élelmiszer-kiskereskedelem átalakítása annak érdekében, hogy a boltok polcain nyolcvan százalék felett legyen a magyar termékek aránya. Sikerült ezt előremozdítani?

A magyar tésztapiacon 10 százalék alatti az importtészták aránya, tehát lehet mondani, hogy ütésállók a hazai gyártók. Ehhez nyilván hozzájárulnak a tradíciók, mivel messze a magyarok fogyasztják legnagyobb arányban az egyébként prémium minőségű tojásos tésztát, amiben a magyar gyártóknak komoly tapasztalata van. A tésztapiacon a gyártók többsége hazai, bőven a kitűzött cél feletti mértékben, de ez valóban ritka arányt mutat a magyar élelmiszeriparon belül.

Úgy érzékeljük, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a magyar élelmiszereket előnyben részesítő fogyasztók aránya. A Gyermelyi termékek is Magyar Termék védjeggyel ellátottak, cégünk is részt vett több olyan aktivitásban, mely a vásárlói tudatosságot igyekezett növelni. Multinacionális kereskedelmi cégeknél is megfigyelhető az utóbbi években, hogy tudatosan kommunikálnak a magyar termékek polci jelenlétével, és erőfeszítést is tesznek a magyar termék bővítése érdekében.

Ez ugyankedvező folyamat, de messze vagyunk még például az osztrák helyzettől, ahol mind a kereskedelem, mind a fogyasztó nagyon elkötelezett, jó értelemben vett protekcionalista szemléletet képvisel. Sajnos többször lehetett itthon tapasztalni, hogy a külföldi termékeket diszkriminatív árképzéssel, árletörő céllal importálták, de erre megvannak azok a hatósági eljárások, amivel ezt kezelni lehet. A multinacionális láncoknak tisztességes versenyben szerintem helye van a magyar piacon, arra is van példa, hogy rajtuk keresztül tudnak a magyar termékek kijutni az exportpiacokra.

Melyik Gyermelyi tésztát szeretjük a legjobban? Miből fogy a legtöbb? Külföldön mik a legkeresettebbek?

Formátum tekintetében a spagetti, cérnácska, fodros kocka a top három. Magyarországon főleg a tojásos tészták kedveltek, azon belül vannak nyolctojásos levesbetétek és négytojásos körettészták is, de szépen növekszik a durumtészta forgalma is, ahol a klasszikus spagettin kívül a penne és az orsó a legnépszerűbb.

Az export eladásunkban a környező országokban a magyarhoz hasonló trend látható, bár azokon a piacokon jóval nagyobb az olcsóbb tojás nélküli tészták aránya. A távolabbi területeken és a nagy nemzetközi láncoknál viszont magasan a durumtészta a legkelendőbb, ezek között egyre többször már tojásos változat is van.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!