Ukrajnát támadja, de az egész arab világot forgatja fel Oroszország: éhezés és migránsválság jön?

2022. március 8. 15:19
Ha nincs ukrán és orosz gabona, akkor éhezés lesz az arab világban, véli Cyril Widdershoven energiapiaci elemző. Az arab országok nem tudják vagy akarják pótolni a nemzetközi piacról az esetleges szankciók miatt kieső orosz energiát, ráadásul a jövőben az élelmiszerválság okozta belső felfordulás tetézheti a bajt a régióban, ami az égbe lőné az olajárakat.

Tovagyűrűzik az orosz-ukrán válság

Oroszország helyett az arab országoktól szerezne fosszilis energiát az unió, csakhogy az orosz támadás az arab országokat is válságba löki. Oroszország ukrajnai inváziója miatt rengeteg elemző aggódik a globális pénzügyi és energiapiacok jövőjével kapcsolatban, de egy fontos következményt figyelmen kívül hagynak, írja Cyril Widdershoven energiapiaci elemző az oilprice.com oldalon, hozzátéve, hogy Oroszország és Ukrajna jelentős élelmiszer- és mezőgazdasági exportőrök, és ha ezek a termékek megfogyatkoznak a piacon, akkor

jelentős zavargások törhetnek ki az arab világban.

A MENA-régiónak is nevezett térségnek ugyanis meg kell majd küzdenie az Oroszország és a Nyugat közötti, elhúzódó konfliktusban való állásfoglalás energetikai, biztonsági és pénzügyi következményeivel.

Az Ukrajnát érő, folyamatban lévő orosz katonai támadás pedig árnyékot vet az árupiacokra. Jelenleg a nyugati média elsősorban a katonai invázió és az abból fakadó szankciók európai és amerikai nyersanyagpiacokra gyakorolt közvetlen hatásaira összpontosít. A nyersolaj ára valóban megugrott, míg a földgázpiacok válságban vannak. Az elmúlt hetekben a média kiemelte Oroszország jelentőségét az európai energiapiacokon, ami rávilágított arra, hogy Európa milyen mértékben függ az orosz olaj- és gázimporttól, idézi fel a szerző.

A nyugati politikusok ezért felszólítják az olajtermelő országokat tömörítő OPEC-et, hogy készítsen elő további kitermelést az orosz energiaexport esetleges blokádjának ellensúlyozására.

A megmentőt kellene megmenteni

A Nyugat mintha azt hinné, hogy az OPEC képes megmenteni az energiapiacokat, pedig ennek nincs sok alapja.

Azért sincs, mert az orosz-ukrán válság jelentős destabilizáló tényező lesz a MENA-régió számára, és zavargásokkal fenyeget Kairó, Rijád és más városok utcáin. A válság hatása a mezőgazdasági nyersanyagokra és akár a turizmusra is jelentős lehet.

Egyes elemzők már most elkezdték felmérni, hogy az ukrán mezőgazdasági export, különösen a kukorica, a búza, a napraforgóolaj és a repceolaj kiesése milyen hatással lesz a piacokra. 

A magasabb energiaárak, a megszakadt élelmiszerellátás és a kevesebb turista együttese mérgező lehet az OPEC fő hatalmi központjainak (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Líbia, sőt Irak) és az olyan kulcsfontosságú regionális hatalmaknak, mint Egyiptom, Izrael vagy akár Törökország.

A MENA-országok stabilitása most közvetlenül és közvetve is nagy veszélybe kerül. 

Az arab régió sem mentesül a gazdasági hatások alól

Miközben a régió számos országa megpróbál semleges maradni Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban, az invázió gazdasági realitásait nem lehet megkerülni. A vezető OPEC-termelő Szaúd-Arábia számára az orosz energiaexport csökkenésének kilátása pozitívumként értékelhető. A magasabb olajárak nemcsak a kormányzati bevételeket támogatnák, hanem az OPEC olajpiaci pozícióját is erősítenék. Ugyanez vonatkozik Katarra is, mivel Európa kétségbeesetten szeretné az orosz földgázt katari LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) helyettesíteni. Az Európába irányuló LNG-export azonban jelenleg logisztikai korlátokba ütközik, mivel az EU legtöbb LNG újragázosító és tároló üzeme zsúfolásig tele van, írja a szerző. A szaúdi olaj iránti megnövekedett európai kereslet viszont szétfeszítheti Szaúd-Arábia olajkapacitását. Hivatalosan Rijád nem is mutatott hajlandóságot a termelés növelésére, és a termelési kapacitását továbbra is rejtély övezi.

Eközben az Oroszországgal szembeni pénzügyi szankciók negatív hatással lehetnek a MENA-országokra, mivel a MENA pénzügyi szektorai szoros kapcsolatban állnak az orosz szereplőkkel. Néhány MENA-ország, különösen Izrael és Törökország számára a helyzet különösen bonyolult. 

Oroszország totális háborúja Ukrajna ellen nyomás alá helyezte Izraelt is. Ha Izrael úgy dönt, hogy az USA mellé áll, katonai és gazdasági következményekre kell számítania Moszkva részéről. Ami a NATO-tag Törökországot illeti, fő energiaellátása közvetlenül Oroszországhoz kapcsolódik, és veszélybe kerülhetnek a közép-ázsiai/kaukázusi kapcsolatai. Ankara szorult helyzete különösen nehézzé válik, ha hosszú távon el kell zárnia a Boszporuszt az orosz haditengerészet átkelése előtt. A NATO jelenleg a Kelet-Mediterráneumra figyel, ahol az utóbbi időben erős orosz haditengerészeti erők gyülekeznek. 

A legfontosabb kihívás az élelmiszerellátás elapadása

Bár mind az energiapiacok, mind a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak jogosak, az élelmiszer- és mezőgazdasági termékekhez képest elhalványulnak. Oroszország és Ukrajna a világ fő búzaexportőrei, amely búza jelentős része a MENA-régióba, különösen Egyiptomba, Szaúd-Arábiába és más országokba kerül. 

A legtöbb arab ország stabilitásának fenntartásához külső élelmiszer-ellátásra van szükség.

A búza-, kukorica-, sőt az Egyiptomba és máshova irányuló napraforgóolaj-ellátás esetleges kiesése közvetlen hatással lesz a helyi és regionális stabilitásra. 

Az orosz-ukrán szállítások nélkül más országok nem lesznek képesek pótolni a hiányt.

Egyiptom lesz a következő hetek fő áldozata,

mivel a több mint 100 millió lakost számláló ország 2020-21-ben mintegy 12,5 millió tonna búzát importált, amelynek 85 százaléka Oroszországból és Ukrajnából érkezett. 

Az élelmiszerhiány sarokba fogja szorítani az egyiptomi kormányt,

ahogyan azt láthattuk akkor is, amikor Oroszország szankciókkal sújtotta az országot az arab tavasz előtt. Más észak-afrikai országok, például Líbia és Algéria is válságba kerülhetnek.

Egyébként Ukrajna a világ 13. legnagyobb acéltermelője és a vasérc ötödik legnagyobb volumenű exportőre is, a 2021-es 21,4 millió tonnás nyersacéltermelés 80 százalékát exportálták.

Emellett Egyiptomot vagy éppen az Egyesült Arab Emírségeket is sújthatja az Oroszországból és Ukrajnából érkező turizmus elvesztése. Törökország is aggódik az oroszok millióinak elvesztése miatt, akik normál esetben a tengerpartjaira özönlenének. Az invázió általános hatása pusztító lehet a régió számára, különösen a COVID két éve alatt megtépázott turisztikai ágazatnak. Többmilliárd dolláros veszteséggel számolhat Egyiptom, Törökország és Dubaj is. 

Mindez hamarosan valósággá válik ezen országok számára, véli az oilprice.com szerzője.

A jövedelem- és az élelmiszerkiesés mérgező keveréke a régió nagy részének destabilizálásával fog fenyegetni.

Miközben az ukrajnai fejlemények már 100 dollár/hordó fölé lökték a nyersolaj árát, a térségben bekövetkező újabb zavargások, sőt egy második arab tavasz lehetősége még aggasztóbb lenne a piacok számára. 

A Goldman Sachs és a JPMorgan könnyen lehet, hogy alábecsülte a hordónkénti 125 dolláros előrejelzését.

Az orosz olaj és gáz potenciális kiesése a MENA-régióban kiújuló jövőbeli zavargásokkal együtt katasztrofális lenne az olajpiacok számára.

Felmerül a kérdés, hogy az instabil régiós helyzet vezethet-e olyan konfliktusokhoz, amelyek esetleg újabb, további migránsválságokat idézhetnek elő.

(Címlap: MTI/EPA)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés