A KSH adatai szerint csökkent a külföldi cégek dominanciája Magyarországon, már nem csupán a külföldi vállalatok állnak a magyar innováció mögött.
„Az elmúlt évtizedben csökkent a külföldi vállalkozások hozzáadott értékből való részesedése is hazánkban, bár súlyuk még így is az uniós átlag kétszerese.
A nemzetközi tulajdonú vállalatok termelékenysége még mindig kétszerese a magyarnak, miközben az export is a külföldi nagyvállalatoknál koncentrálódik.
Az elemzésből az is kiderül, hogy a németek gyakorlatilag uralják a kelet-közép európai régió vállalatait” – adta hírül a Növekedés.hu.
A KSH nemrégiben publikált adatai azt mutatják, hogy 2020-ban a Magyarországon működő vállalkozások 2,1 százaléka, vagyis 13,9 ezer vállalkozás állt külföldi irányítás alatt.
Alacsony számuk ellenére
emellett a bruttó tárgyieszköz-beruházások több mint 40 százalékát valósították meg.
A portál arra is rámutat, hogy az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak negyedét külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták, tehát szerepük elengedhetetlen volt a munkaalapú gazdaságpolitika kialakításában.
A külföldi vállalkozások részesedése a feldolgozóipari ágazatban a legmagasabb – 2020-ban a termékek több mint kétharmadát ők állították elő.
Az ábrán az is látható, hogy a feldolgozóiparon kívül a kereskedelem, az energiaipar, valamint az információ és kommunikáció szektorokban játszanak fontos szerepet a külföldi vállalatok.
„A hozzáadott értékéhez legmagasabb arányban, 67 százalékkal Írországban járultak hozzá a külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások. Ez az extrém magas érték azonban döntően a kedvező adózási rendszerrel magyarázható” – ismertette a Növekedés.hu.
A többi közép-kelet-európai országban is erősen érezhető a külföldi jelenlét.
„A külföldi irányítású vállalkozások részesedése a bruttó hozzáadott értékből Magyarországon 47,4 százalék, Szlovákiában 47, Csehországban 42,8, Lengyelországban 37, Romániában pedig 44,7 százalék volt 2018 során”
A KSH és az Eurostat adatai szerint 2018-ban a visegrádi országokban, illetve Közép-Kelet-Európában a német vállalatok, míg Nyugat-Európában jellemzően az amerikai vállalatok dominálnak.
A portál aláhúzta, hogy a nagyvállalatok teljesítményének közel háromnegyedét a külföldi irányítású cégek tették ki Magyarországon. Hozzájárulásuk erősödött az elmúlt évtized során.
– ez a jelenség a hazai vállalatok gyorsabb árbevétel növekedésének köszönhető, mutat rá a Növekedés.hu.
A lenti ábra mutatja, hogy 2010 és 2020 között a külföldi és a hazai irányítású vállalatok termelékenysége egyaránt növekedett, azonban a külföldi vállalatok termelékenysége még 2020-ban is a hazai kétszerese volt.
Borítókép: Mátrai Dávid
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
