György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár elemzésében felfedte, hogy mennyit spórolhatnak a tízfős cégek az adócsökkentésnek köszönhetően, még úgy is, hogy a minimálbéreket megemelték.
György László csütörtökön osztotta meg a Facebook-posztot, amelyben rámutat, hogy mennyivel marad több a vállalkozók zsebében az adócsökkentéseknek köszönhetően még a nagy béremelések után is:
„A jövő évi adócsökkentések hatására átlagosan félmillió forinttal több marad egy 10 fős kisvállalkozásnál, amit további béremelésre és beruházásokra fordíthat
Tovább csökkentjük a vállalkozások adóterheit. 2022. január 1-től:
A szociális hozzájárulási adó (szocho) 4 százalékponttal csökken (13 százalékra).
Ezzel összesen 590 milliárd forintot hagyunk a vállalkozásoknál, és átlagosan 1,5 millió forintot egy 10 fős cégnél.
A helyi iparűzési adót 1 százalékban maximálja a Kormány a legfeljebb 4 milliárd forint árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező kisvállalatok számára. Ez az intézkedés összesen 150 milliárd forintot hagy az érintett, több mint 450 ezer kisvállalkozásnál. Egy 10 fős cég esetén ez átlagosan ~333 ezer forint megtakarítást jelent.
Ezek az intézkedések jól illeszkednek a Kormány 2010 óta tartó adócsökkentési politikájába, amelynek keretében 2010 óta:
Míg a baloldal folyton adót emelne, a Kormány elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett.
Ezek az adócsökkentések teremtik meg a fedezetet a vállalkozásoknál arra, hogy folyamatosan, évről-évre érezhető mértékben emeljék munkavállalóik bérét. 2021 novemberében a bruttó átlagbér már megközelítette a 430 ezer forintot, míg 2010-ben a 200 ezer forintot sem érte el.
A béremelkedésben fontos szerepe van az évről évre növekvő minimálbérnek is: míg 2010-ben bruttó 73.500 forint volt a legkisebb bér, addig 2022-ben bruttó 200 ezer forint lesz (ami több mint amennyi 2010-ben az átlagbér volt). Míg a baloldali kormányok a 2002-2010 közötti időszakban 23.500 forinttal emelték a minimálbért, addig a jobboldali kormányok 2010 óta 126.500 forinttal. Ez több mint ötszörös különbség.
A minimálbér mellett a garantált bérminimum is hasonló mértékben emelkedett ebben az időszakban: míg 2010-ben 89.500 forint volt, addig 2022-ben már 260 ezer forint lesz, azaz közel háromszorosára emelkedik.
Nem feledkezünk meg az állami szektorban dolgozókról sem, ezért jövőre 20 százalékkal emeljük a szociális szférában dolgozók, 10 százalékkal a tanárok, 30 százalékkal az egyetemi oktatók és 21 százalékkal az ápolók bérét. Bár a világgazdaság újraindulása miatt minket is sújt az infláció, míg a baloldal 8 éves kormányzása alatt 2,5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje, 2010 és 2022 között 99,8 százalékkal, tehát majdnem duplájára nő.
Azért dolgozunk, hogy a következő években is mindenki tudjon egyet lépni előre.
Mert Magyarország előre megy, nem hátra!” – fedte fel György László elemzésében.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Komoly változás jön a klubnál.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Home office, remote, hibrid munkarend, a covid előtt ezek sokaknak ismeretlen fogalmak voltak, mostanra a munkahelyek alapjait képezik.
„Nagyon elegem van” – írta közösségi oldalán a publicista.
Ilyen egy baloldali messiás.
