Palkovics: A zöld megoldásoké a jövő, kétezermilliárd forintból építünk zöld vasúthálózatot

Palkovics László arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság következő évtizedét meghatározó területeken kiemelt jelentősége van a zöld technológiáknak. A miniszter azt is hozzátette, hogy több, zöld megoldást támogató pályázatot is hirdettek, amellyel elsősorban az energiatárolásra és a karbonkibocsátás minimalizálására keresnek megoldást.

Miért nem egyszerű a hidrogén tárolása?
A hidrogén tárolása különösen nehéz, mivel megfelelő körülmények között – cseppfolyós állapotban, magas nyomáson tárolva – is négyszer nagyobb a térfogata a benzin térfogatánál, ezért a tárolása sok helyet igényel. Az atomok mérete rendkívül kicsi, ezért bizonyos anyagokon könnyen átjuthat, ezért megfelelő anyagból készült, szigetelt tartályokra van szükség. A hidrogén tárolását tovább nehezíti, hogy robbanásveszélyes, hiszen oxigénnel keveredve durranógáz keletkezik, ezért oxigéntől gondosan elzárt helyen tárolandó.

Ennek ellenére miért válasszunk szürke helyett zöldet?

A hidrogén erényei közé tartozik a hatékony és korlátlan energiatárolás. Ez nem mondható el a manapság leggyakrabban használt lítiumion-akkumulátorról, amelynek tárolókapacitása alacsony, az előállításához szükséges anyagok – lítium, kobalt, grafit, nikkel – pedig végesek. Ezért célszerűbb választás a fenntarthatóbb alternatíva, a hidrogén.

A hidrogén tárolása különösen nehéz, mivel megfelelő körülmények között – cseppfolyós állapotban, magas nyomáson tárolva – is négyszer nagyobb a térfogata a benzin térfogatánál, ezért a tárolása sok helyet igényel. Az atomok mérete rendkívül kicsi, ezért bizonyos anyagokon könnyen átjuthat, ezért megfelelő anyagból készült, szigetelt tartályokra van szükség. A hidrogén tárolását tovább nehezíti, hogy robbanásveszélyes, hiszen oxigénnel keveredve durranógáz keletkezik, ezért oxigéntől gondosan elzárt helyen tárolandó. A erényei közé tartozik a hatékony és korlátlan energiatárolás. Ez nem mondható el a manapság leggyakrabban használt lítiumion-akkumulátorról, amelynek tárolókapacitása alacsony, az előállításához szükséges anyagok – lítium, kobalt, grafit, nikkel – pedig végesek. Ezért célszerűbb választás a fenntarthatóbb alternatíva, a hidrogén.

Magyarországon a jövő évtől kezdve a – 25 ezer lakosszámot meghaladó – városokban már csak karbonsemleges buszok állíthatók forgalomba. A közlekedés zöldítésnek következő lépcsőfoka a vasútfejlesztés, a magyar kormány célja a vasúti ipar újjáépítése. Palkovics László kijelentette, hogy a következő nyolc évben Magyarország mintegy kétezermilliárd forintot fordít majd vasúti járművekre – olvasható a Napi.hu oldalán.

A miniszter szerint a közlekedésen kívül az acélgyártás környezetterhelése is jelentős, ezért – ahhoz, hogy a magyar acélipar megőrizze versenyképességét – fontosak a zöld megoldások ebben az iparágban is. 

Az EU hidrogén-stratégiája

A Makronóm egy korábbi cikke szerint az EU pozitívan tekint a hidrogénre, elsősorban arra, amelynek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak. „Az a stratégiai terv, hogy 2020 és 2024 között 6GW teljesítményű elektrolizátort helyeznének üzembe, amely egymillió tonna hidrogént állítana elő, természetesen megújuló energiaforrásokból. Egyben megkezdődne a hidrogén felhasználása a vegyiparban, és más területeken, akár a közlekedésben. 2025 és 2030 között a hidrogén már az energetikai rendszer részévé válna, ez elektrolizátorok teljesítményét 40 GW-ra emelnék, amely 10 millió tonna hidrogént tudna előállítani. A harmadik fázisban, 2050-re a hidrogén már elterjedne EU-szerte, a nehezen vagy csak nagyon költségesen CO2-mentesíthető ágazatokban is” – írja Matus Tibor vendégszerzőnk.

Borítókép: MTI/EPA/David Hecker