Szlovákia a 2014–2020-as programozási időszak euróalapjai keretösszegének csak mintegy 46 százalékát hívta le június végéig, azaz a 15,94 milliárd euróból még nem használt fel 8,82 milliárd eurót, amivel egyértelmű sereghajtó az EU-ban.
Matus Tibor írása a Makronómon.
Dilemmák az uniós pénzek körül
Szinte minden országban van valami az uniós pénzek körül. Számomra, aki két ország gazdaságpolitikáját figyelem, is félve merészkedem magamnak feltenni a kérdést: Vajon az EU források körüli bonyodalmakból a magyar vagy a szlovákiai problémák megoldását vállalnám inkább? Fogas kérdés, hiszen míg
(és ez remélhetőleg mihamarabb megoldódik), addig Szlovákia HET-ének elfogadását még június 22-én jelentette be Pozsonyban Ursula von der Leyen. A szlovák helyzet más kihívásokkal küzd.
A dilemma nem e fenti két tényből fakad, hanem inkább abból, hogy
Mindez a szlovák gyakorlatról nem igazán mondható el. Itt jön a dilemma lényege: Mihaszna a felkínált források tömkelege, ha azt nem tudjuk elkölteni.
Pénz lenne bőven
Ahogy Igor Matovič, még kormányfőként egy brüsszeli kiruccanást követően még tavaly júliusban felsorolta, hogy Szlovákiának az elkövetkező 7 évben potom 34,1 milliárd eurónyi európai forrás áll majd rendelkezésre. Ez temérdek összegnek tűnhet, ha figyelembe vesszük azt, hogy jelenleg Szlovákia GDP-je cca. évi 90 milliárd euró körül leledzik. Fel is sorolta ezt az irdatlan pénzt, mármint a 2021-2027-es időszakra járna 18,6 milliárd euró. Ehhez hozzá lehet számolni a helyreállítási alapból Szlovákiának szánt 7,5 milliárd eurót (támogatás+hitel), és azt az összeget, amit nem merített ki az ország a 2014-2020-as költségvetési időszakra. Márpedig ez az összeget akkor, az akkori miniszterelnök 8 milliárdra tette, mint kiderült ez azért pár centtel több.
Azért mondom, hogy pár centtel több, mert a legutóbbi jelentés alapján,
Azaz a 15,94 milliárd euróból még nem használt fel 8,82 milliárd eurót, amivel egyértelmű sereghajtó az EU-ban, nála rosszabb eredményt csak a spanyolok produkáltak.
Ha uniós pályázat, akkor korrupció?
Persze, ez elsősorban nem a valamivel több mint egy éve regnáló kormány bűne, inkább az azt megelőző Robert Fico fémjelezte kormányoké. A Matovič kormány fennállásakor észlelte a problémát, és igyekezett átalakítani az EU-források kezelését. Az európai pénzek menedzselésére egy külön minisztériumot gründolt, az addigi miniszterelnök-helyettes irányítása alá tartozó informatizációért és beruházásokért felelős hivatalt átalakította a régiófejlesztésért, informatizációért és beruházásért felelős minisztériummá (MIRRI). Ennek vezetésével a kormányban Veronika Remišovát bízták meg, aki a legkisebb koalíciós partner, a Za ľudí (Emberekért) párt képviseletében, szintén miniszterelnök-helyettesi rangba jutott.
Addig az egyes szaktárcák menedzselték az egyes operatív programokat, most az új minisztériumnak a feladata lett ezek koordinálása, illetve bizonyos fokú felügyelete. És persze nem csak az.
A kiírások megfelelően bonyolultak voltak ahhoz, hogy ezt professzionális projektírók nélkül egy egyszeri vállalkozó lebonyolítani tudta volna. Így projektíró irodák hálózata alakult ki, amelyek nem kis sikerdíjért istápolták a pályázatokat. Némely esetben akkora sikerdíjakért, hogy mindenkiben felmerülhetett a gyanú, hogy nekik is vissza kellett osztani „felfelé”. Ebben a rendszerben kellene az új minisztériumnak rendet vágnia, csak hát nem élünk normális időket, egyrészt nyakunkon a járvány, illetve a koalíción belül is állandó a torzsalkodás, ami nem egy kedvező állapot az átalakítások bevezetésére.
Így az új minisztérium egyelőre annyit tudott tenni, hogy néhány elemében könnyítette a pályázatok lebonyolításának feltételeit, illetve egy vészforgatókönyvet hozott létre az elmúlt tervezési időszak megmentésére, egy tervet, miképp is tudnák a minisztériumok felgyorsítani a 2014-2020-as időszak ki nem merített forrásainak lehívását. Persze
Ugyan az EU is előír a tagországok számára az egyes évekre egy minimális merítést, viszont ha csak ezt tartanák be, ha a 2020 utáni három évre előírt summa szerint merítene, akkor a hétéves keretösszegből még mindig bennmaradna 6 milliárdnyi euró, ami a teljes összeg harmadának elvesztését jelentené.
Az EU mintegy 150 millió euró nagyságban vonta vissza a kötelezettségvállalását (decommitment). Több mint százmilliót úsztatott el a Fico kormány, a tudományra és a kutatásra szánt támogatásokból, illetve 40 millió eurónál valamivel többet a régiós operatív programból az önkormányzatoknak szánt támogatásokból. Továbbá elúszott kétmillió a halgazdaságokra szánt támogatásokból, ugyanis az Európai Bizottság leállította a kifizetéseket ebben a programban, mivel nem tartotta hatékonynak a program irányítását, illetve az ellenőrzéseket.
Volt helye a pénznek az agrárminisztériumnál is
A tárcák közül, bár nem rosszak a kifizetési mutatói, de az irányítási rendszerét tekintve amúgy is a mezőgazdasági van a legnagyobb gondban. Tulajdonképp, az agrárminiszternek tavaly vissza kellett vonnia az Agrárkifizető Ügynökség akkreditációját, jelenleg ideiglenes akkreditációval rendelkezik, és októberig rendbe kellene raknia maga körül a dolgokat.
illetve megvizsgáltak, 110 pályázatot, ahol azok 60 százalékánál különböző mértékű törvénysértéseket fedeztek fel. Volt olyan, hogy csak nem teljesen fedték fel az igazság minden részletét a pályázó anyagi helyzetéről, volt, ahol a konzultánsok javadalmazása elvitte a projekt értékének akár 20 százalékát, és volt, ahol a beszerzett gép megszokott árának több mint kétszeresére kértek támogatást.
Meg akarják menteni a Szlovákiának járó uniós pénzt
Tehát Remišová terve szerint,
Nem kis feladat. A jelen állás szerint, 2021 június 30-ig az euróalapok 15,94 milliárd eurós keretösszegéből 7,28 milliárdot sikerült lehívni, ami a keretösszeg 45,69 százaléka.
A jelentés szerint június végéig a meghirdetett pályázati kiírások keretösszege elérte a 20,02 milliárd eurót, ami a keretösszeg 125,93 százaléka, de vannak még operatív programok amelyben további pályázati felhívásokat kell megejteni.
A megkötött szerződések oldaláról nem áll annyira rosszul Szlovákia, hiszen június végéig a keretösszeg 82,25 százalékára, azaz 13,11 milliárd euróra már megkötötték a támogatói szerződéseket, de ezt az adatot minden államban rezervával kezelik, hiszen ezek induló projektek, amitől még vissza is léphetnek, vagy elronthatják a megvalósítást.
Ez annyit jelent, hogy második félévben havonta 346 millió euró értékben kellene szerződést kötni. Ehhez alaposan fel kell pörögetni a folyamatokat, hiszen júniusban csupán 150,1 millió euró értékben, májusban pedig csak 13 milliót tudtak a minisztériumok felmutatni.
Remišováék terve szerint 2021-ben 2,9 milliárd euró lehívását tervezi az EU alapokból. Azaz megkétszerezné-háromszorozná az azelőtti évek gyakorlatát. A jelenlegi tapasztalat viszont az, hogy az év elejétől a terv csak félig teljesült, bár a minisztérium bizakodik, hogy az év végével felgyorsulnak az események. A tapasztalat az, hogy a kifizetési kérelmek a harmadik negyedévben (főleg az építkezéseknél) megugranak.
A korábbi adagot sem tudták felhasználni, de már érkezik az új költségvetési időszak
Kétkedve tekintünk minderre, de bizakodhatunk a terv teljesítésében,
Azaz az elkövetkező két évben még legalább ekkora összeget kellene tudni elkölteni, igaz ennek jelentős része nem projekt alapon fog megvalósulni.
Szépek a nagy tervek, de már abból kiindulva, hogy az infrastrukturális operatív programban is a merítés csak 38 százalékra valósult meg, következtethetünk, hogy a kormányzat asztalfiókjaiban sem hevernek kész projektek, várva a megvalósításra.
Ezt belátva, a kormányzat is egy projektrezervoárt szeretne kialakítani. Több projektet szeretne az előkészítési fázisba eljuttatni, hogy az ilyen esetekben bármikor elő lehessen azokat kapni.
Nem tanultak a kudarcból
Márpedig érdemes, mert közben folyik a 2021-2027-es időszak programjának jóváhagyása. A programot a kormány valószínűleg az ősszel fogadja el, és azzal számolnak, hogy erre majd 2022 tavaszán adja áldását az Európa Bizottság. Ezután ezt szét kell bontani az operatív programok szintjére, és csak ezután jöhetnek a pályázati felhívások.
A szlovák HET tervezete
A tervezet az elkövetkező évekre:
hasonlatosan, mint ahogy azt tette 2014 és 2016 között. Márpedig a rohamtempóban, átgondolatlanul elköltött forrásoknak nincs akkora hatásuk, mint amikor tervszerűen, tudatosan, világosan meghatározott célok mentén folyik az EU-pénzek elköltése.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Óriási áttörés az utánpótlásképzésben.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
