Az előző negyedévhez képest javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai, majdnem minden érintett bizakodóbb, mint a járvány első hulláma alatt – derül ki a Takarékbank harmadik negyedéves felméréséből, amelyet szerdán sajtótájékoztatón mutattak be.
A Takarékbank agrár üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a javulás annak köszönhető, hogy az érintettek az új körülményekhez alkalmazkodva stabilizálták a helyzetüket. Hollósi Dávid szerint kedvezően hatott rájuk a vendéglátás, és az idegenforgalom fellendülése a nyári hónapokban, és összességében a forint euróval szembeni gyengülése is előnyükre vált, hiszen javította a külföldi értékesítés jövedelmezőségét.
A termelői csoportokra kitérve a szakértő üdvözölte, hogy a magyar mezőgazdaság vezető iparága, a szántóföldi növények termesztése a betakarítási időszak után is bizakodhat. A tavaszi aszályok után az időjárás kedvezőbbre fordult, a terményárak nőnek az élénk keresletnek köszönhetően, amihez a járvány miatt erősödő befektetői érdeklődés is erősít.
Az állati termékek piaca kiszámíthatatlanabb, akár rövid időn belül is jelentősen ingadozhatnak az árak, de hosszabb átlagban stabil a jövedelmezőség.
de a baromfihús-termelés kilátásait rontotta a vízi szárnyasok iránti kereslet csökkenése. A harmadik negyedév legnagyobb vesztese a sertéshúságazat volt, mivel szeptemberben Németországban afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak. A Takarékbank szerint alapjaiban rendezheti át az európai sertéspiacot, hogy a kínai importtilalom letörte az átvételi árakat, és az egész kontinensen átalakultak a keresleti-kínálati viszonyok.
A kertészeti ágazat kilátásai mérsékelten javultak. Hollósi Dávid szerint a termelők helyzete ezen a téren különleges, hiszen sokféle terméket állítanak elő, amelyek nem helyettesítik egymást, ezért a hústermékekkel ellentétben nem is versengenek egymással. Munkaigényes ágazatként ugyanakkor nehézséget jelent számukra a munkaerőhiány, ezért
A szakértő szerint a mezőgazdaság minden területén döntő szempont a gépesíthetőség, ami például a hústermelés költségeit és árait alacsonyan fogja tartani, hiányában viszont jelentős drágulás várható. A gyümölcs- és zöldségtermelés helyzetét nehezíti az is, hogy a nemzetközi kereskedelem elősegíti a kártevők terjedését, a környezetvédelmi szempontok viszont szűkítik a védekezési lehetőségek körét.
A sajtótájékoztatón a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója az EU közös agrárpolitikájának kilátásait részletezte. Mezei Dávid úgy véli, hogy a mezőgazdaságot érintő kérdések egyre inkább nemzetállami hatáskörbe kerülnek vissza, így hosszabb távon akár meg is szűnhet a közös agrárpolitika.
Egyre jelentősebb lesz az agráriumon kívüli szempontok, elsősorban a zöld követelmények szerepe a mezőgazdaságban, és számolni kell az agrárköltségvetés szűkülésével is. Utóbbi többek között az uniós vidékfejlesztési források csökkenését okozhatja. Mezei Dávid szerint a kisebb támogatásokat a forint árfolyamváltozása ellensúlyozhatja, de a szinten tartásukhoz így is szükség lehet magasabb arányú költségvetési hozzájárulásra.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
A Fidesz és a KDNP EP-képviselői nemet mondtak a javaslatra.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
