Kutatás: Egy átlagos magyar háztartás évente 50-60 ezer forintnyi ételt dob a szemetesbe

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében kiemelik, hogy az élelmiszerpazarlás visszaszorítása a teljes lakosságot érintő jelenlegi helyzetben minden eddiginél aktuálisabb téma.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. – az Innovációs és Technológiai Minisztérium alkalmazott kutatásokkal foglalkozó háttérintézménye, egyúttal az NKFI Hivatal kiemelt szakmai partnere – közleményében felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon évente 1,8 millió tonna étel megy veszendőbe a teljes élelmiszerlánc mentén.

Mint írják, a legveszélyesebb pazarlók maguk a végfelhasználók, mert a hazai élelmiszerhulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik. Napjainkban a koronavírus terjedése sokakat arra sarkall, hogy a szokásosnál jóval nagyobb élelmiszerkészletet halmozzon fel, ami indokolatlan, mert még tovább növelheti a pazarlást – erre hívja fel a figyelmet a Bay Zoltán Kutatóintézet, amely az Európai Unió által támogatott hároméves nemzetközi projekt keretében régiós összefogással keresett megoldásokat az élelmiszerhulladék csökkentésére és hasznosítására.

A lakosság szerepe meghatározó az élelmiszerpazarlás csökkentésében. Fejenként 65 kilónyi ételt – leginkább főtt ételt, pékárut, zöldséget és gyümölcsöt – dobunk a szemétbe évente,

pedig némi odafigyeléssel, a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásával ennek nagy része megtakarítható lenne – áll a közleményben.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a boltban a fogyaszthatósági időt ellenőrizve ne a leghosszabb szavatosságú tejfölt vegyük le a polcról, ha aznap este úgyis fel fogjuk használni. Ezzel tudatosan csökkentjük annak az esélyét, hogy az üzlet pár nap múlva kénytelen legyen leselejtezni az árut, és segítünk azoknak a vásárlóknak is, akiknek a későbbi lejáratú termékre lenne szükségük. Ugyanez a felfogás igaz otthon is, használjuk föl előbb a közelebbi lejáratú terméket, de a maradékok ötletes újrafelhasználása révén is takarékoskodhatunk – írják.

Mint kiemelik, az EU hulladékgazdálkodásra vonatkozó hosszú távú politikájának része az is, hogy a tagállamoknak 2023-ra a biológiailag lebomló hulladékok – köztük az élelmiszerhulladék – szelektív gyűjtését és hasznosítását is meg kell oldaniuk.

A közleményben Bodnárné Sándor Renátát, a kutatóintézet projektfelelősét idézik, aki kiemelte, hogy alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézményként fontosnak tartják a nyersanyagok felelős felhasználását, ezért kapcsolódtak be az EU által támogatott nemzetközi projektbe, amelyben öt közép-európai ország – Magyarország mellett Ausztria, Csehország, Lengyelország és Olaszország – együtt dolgozott az élelmiszerhulladék csökkentését célzó stratégiákon.

A STREFOWA projektben a partnerek közösen gyűjtöttek információkat az élelmiszerhulladék keletkezésének és kezelésének körülményeiről, hogy ezek alapján teszteljenek új, innovatív eljárásokat a hulladék csökkentésére és a hatékonyabb újrafelhasználásra. A projekt három témakörre fókuszál a későbbiekben szélesebb körben elterjeszthető megoldások keresésekor. Ezek között van a második esély a még megmenthető élelmiszereknek, a megelőző tudatformálás az élelmiszerhulladék csökkentésére és az újrahasznosítás.

Hosszú távon a gyerekek oktatása a leghatékonyabb eszköz a lakosság szemléletformálására és a szokások megváltoztatására, ehhez a projekt partnerei közösen fejlesztenek iskolai tananyagot – áll a közleményben.

Mint kiemelik, a STREFOWA projekt tagországaiban megrendezett Food Waste Hackathon versenyen nyertes mobil applikáció ötlete is hamarosan megvalósul. A chat-bot alkalmazással a felhasználók rövid figyelemfelkeltő játékokon vehetnek részt, miközben az élelmiszerhulladék csökkentését célzó tippeket, információkat, hasznos tanácsokat kapnak.

(MTI)