Elment Magyarország régi barátja, Németország titkos újraegyesítője – Wolfgang Schäuble portréja

„Az elhunytamról szóló hírek idő előttiek.” Előző – akkor még nem halálos – nagyobb betegségének idején, 2010-ben így tette helyre a kedd este 81 évesen elhunyt Wolfgang Schäuble az egészségügyi állapotáról szóló találgatásokat. Angela Merkel életében akkor az egyszer tett neki szívességet: nem fogadta el felajánlott lemondását, és kitartott beteg minisztere mellett, aki annyi mindent elvitt a hátán addig és azután is. Tudta, hogy Wolfgang Schäuble a politika nélkül nem találná élete értelmét.

Az örök szárnysegéd színre lép

A német Bundestag korelnöke 1942-ben született a Fekete-erdő fővárosában, a Baden-Württemberg tartománybeli Freiburgban, és szinte frissdiplomás pénzügyjogászként 1972-ben nyerte meg először a szülővárosától nem messze fekvő Offenburgban a parlamenti választást először –

Haláláig, ötvenegy éven át képviselte ezt a választókerületet a berlini parlamentben.

Tizenkét évvel megválasztása után, 1984-ben látja meg benne aztán a politikai X-faktort a legendás Helmut Kohl kancellár, aki kancelláriaminiszterévé, egyben „különleges feladatokért felelős tárca nélküli miniszterré” nevezte ki. A „különleges feladatok” ötéves hivatali ideje alatt egészen különlegesek voltak:

Schäuble amellett, hogy a magyar politikai hagyományban is megszokott módon, lázári-gulyási értelemben végezte a miniszterelnök helyett a napi kormányzati aprómunkát, 

Kohl eldöntötte, hogy a német újraegyesítést nem egy közös, új alkotmány, hanem a nyugatnémet alkotmány alatt hajtják végre, s az ehhez szükséges egyesülési szerződést az NSZK részéről Schäuble tárgyalta le a keletnémetekkel; 1989-től már belügyminiszterként.

Az utána következő néhány év sorsfordító Schäuble életében. Kohl nyilvánosan lenyilatkozta, hogy őt akarta utódjául – de Schäuble azt is tudta, hogy ezzel átveri. 

– mesélte később Schäuble. S tényleg így történt: Schäubléból nem lett kancellár. Egyrészt azért nem, mert 1990-ben választókerületében egy kampányrendezvényen rálőtt egy elmebeteg, s így lábai lebénultak, tolószékbe kényszerült. Másrészt pedig azért, mert Helmut Kohl a hatalomátadással addig várt, amíg Schäubléra legalább egy kicsit rá nem égett az újjáegyesült Németország legnagyobb politikai botránya, a CDU-s pártfinanszírozási botrány. Kiderült ugyanis, hogy még az 1980-as évek elején Kohl párttámogatásokat fogadott el a bánya- és fémiparban utazó Flick családtól; ezt a pénzt pedig azzal próbálta tisztára mosni, hogy azt állította: pártját az 1990-es évek során nagy összegekkel támogatták anonim adományozók. Kohl tehát az egész pártját belerántotta a botrányba azért, hogy egy szűk húsz évvel ezelőtti, személyes hibájáért ne kelljen vállalnia a felelősséget.

Schäubléról – aki a CDU 1998-as veresége után átvette a pártot – kiderült: 1994-ben teljesen törvényesen elfogadott Karlheinz Schreiber fegyverkereskedőtől százezer német márkányi párttámogatást, majd bizonylatot kért róla a pártpénztártól. A német média ezt úgy tálalta, mintha a párttámogatási botrányban Schäuble is érintett lett volna. 2000-ben Schäuble ezért lemondott a pártelnökségről, ami egyenértékű kancellári álmai feladásával –

„Az emberinek, a személyesnek vége van, a politikai megmarad. Ez egy fontos kapcsolat volt, számomra legalábbis; lehet, hogy neki nem, de az az ő baja” – nyilatkozta az ügyről később.

Új évezred, új nagykutya, ugyanaz a játék

A CDU-t Schäublétól Angela Merkel vette át, aki tökéletesen ugyanazt művelte az akkorra már veterán politikussal, amit előtte Kohl: rendkívüli politikai képességeit kihasználandó kormányában tartotta, előrelépni viszont nem engedte.

Schäuble neve 2004-ben és 2010-ben is felmerült államelnök-jelöltként, majd 2009-ben uniós biztosjelöltként, de Merkel, aki nyilvánosan mindig talonban tartotta, végül mindhárom alkalommal ellene döntött. Kormányaiban viszont végig megtartotta: 2005-2009 között belügyminiszterként, majd 2009-2017 között, két teljes cikluson át pénzügyminiszterként. Schäuble közeli politikai szövetségese, Wolfgang Bosbach korábbi frakcióvezető-helyettes ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: 

Az a döntő, hogy épp a pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor ezeket kezelni szükséges, Angela Merkelnek a kulcsfontosságú pénzügyminiszteri pozícióban olyan minisztere van, aki tapasztalt, kompetens, képes átvinni dolgokat, és száz százalékig lojális.”

Ez utóbbi pozícióban alkotott Schäuble igazán maradandót: szinte végig tartani tudta a német szövetségi költségvetést a „fekete nullán”, azaz el tudta kerülni az ország eladósodását, 

Angela Merkellel ez ügyben csattant is egy hangosat – míg a kancellár mindenáron meg akarta akadályozni Görögország kiválását az eurózónából, Schäuble minden skrupulus nélkül kidobta volna a valutaunióból az Alexisz Ciprász alatt eleinte semmiféle takarékossági intézkedésre nem hajlandó görögöket.

Jánisz Varufákisz akkori görög pénzügyminiszter a szemébe is mondta, mikor Schäuble keménykedett vele: „Wolfgang, de hiszen a Grexitre egyáltalán nincs is mandátumod.”

Wolfgang Schäuble és a magyarok

Schäuble pénzügyminiszterként, de 2017-2021 között, már házelnökként különösen is szoros barátságot ápolt Magyarországgal. Mikor 2017 szeptemberében felmerült, hogy az Európai Bizottság a tranzitzónák és a határkerítés miatt megbüntesse Magyarországot, Schäuble megvédte hazánkat: „Nem volna okos azonnal a nagy bunkósbottal hadonászni”, nyilatkozta akkor a Passauer Neue Pressének.

mondván: „európai szinten is létezik a párton belüli demokrácia, és nem kell mindenkinek mindig egyetértenie mindenkivel”.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországot „nem kioktatni, hanem meghallgatni” kell.

2018 júliusában, a Fidesz-EPP vita élesedésekor Orbán Viktor külön látogatást tett nála, régi barátjaként üdvözölte. 2019 szeptemberében aztán a páneurópai piknik 30. évfordulóját megünneplendő Kövér László házelnököt fogadta, és leszögezte: „Nem feledjük a magyar nép 1989. nyári bátorságát és nagylelkűségét”, sem pedig „Magyarország döntő hozzájárulását a német és az európai egységhez”. Akkoriban igen ritkán lehetett már hazánkkal kapcsolatban Nyugat-Európában ilyen hangokat hallani. 2020 novemberében aztán Kövér a jogállamisági eljárás megszavazásakor még külön levélben fordult Schäubléhoz annak érdekében, hogy az tekintélyével igyekezzen megakadályozni „az egyes tagállamok politikai zsarolását” lehetővé tevő szabályozást. Hogy közbenjárt-e hazánkért, nem tudni; a többi már történelem.

2022 júniusában a Berlinbe látogató Novák Katalin köztársasági elnök – aki a Fidesz-EPP csörte idején a nagyobbik kormánypárt külügyekért felelős alelnöke volt – a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Schäublét.

Novák akkor úgy fogalmazott: 

Mindig partnerként, egyenlő félként beszélt velünk, magyarokkal.”

Györkös Péter, Magyarország 2015 óta regnáló berlini nagykövete ebből az alkalomból elmondott beszédében több olyan alkalmat is felelevenített, amikor Schäuble személyesen is jelentősen hozzájárult a magyar-német kapcsolatok stabilan tartásához. Megemlítette: mikor a görög adósságválság kezelésére az Európai Unió 2012-ben elfogadta a tagállamok gazdasági stabilitásának fenntartására szolgáló „hatos csomagot”, majd meglepő módon azonnal eljárást is indított ennek alapján, Schäuble ezt támogatta azzal, hogy reméli: Magyarország megérti majd, hogy a közös gazdaságpolitikát tiszteletben kell tartani, és a fenntarthatóság útjára lép. „Hogy mi történt ekkor? Magyarország meghallotta a szavait, és rövid időn belül elfogadta a Széll Kálmán-tervet, amely – ha itt-ott unortodox eszközökkel is – de stabil pályára állította országom pénzügyeit és gazdaságpolitikáját” – mondta Györkös.

A nagykövet emlékeztetett arra is, hogy Schäuble 2015-ben egy interjúban a migránsválság kapcsán hazánkkal szemben igen kritikus újságírói kérdésre úgy fogalmazott: 

Emellett neki tulajdonítja a nagykövet azt is, hogy a magyar bevándorláspolitika kiegészült azzal a segélyezési elemmel, amely nélkül azóta már elképzelni is nehéz.

Györkös erre úgy emlékezett vissza: „Ön feltette a kulcskérdést: »Miért jó Önöknek, ha a gonosz emberek imidzse tapad Önökhöz?« Kérdése azonnal elért a címzetthez, és megértésre is került, hisz mind jó emberek és jó európaiak vagyunk. Néhány héttel később elindult a magyar történelem legnagyobb segélyprogramja, a Hungary Helps. Ez a program a schengeni külső határok következetes védelmének integráns része.”

Ő volt tehát Wolfgang Schäuble, vagy ahogy a SPIEGEL 2015-ben fogalmazott: egy darabka német történelem.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi