Merkel: Nem szabad megsérteni a NATO-orosz alapszerződést

A német kancellár a csütörtöki NATO-csúcs előtt tartott sajtótájékoztatón megerősítette: a NATO megvédi baltikumi tagjait az agressziótól, de mindenképp tiszteletben tartja a NATO-orosz alapszerződést, még akkor is, ha az ukrán válságban követett orosz politika elfogadhatatlan, és a szövetségnek tekintetbe kell vennie a balti államok aggodalmait.

Ezért a NATO-csúcson a szövetség reagálási képességének javításáról döntenek majd, hogy a NATO gyorsabban léphessen fel a Baltikum térségében kibontakozó bármiféle fenyegető folyamattal szemben – mondta Angela Merkel, utalva „a NATO lándzsahegyének” nevezett, új, nagyon gyors reagálású erő kiépítésére vonatkozó tervre. Hangsúlyozta: a döntések „teljes mértékben megfelelnek” majd a NATO-Oroszország Alapító Okiratnak.

Az 1997-es megállapodás alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben. Ugyanakkor a balti államok szerint a lehetséges agresszió kivédésére erősíteni kell a NATO jelenlétét a régióban, ami csapatok telepítését, támaszpontok kiépítését jelenti, Toomas Hendrik Ilves észt államfő pedig szerdán annak a véleményének adott hangot, hogy az orosz fél érvénytelenítette a megállapodás bizonyos részeit az ukrán válságban tanúsított magatartásával.

A NATO-csúcson képviselendő német állásponttal kapcsolatban név nélkül nyilatkozó berlini kormányzati források kiemelték: a kormány továbbra is abból indult ki, hogy az ukrán válságot nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátették: egyetlen NATO tagország sem javasolta, hogy fegyverszállításokkal támogassák a kijevi vezetést a kelet-ukrajnai harcokban, és az sincs napirenden, hogy Ukrajna csatlakozzon az észak-atlanti szövetséghez.