Nem léteznek áldozattípusok, áldozathibáztatás viszont igen.
„Február 4-én a Péntek Esti Partizán vendége Jakupcsek Gabriella televíziós műsorvezető volt. A felvételt a csatorna, megadva ezzel a tudósítások alaphangját, a »Kiherélte a férfiakat a #metoo« címmel töltötte fel. Holott nem feltétlenül ez volt az adás legproblematikusabb része, ráadásul a beszélgetés egésze a #metoo létjogosultságáról is árnyaltabb képet adott. Kattintásvadászatnak mindenesetre megfelelt a kiragadott félmondat: sokan úgy bólogattak Jakupcsek e szavain, és sajnálkoztak a férfiak intim testrészei felett, hogy nem hallgatták végig a közel másfél órás műsort. Az idézet, tény, elhangzott. Ugyanakkor ennél fontosabb, hogy Jakupcsek, akár akarta, akár nem, saját tapasztalataival is alátámasztotta a #metoo mozgalom létjogosultságát. (...)
Jakupcsek szerint a #metoo miatt a férfiak ma már »nem mernek elindítani egy tetszésnyilvánítást a munkahelyükön«. Mindenekelőtt, nem is biztos, hogy az ilyesmit ott kellene »elindítani«: a munkahely alapvetően nem az ismerkedés, hanem a szakmai együttműködés terepe. Ugyanakkor abban igaza van a műsorvezetőnek, hogy hasonló foglalkozású, érdeklődésű, tartósan összezárt, így egymást jobban megismerő emberek csoportján belül valószínű, hogy lesznek olyanok, akik megtetszenek egymásnak. Az a szituáció, amikor valaki kulturált módon érdeklődést fejez ki egy kollégája iránt, és (tudva, hogy a hallgatás nem beleegyezés!) azonnal és bármiféle »megtorlás« nélkül visszakozik, ha nem kap semmilyen, kifejezetten pozitív visszajelzést, szintén lehet kellemetlen a célszemély számára – ezért kell a főnököknek különösen körültekintőeknek lenniük a beosztottakkal való viselkedésükben –, de önmagában, egyszeri előfordulással, nem tolakodó modorban zaklatásnak nem tekinthető. A #metoo ugyanakkor a kölcsönös vonzalmaknak soha nem akart gátat vetni: azon helyzetek ellen lép fel, amelyekben az egyenlőtlen hatalmi viszonyok és a kezdeményező fél inkorrekt viselkedése miatt a másiknak nincs lehetősége vagy bátorsága a direkt vagy indirekt szexuális közeledésre nemet mondani.”
Nyitókép: YouTube
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Viszont úgy tűnik, idehaza csupán baloldali közszereplők sérelme esetén lehet hiteles #metoo-ról beszélni, a jobboldalon nincsenek áldozatok.
Csak azt akarja, hogy művelődjön, nem?
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A héten távozott Szekeres Tamás helyét Kincses Ádám vette át megbízott vezetőedzőként az NB II-es BVSC-Zuglónál, de fiatal szakember munkáját a sportigazgató, Kisteleki István is segíti a kispadról.
