Kétharmados törvényeket sima többséggel módosítani: alkotmányos katasztrófához, anarchiához vezethet

2021. december 19. 11:13

Az ilyen érvelés jogilag menthetetlen, azt nyomban elvágja Occam borotvája.

2021. december 19. 11:13
null
Metzinger Péter
Telex

„1. A 2010-es választásokat olyan eljárási szabályok alapján tartották meg, amelyeket a magyar politikai közösség egységesen elfogadott. E választásokon a jobboldal teljesen jogszerűen szerzett kétharmados többséget. A 2010-ben hatályos Alkotmányt – saját szabályai szerint – a mindenkori Országgyűlés kétharmados többséggel volt jogosult módosítani. 

2. A jövő tavaszi választásokat az Alapörvény, illetve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján fogják lebonyolítani, miként a 2014-es és a 2018-as választásokon is ezek alapján szavaztunk.

3. Abból, hogy valamely magatartás formálisan megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak, nem feltétlenül következik, hogy az a magatartás jogszerű is. A joggal való visszaélés tilalmának, a summum ius summa iniuria tételnek éppen az a lényege, hogy a jog társadalmilag nem vak: ha valamely formálisan jogszerű magatartás összeegyeztethetetlen a jog társadalmi funkciójával, úgy e magatartás bizony jogellenesnek fog minősülni. A formálisan jogszerű tehát tartalmi alapon – kivételesen –jogellenes lehet. 

4. A jogállamiságból következik, hogy a formálisan érvényesen megalkotott és kihirdetett jogszabályok mindenkire kötelezően alkalmazandóak. A jelenlegi magyar közjogi rendszerben, az Európai Unión belül, jogállami keretek között a magyar jogszabályi rendelkezés három módon fosztható meg e kötelező erejétől: (i) a megalkotására jogosult szerv az arra irányuló eljárásban – tehát az Alaptörvénynek megfelelően – módosítja vagy hatályon kívül helyezi; (ii) az Alkotmánybíróság (értve itt nyilván a törvényes megválasztott Alkotmánybíróságot) megsemmisíti, például azért, mert a jogalkotó a saját jogalkotói hatalmával visszaélve alkotta azt meg, vagy mert az sérti az Alaptörvény C) cikkét; (iii) konkrét ügyben az eljáró magyar bíró úgy határoz – szükség szerint az Európai Unió Bíróságának a megkeresését követően –, hogy a magyar jogszabály nem alkalmazható, mert az ellentétes a közvetlenül alkalmazandó európai joggal (ami azonban nem jelenti, hogy e magyar jogszabály egyébként ne maradna érvényes, és hogy ne kellene azt az egyéb olyan ügyekben alkalmazni, amikor az európai jog alkalmazása nem jön szóba). 

5. A summum ius summa iniuria tétel megfordítása nem igaz: a formálisan jogszerű tartalmi alapon ugyan lehet jogszerűtlen, de a formálisan jogszerűtlen tartalmi alapon, a jogszabály ellenére sosem válhat jogszerűvé (a jogrendszerben ugyan vannak olyan szabályok, amelyek szerint egy jogellenes magatartás jogszerűvé válhat, pl. az eredetileg érvénytelen szerződés utóbb érvényessé lehet, de ilyenkor is a jogszabály – vagy az alapján a törvényes bíró – minősít, formálisan).

6. A fentiekből következik: ha van olyan érvényes (tehát formálisan rendben megalkotott és kihirdetett, az Alkotmánybíróság által meg nem semmisített) magyar jogszabályi rendelkezés, mely szerint adott jogszabályt (pl. az Alaptörvényt) csak kétharmados többséggel jogosult az Országgyűlés módosítani, akkor feles többséggel e jogszabályhoz jogállami keretek között – az alkalmazott jogi technikától függetlenül – érvényesen hozzányúlni nem lehet; e tekintetben közömbös, hogy kinek mi a politikai véleménye a kétharmados szabályról, a módosítani kívánt jogszabályról vagy a módosítás céljáról. Jogállamban a cél sosem szentesíti az eszközt. 

7. Ez jogilag ilyen egyszerű. Minden olyan érvelés, mely azt igyekszik bizonygatni, hogy mégiscsak lehet (olyan kivételes esetekben, amelyeket az érvelés készségesen meghatároz számunkra) kétharmados törvényeket sima többséggel módosítani, politikailag ugyan értelmezhető, de – a jogállamiság keretei között már értelmezhetetlen – forradalomhoz, polgárháborúhoz, alkotmányos katasztrófához, anarchiához vezethet csak; az ilyen érvelés jogilag ezért menthetetlen, azt nyomban elvágja Occam borotvája.”

Fotó: Parlament.hu

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agricola
2021. december 20. 11:11
Metzinger miért nem beszélt Dobrev Klárával, az úgynevezett "Demokratikus Koalíció" első emberének Gyurcsánynak a feleségével, aki bedobta közbeszédbe a dolgot, amikor egy interjúban felvetette, hogy a választások után a parlamentnek akár egyszerű többséggel is ki kell nyilvánítania, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes, valamint hogy az Orbán-rendszer hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket feles többséggel is hatályon kívül kell helyezni. Ha Dobrev koncepciója "anarchiához vezethet csak" akkor elmondható, hogy a Demokratikus Koalíció valójában egy nem demokratikusan működő szervezet. A Demokratikus Koalíció megnevezés egy akkora abszurditás, mint amelyről Orwell 1984 című regényében írt: Óceánia kormányának struktúrája négy fő minisztériumból áll, melyek nevei pontosan a feladatuk ellentétei: a Béke-minisztérium háborúval foglalkozik, az Igazság-minisztérium hazugságokkal, a Szeretet-minisztérium kínzással, s a Bőség-minisztérium éheztetéssel.
lazio154
2021. december 20. 07:37
Nem ismerem pontosan az Alaptörvény szövegét. Azt tudom, hogy a jelenlegi, de a jövőbeli parlamenti képviselők zöme sem a grállovagok közzül kerül be az országgyüllésbe. Igazából ha nagyon megpiszkálná valaki őket, lehetne a ház állandó határozatképtelen is. Csak felteszem a kérdést- Mi lenne, ha tabula rasa alkalmazása miatt a képviselők száma hónapokra 133 főre csökkenne? Akkor annak a 2/3 alaptörvényezhetne? Mert akkor kár itt jogászkodni!
káli
2021. december 19. 22:19
Fostok, mi? ;))
Vonyisz
2021. december 19. 20:43
Már most is alkotmányozhatnának. Ha kétharmad nélkül is lehet, mondja már meg valaki, miért nem alkotmányoznak már most? Mi akadálya van? Ha a kétharmad egy fideszes furfangszabály, és ez nem érvényes, akkor a választások sem lesznek 2022 tavaszán érvényesek. Egy olyan választáson akarnak nyerni, ami nem érvényes? Minek? A mostani esküjüket kukázzák, akkor miért vannak ott párizsizni? Hogy akarják elfoglani a széküket 2022-ben ha nem esküsznek az Alaptörvényre fel? Akárhogyis itt az idő és az alkotmányozó hangulat izibe. Egyébként ez csak egy blöff. Nem akarnak alkotmányozni. Attól félnek, hogy a mostani ellenzéket a választók kukázzák, és - tavaszig még hosszú az idő - bejut két holnap születő olyan párt, melyek a 2026-ban valódi ellenfelei lesznek a Fidesznek. Az új ellenzéknek először a mostani ellenzéket kell ledarálnia. Lesz rá két hónapja. Már csak 3-4 olyan értelmes-figyelemfelkeltő témát kell találnia, ami repíti őket. Ja és pártonként kb 1000 embert, aki kéthónapig csak a kampányt viszi. Kis zsét. A média örömmel fogja venni, hogy nem mindig ugyanazt kell írnia az ellenzékről. Minden nap. MZP azt mondta, hogy. Alkotmányozunk bármi lesz . Ez az új ellenzék a Fidesznek se ártana. Bomló ellenzék a színvonaltalanságával szétrepeszti a Fideszt is, az egész országot is. Szívesebben drukkol a saját focicsapatának az ember, ha a másik csapat nyerése esetén azt tudja mondani: - elkeseredés után - szép meccs volt, ők voltak a jobbak
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!