Felületes diagnózis

2020. március 03. 07:59

Szabó István legújabb kísérlete inkább önfelmentés lesz, semmint őszinte szembenézés.

2020. március 03. 07:59
Mátyás Győző
168 Óra

„Talán ennek a felületességnek tudható be, hogy Szabó egyik legnagyobb erénye, a színészek instruálása sem működik. Némelyik alakítás kifejezetten amatőrnek tűnik, amit csak fokoz a rengeteg – nem egy esetben indokolatlanul alkalmazott – közeli plán. A film erős közéleti telitettségét megterheli az is, ahogy a múlt betör a jelen történetbe. Stephanusról kiderítik, hogy tizennyolc éves korában börtönben volt, ezt az információt akarja a polgármester felhasználni a besározására. Mintha a múltat soha nem lehetne lerázni és/vagy lezárni. Ennek a motívumnak a beemelése minden eddiginél nyíltabban idézi meg Szabó István személyes erkölcsi hübriszét, ügynökmúltját. Szokás emlegetni, hogy korábbi filmjeiben is érintette a témát, de ilyen közvetlenséggel, mint a Zárójelentésben még soha. Ám végül ez a kísérlet is inkább önfelmentés lesz, semmint őszinte szembenézés. 

Már eleve majdhogynem mártírrá avatja a figurát az, hogy a letartóztatott fiatalokat kínozták, nem tudni, miért is. »Megnézném, hogy ezek a mai nagypofájúak mi mindent írnának alá, ha két akkora pofont kapnának, hogy csak úgy spriccelne az orrukból a vér!« – mondja a film főhőse.  Ebből a kifakadásból árulkodóan kitetszik, hogy itt a rendező, szinte kiszólva a műből, személyes problémájáról beszél, hiszen a filmben egy szóval sem említik, hogy Stepanust beszervezték volna, azaz következménye lett volna az aláírásnak. Így viszont elég kínos ez a félresikerült, már-már sértődött önfelmentési kísérlet a filmben.

A mű amúgy is hajlamos a leegyszerűsítő szemléletre, az egész falu élete leírható ismert klisékben: manipulatív, haszonleső polgármester és a neki behódoló alattvalók hazug szimbiózisa, amely közegben a tiszta emberek bukásra vannak ítélve. A film feloldásnak szánt zárlata pedig – Stephanus doktor és a polgármester dialógusa, a jó és rossz verbális küzdelme – didaktikus és meseszerű. Örömteli, hogy Szabó István közéleti filmet csinált, de még jobb lett volna, ha a Zárójelentés elkészítése során pontosabb diagnózist állított volna fel.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
marko11
2020. március 03. 18:16
tehát a filmet nem látta senki? kár! pedig nagyon jó film, a kritikus úr állításaival ellentétben
TARR Ferenc dr.
2020. március 03. 14:15
ERKÖLCS!!! Emberek! Ha valaki TUDATOSAN bemártja riválisait, JELENT róluk- elfogadva azt a SUNYI, OCSMÁNY RENDSZERT, amely azután eőníökhöz juttatja - azt csak mardossa lelkiismerete (ha van)élete végéig! Ja, Szabó beismerését semmi sem igazolja fényesebben, mint a tény: NEM VESZI ÁT AZ ÉLETMŰ DÍJAT. Amúgy, sokunknak a Mephistó (Klaus Mann művéből, 1981.) film egész ügyes UTÁNÉRZÉSE a Kabaré (Christopher Isherwood művéből, 1971) filmnek.
Ján Fortunák
2020. március 03. 12:37
Szita Károlynak meg valahogy mégis meg tudtok bocsátani...
nemecsekerno_007
2020. március 03. 10:34
Dobrev Klára, Körmös Bauer mikor néz szembe a családja múltjával?!?!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!