Ha nem tudjuk letenni Trianon vagy akár a holokauszt terheit, a saját frusztrációink rabjai lehetünk. Jó lenne már végre megtalálni az egészséges együttélés módját a történelmünkkel.
„Nemrég volt a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója és az erre emlékező nemzeti összetartozás napja, így nálunk is feltehető a kérdés: van-e joga egy közösségnek saját történelméhez? Mire és hogyan szabad emlékezni? Kell-e emlékezni egyáltalán, vagy hagyjuk már a múltat, és nézzünk a jövőbe?
Mindez azért jutott most az eszembe, mert az MTI arról adott hírt: megtiltotta a srebrenicai mészárlás és Szarajevó ostromának oktatását saját országrészében Milorad Dodik boszniai szerb elnök. Kijelentette: a Boszniai Szerb Köztársaság területén soha nem kerülhetnek használatba olyan tankönyvek, amelyek a főváros ostromáról vagy a népirtásról szólnak. (...)
Emlékszem a piacot ért aknatalálatra – akkor épp nem voltam a városban, de a hatvannyolc ember halálával járó támadás sokkoló képei az egész világot elborzasztották. Eszembe jut egy vacsora az egyik ottani magyar családnál, rögtön az ostrom után: a magunkkal hozott főtt tojást olyan áhítattal fogyasztották el – hiszen hónapok óta nem jutottak hozzá hasonlóhoz –, hogy attól a pillanattól egy falatot sem ettünk a fotós kollégával, mert így megmaradhatott minden nekik.
Őszinte leszek: nem tudom a jó választ. Az biztosan nem a helyes út, ha az alig két évtizedes múltat egyszerűen elhazudjuk. Viszont azt is igaz: ha nem tudjuk letenni Trianon vagy akár a holokauszt terheit, a saját frusztrációink rabjai lehetünk. Jó lenne már végre megtalálni az egészséges együttélés módját a történelmünkkel.”
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
A köztársasági elnök szerint nehéz a múlt felidézése a holokauszt 80. évfordulóján, mert elevenen szembesít ma is a régi bűnökkel.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A főpolgármester-jelölt szerint ez Karácsonyék hozzáállásának mintapéldánya.
Három órán át tartott a „vita”, de valójában csak kellemes kérdéseket tettek fel a Tisza Párt alelnökének.
