Aki megismerkedik a magyar népzenével, az nem fog manelét hallgatni

2016. március 13. 19:03

Nagyon szomorú vagyok, hogy Erdélyben is kezd elterjedni a Kárpátokon kívüli, „török bazár” hangulatú zene, de bízom abban, hogy ezt a káros folyamatot még meg lehet állítani. Interjú.

2016. március 13. 19:03
Diószegi László
Maszol

A magyar tánc évszázadai előadás olyan lett, mint egy élő történelemóra. Régi terv ez?

Én történészként dolgozom. Mindig is foglalkoztatott, hogy a magyar néptáncnak milyen egyéb művelődéstörténeti összefüggései vannak. A falu mindig a felsőbb osztályokat utánozta, ezért a népművészetben ugyanúgy megtalálhatóak a nagy művészettörténeti korszakok, a gótika, a barokk vagy a reneszánsz.

Érdemes egy kicsit rávilágítani erre, mert az emberek ezt ösztönösen érzékelik, de tudatosan talán nem látják. Ezért része a műsornak a rövid összekötő-magyarázó szöveg, amiben elmondom azokat az ismereteket, amelyeket a néptánckutatók és a művészettörténészek felfedeztek és a könyvekben leírtak. Ismeretterjesztő módon, élvezetesen. Tudományos igényességgel, de a laikus számára is érthetően próbáljuk közvetíteni ezeket a közönség felé. Ehhez nem kell a nézőnek szakértőnek, néptáncosnak vagy táncpedagógusnak lennie, nem kell különösebben ismerni a történelmet sem. A mindennapi tudás elegendő ahhoz, hogy bárki megértse és élvezze a műsort.

A faluról és a városról beszélt. Van mostanában Erdélyben egy furcsa jelenség. A Táncház eredményeként a városban szól a népzene, sokan tanulnak néptáncot, ugyanakkor falvakban, Erdélyben, a Székelyföldön is, a manelét hallgatják. Mi a véleménye erről?

Az, hogy a néptánc és a népzene a hetvenes években elindult táncházmozgalom eredményeként a városi fiatalság lábára került és szórakozási formájává vált, nagyon örvendetes dolog, mert egyfajta továbbélést biztosít. Sajnos az a falusi közeg, mely évszázadokon keresztül éltette ezt a műfajt, megváltozott, ez visszafordíthatatlan tény. Az, hogy a faluban milyen kulturálódási forma van, ennek a szétesett világnak nagyon jó mutatója. Ez itt Romániában azt jelentheti, hogy a legkommerszebb, sokszor román zenét hallgatják, mert azt hallják a rádióban, televízióban, azt a legkönnyebb elérni. Másrészt ezek nagyon könnyen fölfogható, fülbemászó dallamok. Magyarország sem kivétel, itt is népszerű az értéktelen lakodalmas rock, vagy a még annál is gyengébb színvonalú, de a fülnek nagyon kedves zene. Tehát ez a minőségi romlás, kommerszializálódás mindenhol tapasztalható – ez nagyon sajnálatos, és ez ellen harcolni kell.

Persze nem lehet hatalmi szóval megtiltani az embereknek, hogy olyan zenét hallgassanak, ami nekik tetszik, de az ízlésüket lehet és kell formálni. Ez a műsor például erre is alkalmas lehet. Az előbemutatókon láttuk, hogy a falvakban igény van arra, hogy szembesítsük az embereket az apák-nagyapák kultúrájával és attól valami indíttatást is kaphatnak. Odajött hozzám egy fiatalember Csíkcsicsóban, műsor után, és megkérdezte, hogy hol lehet az előadásomban hallott ismereteknek utánaolvasni, utánanézni. Igaz, hogy ő a helyi hagyományőrző együttes táncosa volt, de az érdeklődése mindenképpen fontos és tanulságos. Az eredeti néptánc és népzene bemutatása tehát egy népművelő munka és feladat is, és akkor sem szabad elkedvetlenedni, ha sok helyen tényleg ezeket a teljesen értéktelen zenéket hallgatják. Nagyon szomorú vagyok, hogy Erdélyben is kezd elterjedni a Kárpátokon kívüli, »török bazár« hangulatú zene, de bízom abban, hogy ezt a káros folyamatot még meg lehet állítani.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2016. május 27. 07:25
Kicsiben nálunk is így van. Fatornyos falumban a fővárosból odatelepedettek őrzik a hagyományokat, szervezik a népi kultúra fennmaradását elősegítő dolgokat.
balbako_
2016. május 27. 07:25
A manele (román [mánélé], egyes számban: manea) népzenei alapú populáris zenei műfaj a Balkánon, különösen Romániában népszerű (főleg vidéken, illetve szegény városi környezetben). Jelen van Bulgáriában, Szerbiában, Albániában és Törökország egyes részein is. A műfajt főleg cigányok művelik. Fő témái a szerelem, a szerelmi csalódás, a pénz.
kurbitalis
2016. április 05. 19:35
" A falu mindig a felsőbb osztályokat utánozta, ezért a népművészetben ugyanúgy megtalálhatóak a nagy művészettörténeti korszakok, a gótika, a barokk vagy a reneszánsz." Vagy a felsőbb osztály utánozta a falut: lásd, a palotás tánc motívumait.
kurbitalis
2016. április 05. 19:35
"„A magyar tánc évszázadai előadás " Ideje lenne egy-két tévhitet is eloszlatni. Mint például, hogy a Szól a kakas, már kezdetű erdélyi virágének "ősi zsidó dallam és szöveg" lenne. Sosem volt az. A virágéneket eredeti szövegével-dallamával, úgy, ahogy az megszületett, szájról-szájra járt, ahogy Bethlen Gábor is kedvenc nótájának tartotta: egy zsidó rabbi vette át, mert megtetszett neki, s két sorát átköltötte.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!