Önámítás magas fokon

2014. február 17. 08:57

A számokat többfeleképpen lehet magyarázni, a kudarc azonban tény. A grafikon megmutatta, mit értek a mi növekedési fellángolásaink. Nem sokat.

2014. február 17. 08:57
Kocsi Ilona
VG.hu

„»A konferencia szervezőinek ezután egyetlen dolgot kellene tenniük – mondta a szünetben az egyik résztvevő üzletember. – Idehívni az elmúlt 10-20 év összes elérhető miniszterelnökét, gazdasági és pénzügyminiszterét, jegybankelnökét, kormánypárti vezetőjét és szembesíteni őket ezzel a grafikonnal. Magyarázzák meg, mert nem értjük: miként lehet, hogy a többi kelet-közép-európai ország átlagos növekedés üteme 2004 és 2012 között 29,8 százalék volt, a magyaré meg 2,9 százalék?«

A grafikon azonban nem áll meg 2012-nél, az eddigi trendet előrevetíti: eszerint 2017-re a KKE-országok átlagos növekedése és a magyar növekedési ütem között még nagyobb lesz a különbség: 2004-hez képest 48,8 százalék lehet a növekedés, a magyar gazdaságban 11,4 százalék.

Drámai volt a szembesülés a magyar lemaradással. A szavak nem tudnak ennyire fájni, mint ez a látvány: a többi ország fent, mi lent. A grafikon mindennél többet elárult arról, hol tart most Magyarország, s mekkora a baj. Nagy! És ebből csak akkor indulna el egy felfelé ívelő, fenntartható pálya, ha a döntéshozók szembenéznének az eddigi gyenge teljesítménnyel. Nem egymásra mutogatva, áthárítva a felelősséget a másik kormányra, meg persze a körülményekre, és a válságra. Körülmények mindenhol vannak, de fejlődés is.

Itt meg csak szavak. És önámítás. Hogy már elindult a fenntartható növekedés. Növekedés tényleg van, de mennyire stabil? A magyar gazdaság belső lényegéből, versenyképességéből fakad? Ez olyan kérdés, amit tisztázni kell. Ellenzéknek és kormánypártnak egyaránt. Együtt. Tényszerűen, együtt értelmezve a számokat. Mert az is lehangoló, hogy egyik oldalon a lehetséges kétszázalékos növekedés már a Kánaánt hozza el, a másik oldalon csak egy fellángolás jele, ami után megint csak a versenyképesség hiányával szembesülünk. A számokat többfeleképpen lehet magyarázni, a kudarc azonban tény. A grafikon megmutatta, mit értek a mi növekedési fellángolásaink. Nem sokat.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
silenceCZ
2014. február 17. 12:26
jó taktika ez a 2004-től való számolgatás, sok mindent összemaszatol, nem lehet eldönteni, hogy ki kicsoda... Nos: a magyar GDP 2004-2009 között átlagosan 1,15%-os növekedést produkált. Ugyanakkor a csehek 3,80 a románok 4,6% átlagos növekedést értek el... azaz a cseh gazdaság 3,3x a román 4,0 x gyorsabb ütemben növekedett mint a magyar. 2010 - 2012: a magyar és román gazdaság átlagos GDP növekedése 0,6% a cseheknél ez a szám 1,03%...a 2013-as áv javít a magyar eredményen. Tehát: 2004-2009 között a magyar gazdaság növekedése 3-4x volt alacsonyabb mont a régiós versenytársakénál... 2010-2012 között nem tapasztalható lényegesebb lemaradás a releváns régiós országoktól...persze ez sem sok, de már nem a futottak még kategória. Aki akarja, megérti a különbséget.
blumen
2014. február 17. 12:23
Miért az ujságirót szidják egyesek?Mert lemerte irni a valóságot?Igen, sajnos igaz,ÖNÁMITÁS folyik otthon!Rezsicsökkentéssel lehet választást nyerni,de fejlődést nem hoz!Az "UNORTODOXIÁT"meg nagyon gyorsan el KELL felejteni!Mert nem csak a gazdaságot mérgezi,hanem a lelkeket is,mert sikert sugall,ami messze van a valóságtól.
puszika
2014. február 17. 11:50
Tetszett volna pofázni 2009-ben Ilonka!!!!! DE akkor kussolt Hófehérke!!!!
Tündér_Lala
2014. február 17. 11:35
Egy szó mint száz: Ezer sebből vérző orzságot, gazdaságot hagytak itt a ballibák és most kifogásolják, hogy nem fut azonos szintidőt a többivel.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!